Az ötszintes fővárosi metrócsomópont letisztult arculattal újul meg a föld alatt

Lapunk rendszeresen tudósít az M3-as metró felújításáról. A BKV Zrt. beruházásában az M3-as metró középső szakaszának hét állomásán a SWIETELSKY Építő Kft. dolgozik.

Az aktuálisan zajló munkálatok bemutatása mellett áttekintjük az állomások múltját, jelenét és jövőjét. Így történt ez a Ferenciek tere, az Arany János utca és a Semmelweis Klinikák, valamint legutóbb a Corvin-negyed metróállomások esetében is. Most a különleges kihívást jelentő Deák téri állomás projektjéről készítettünk egy összefoglalót, amelyből az is kiderül, hogy milyen arculatot kap majd a megújult állomás.

 

 

A tér több mint 150 éve viseli a haza bölcsének nevét

A Deák Ferenc tér Budapest belvárosának egyik központi tere, egyúttal a város jelentős közlekedési csomópontja is. A teret a XIX. század elején alakították ki, így a terület elnevezése a század legelején még Landstrasse volt. A teret 1819-es térképeken Kohlplatzként említik, de nevezték Kohlmarktnak, Káposztás piacnak, Szén piacnak és Szén térnek is.

1866-ban nevezték el a „haza bölcse” után Deák Ferenc térnek, és ezt a nevet azóta is viseli.

A mellette lévő, szintén Deák Ferenc nevét viselő utcával együtt ez a két közterület a legrégebbi elnevezés Budapesten, amelyet nem változtattak meg.

 

 

Az ötszintes csomópont a kontinensen is különlegesnek számított

A Deák Ferenc tér a budapesti metróhálózat egyik átszállóhelye, melyet három metróvonal (M1, M2, M3) érint, 1970 és 2014 között a főváros metróhálózatának egyetlen csomópontja volt. Az M3-as metró Deák tér és Nagyvárad tér közötti 4,7 kilométeres szakaszát, 6 állomással 1976. december 31-én helyezték üzembe.

Az ötszintes Deák téri metróállomás európai viszonylatban is jelentős méretű közlekedési csomópontnak számított:

• az első szinten a közúti közlekedés,
• a második szinten az útfelszín alatti gyalogaluljáró rendszer található;
• közvetlenül ez alatt halad a millenniumi földalatti vasút pályája;
• alatta helyezkedik el az észak-déli metróvonal állomástere,
• melyet a legmélyebben fekvő kelet-nyugati metró állomása követ.

 

 

Letisztult arculat segíti a közlekedők tájékozódását

Az építész koncepciója során az egyszerűségre, letisztultságra törekedett, ami a burkolatokban, illetve egyéb anyagok használatában is jól megjelenik. Az elgondolás része volt továbbá, hogy a letisztultság ne csupán az állomás arculatában jelenlen meg, hanem az az utazóközönség egyszerű tájékozódást is szolgálja.

 

 

Az állomás arculata eddig nem mutatott semmilyen jellegzetességet, sok szín kavalkádjából állt össze. A SWIETELSKY tájékoztatása szerint a jövőben egy letisztultabb megjelenést láthatnak az utasok, így tájékozódni is könnyebb lesz majd az állomáson.

Nem kell elbúcsúznunk azonban a mára ikonikussá vált műemlék portugál csempéktől, melyek João Vieira portugál képzőművész alkotásai, hiszen tisztítást követően ezek továbbra is az állomás burkolatát képezik majd.

 

Alagútépítési technológiával kap összeköttetést az Erzsébet térhez a Deák tér

 

 

Az állomáson érdekesség még, hogy kialakítottak egy 24 méter mély liftaknát a hozzá tartozó 22 méter hosszú összekötő folyosóval, amely a Deák Ferenc téri állomás akadálymentesítését szolgáló liftet a peronszinttel köti össze.

Ez a folyosó tulajdonképpen egy alagút, így alagútépítési technológiát kellett a helyszínre hozni.

 

A munkálatok során a liftakna már tavaly elérte új legmélyebb pontját és az alagúttal is összekapcsolták az Erzsébet téri új bejáratot az M3-as metró állomásával, ezt szerkezetépítési munkák követték. Annak köszönhetően tudott a SWIETELSKY még a sűrűn beépített Belvárosban is függőleges liftaknát építeni a helyszínen, hogy az egykor ide tervezett Nemzeti Színház miatt kialakított 16 méter mély aknát teljesen kinyitották és bányászati módszerrel folytatták az aknamélyítést még további 10 méteren.