Most először történik sarucsere Közép-Európa legnagyobb viaduktján.
Szeptember 2-án kezdték el a saruk cseréjét a Kőröshegyi völgyhídon, az M7-es autópályán. Magyarország leghosszabb hídját, és Közép-Európa legnagyobb viaduktját 2007 augusztusában adták át a forgalomnak. Az elmúlt 17 évben nem volt szükség hasonló beavatkozásra, most először cserélnek sarukat ezen a hídszerkezeten. Mint azt az MKIF (Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) augusztus 26-i közleményben is hangsúlyozta: a saruk cseréje előre tervezett munkálat, a híd biztonságos, jó állapotban van.
A nagy precizitást igénylő munkafolyamat csak forgalomtól elzárt hídon történhet, ezért tervezetten két hétre lezárták a műtárgyat, a forgalmat elterelik.
A híd szerkezetét ugyanis pár centiméterre el kell emelni a pillérektől: vagyis gyakorlatilag kiemelik a helyéről a hidat.
Stábunk lehetőséget kapott arra, hogy fotókat készítsen a meglehetősen ritkán előforduló eseményen, a munkafolyamat részleteiről, jelentőségéről pedig az MKIF kommunikációs igazgatósága tájékoztatta lapunkat.
Az évenkénti hídvizsgálatokból és a félévente tartandó hídszemlékből, valamint a tavaszi próbaemelések eredményéből derült ki, hogy a hídon található 38 saruból 3 elhasználódott, szükségessé vált ezek cseréje.
A javítás célja, hogy az esetlegesen felmerülő elhasználódások a későbbiekben ne okozhassanak problémát. A híd folyamatosan ki van téve a hatalmas terhelésnek, így az ilyen karbantartási munkálatok elengedhetetlenek. A sarucsere évtizedekre garantálja a híd biztonságos működését, stabilitását.
A saruk lehetővé teszik a hídszerkezet szabályozott mozgását, biztosítva ezzel a híd stabilitását. Ezek egyenként 4500 tonna súlyt tartanak, amikor a helyükön vannak. Méretük darabonként 2x2x0,35 méter, súlyuk pedig csaknem 10 tonna.
Az új saruk a régiekkel hasonló paraméterekkel rendelkeznek: méretben technológiában és teherbírásban is megegyeznek a cserélendő sarukkal. A cserét megelőző vizsgálatok alapján ugyanis nem indokolt erősebb saruk beépítése – közölte az MKIF.
A munkafolyamatban összesen 18 hidraulikus emelő, mintegy 10 ezer tonna emelő kapacitással dolgozik egyidőben, egymással szinkronban, milliméteres pontossággal. A pontos lépések minden egyes sarucserénél a következő sorrendben zajlanak:
De ez még nem minden: a saruk cseréjével egy időben pályazár mellett a teljes keresztmetszetben - 4 helyen - felújítják a dilatációs elemek korrózió elleni bevonatait is. És ha már nincs forgalom a hídon, minden olyan egyéb feladatot, felújítást is elvégez az MKIF Zrt., amit csak lehet.
A lezárt szakaszon aszfaltozás- és padkajavítás is zajlik, így is meggyorsítva a pálya szintrehozási munkálatait. A társaság munkatársai az amúgy máskor forgalomkorlátozással járó, szalagkorlát- és fényterelő háló javításokat is elvégzik az érintett szakaszon.
A Kőröshegyi völgyhídon az MKIF továbbra is elvégzi félévente a hídszemlét, évenként a hídvizsgálatot, tíz évenként pedig úgynevezett geodéziai ellenőrzést tart. Külön technológia a híd az évenkénti ellenőrzéshez nem szükséges. A tavaly indult szintrehozás során 2025-ig nemcsak a tönkrement burkolatokat cserélik a gyorsforgalmi utakon országszerte 538 km-en, de mintegy 200 hidat és felüljárót is megújítják, köztük több nagyhidat is, így a Kőröshegyi völgyhidat.
A teljes csere technológiáját, munkafolyamatát előzetes koordinációs egyeztetéseken tervezték meg a szakemberek. Amennyiben a munkafolyamatok kivitelezése a tervezettől eltér, úgy folyamatos egyeztetésekkel korrigál az MKIF Zrt. a megvalósítási terven. A tájékoztatás szerint azonban eddig minden az időtervek szerint alakul.
A Kőröshegyi völgyhídnál a tervezett felújítások a saruk cseréjével befejeződnek (de máshol, pl. a Pentele híd a híd saruinak cseréje is szeptemberben kezdődik majd), a korrózióvédelmi munkák pedig folyamatban vannak az M7-es völgyhidjánál, a zárás ideje alatt.
A hídlezárás idején a Budapest felől érkezőknek Zamárdi felső/Siófok nyugat csomópontban kell elhagyniuk a pályát és Balatonszárszónál térhetnek vissza. Az országhatár felől közlekedőknek Balatonszárszó csomópontban kell elhagyniuk a pályát, és Zamárdi felső/Siófok nyugatnál térhetnek újra a pályára.























Az M1-es autópálya bővítése során a felszín alatt zajló munkák legalább akkora jelentőséggel bírnak, mint a látványos pályaépítés: speciális tömzsöléses technológiával erősítik meg az altalajt, hogy a megnövekedett forgalmi terhelés hosszú távon is biztonságosan viselhető legyen.
Az egymilliárd eurós fejlesztésben többek közt egy több mint 35 ezer négyzetméteres terminálépület jön létre, amely plusz 10 millió utas kiszolgálására lesz alkalmas.