Hamarabb épül a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán is, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává.
A BYD gyárának megépítésével Szeged Európa harminc legnagyobb ipari centruma közé kerül - jelentette ki az építési és közlekedési miniszter pénteken Szegeden. Lázár János több nagyvárosban is egyeztetett az elmúlt időszakban a helyi polgármesterekkel (a debreceni cikkeink itt és itt, az egri itt érhető el). Most Botka László szegedi városvezetővel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján azt mondta,
az üzem építése, amely Magyarország legnagyobb autógyára lesz, a várakozásoknál sokkal gyorsabb ütemben halad.
A gyárban 2025 második felében készülnek el az első járművek, addigra megépülnek az üzem autópálya és közúti csatlakozásai, elkezdődik a vasúti pálya korszerűsítése, a vasúti terminál kialakítása, folyamatosan bővítik a termeléshez szükséges ivóvíz- és szennyvízkapacitást.
A BYD óriásgyára ráadásul nem az egyetlen hasonló jellegű beruházás a környéken: itt épül a szomszédban tavasz óta a Rheinmetall high-tech gyára, valamint a szegedi Science Parkot is a közvetlen közelben alakítják ki (utóbbiról képriporttal is beszámoltunk nyáron a kivitelező Colas Út Zrt.-Délút Kft. konzorciumának segítségével).
A BYD szegedi gyárával kapcsolatban Lázár János szavaiból a szeged365.hu helyszíni tudósítása szerint kiderült, hogy a beruházások által szükségessé váló lakhatás biztosítására is felkészülnek (amellett, hogy a szegedi víz- és szennyvízkezelés nincs veszélyben - mint ahogy cikkünkben korábban is említettük, a fejlesztések a területen folyamatosak). A sajtóeseményen a beruházásról elhangzott:
tízezer ember fog itt dolgozni, ezért a közlekedés-fejlesztését tervezik a városban és a régióban: a MÁV, a Volán és Szeged közösen fogja kidolgozni a terveket.
Az építési és közlekedési miniszter arra is kitért, hogy az érkező munkások a BYD gyárának építkezése alatt a nekik kialakított konténervárosban fognak lakni. Mindemellett elmondta azt is, hogy a szegedi önkormányzatnak új lakóövezeteket kell kialakítania: ennek érdekében kötöttek is egy megállapodást Szegeddel, ugyanis a vármegyeszékhely lesz az építtető, a projektben pedig együtt dolgoznak majd a kormánnyal.
Hozzátette:
magyar-szerb-kínai együttműködéssel Röszkén pedig a schengeni térség legnagyobb közúti, vasúti és teherforgalmi átkelőjét építik fel.
Azt, hogy gigaberuházással teszik a Röszke-Horgos autópálya-határátkelőhelyet Európa legmodernebb, leggyorsabb és legkulturáltabb határátkelőjévé, Orbán Viktor miniszterelnök már a magyar-szerb stratégiai együttműködési tanács ülése után már bejelentette, ezt most megerősítették a szegedi egyeztetésen is. Arról is szó esett a sajtóeseményen, hogy kínai hitelből fogják megvalósítani ezt a gigaberuházást, a projekt nagyságrendileg 100 milliárd forint értékű.
A közös sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy
a BYD-nek köszönhetően gigantikus vasúti fejlesztések jönnek a szegedi vonalon: a tervezett beruházás a Kiskunfélegyháza és Szeged, valamint a Kiskunfélegyháza és Cegléd közötti vasútvonalat érinti majd (ez a MÁV 140-es vasútvonala).
A Ceva-Phylaxia Zrt. új vakcinagyárral erősíti jelenlétét Monoron. Az ünnepélyes alapkőletétel megtörtént, tájékoztatásuk szerint az új gyáregység várhatóan 2026 végén kezdi meg működését.
Tiszaújvárosban végez zöld beruházást a Mol Petrolkémia.