Látványos technológiával cserélik a Pentele híd saruit a Duna fölött - Fotók

Több alkalommal is beszámoltunk a Dunát Dunaújvárosnál átszelő 1682 méter hosszú Pentele híd korszerűsítéséről. A működtető és egyben kivitelezést megvalósító MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábbi beszámolója szerint

a 2007-ben átadott szerkezeten legutóbb 13 éve cseréltek sarut. Az eltelt időszakban a rendszeres hídvizsgálatok során, a dilatációknál a forgalom biztonságát kis mértékben zavaró, de nem veszélyeztető meghibásodást észleltek a szakemberek. Az egyes szerkezeti elemek esetében olyan rendellenességeket tapasztaltak, amelyek a meglévő saruk várható élettartamát kedvezőtlenül befolyásolják. Ezért az idei évben több saru, valamint a dilatációs szerkezet cseréje is szükségessé vált, a mintegy 10.400 tonnás Pentele hídon.

 

 

Az MKIF nemrégiben egy látványos videót is posztolt, május közepén azonban lapunk munkatársának lehetősége adódott, hogy felvételeket készíthessen a teljes lezárás alatt folyó munkálatokról.

 

 

Precízen tervezett emelés, centiméterről centiméterre

A folyamat során vízi biztosítás mellett 1-2 cm-t megemelték az ártéri hidat, hogy a sarukat kicseréljék

 – foglalta össze az MKIF.

 

 

Majd kitérve a részletekre így fogalmaztak: valójában nem a hídpillérek szerkezetét, hanem a híd felszerkezetét emelik meg, vagyis azt a részt, amely a járműforgalmat hordozza. A pillér és a felszerkezet között helyezkedik el a saru, amely a terhek átadását és a mozgások (pl. hőtágulás) levezetését biztosítja, továbbá lehetővé teszi a mozgások szabályozott formában történő lekövetését.

 

 

A saruk cseréjéhez a felszerkezetet hidraulikus emelőkkel (ún. sajtókkal) emelik meg. Ez egy előre megtervezett folyamat: már a híd tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a saruk idővel cserére szorulhatnak, ezért az emelési pontokat is ennek megfelelően alakítják ki a híd szerkezetében – tették hozzá.

 

Vízi biztosítás mellett zajlottak a munkálatok

A Pentele híd három nagyobb egységből áll: jobb parti ártéri híd; meder híd és bal parti ártéri híd. A meder hídnál, ahol a pillérek a vízben állnak, vízi biztosításra is szükség van a munkálatok ideje alatt. Ez elsősorban munkavédelmi célokat szolgál, a gyors mentés érdekében motorcsónakos felügyeletet biztosítanak a helyszínen.

 

 

Két különböző híd – kétféle műszaki megközelítés

2024 őszén végezte el az MKIF a Kőröshegyi völgyhíd sarucseréit is. Összehasonlításképp ott az egyes saruelemeket cserélték ki, míg a Pentele hídnál teljes körű sarucserére került sor, korszerűbb szerkezetek beépítésével.

A Pentele híd esetében a más típusú saruk miatt, a meglévő vasbeton saruzsámolyokat gyémántkötélvágóval visszavágták, majd egy acél sapkát helyeztek rájuk, amire aztán az új, gömbsüveg saruk kerültek. Ezek a legújabb szabványoknak és teherbírási követelményeknek megfelelő megoldások.

A Pentele hídnál a teherforgalom növekedése is indokolttá tette a fejlettebb saruk beépítését. A híd megépítésekor még fazéksarukat használtak, mivel a ma elérhető korszerű gömbsüveg saruk akkor még nem álltak rendelkezésre.

 

 

Felkészülnek a növekvő terhelésre

A társaság tájékoztatása szerint a terhelés jelentősen növekedni fog a közeljövőben, mivel az M8-as úthoz csatlakozik majd az M200-as gyorsforgalmi út, amely várhatóan nagyobb forgalmat terel majd a Pentele hídra. Az új saruk nemcsak nagyobb teherbírásúak, hanem várhatóan hosszabb élettartamúak is.

 

 

A két híd – a Pentele Duna-híd és a Kőröshegyi völgyhíd – szerkezetileg és anyaghasználatában is eltér egymástól:

• A Pentele híd acélból készült, háromrészes szerkezet, melynek mederhídja kosárfülű ívhíd.
• A Kőröshegyi völgyhíd vasbetonból épült, teljes hosszában folytonos felszerkezettel.

Ezek a különbségek azt jelentik, hogy a sarukra különböző típusú terhelések hatnak, így nem lehet egyértelműen összehasonlítani azok elhasználódási ütemét – ismertették.