Az építőipar high-techjére volt szükség a ZalaZone projektjeinek tervezésében és kivitelezésében, amelyben többek közt a Főmterv, a Duna Aszfalt, a ZÁÉV és a Szabadics is főszerepet vállalt.
Közvetlenül a Lynx gyalogsági harcjárműveket gyártó üzem átadása után március 26-án szintén Zalaegerszegen átadták a ZalaZONE Járműipari Tesztpályát. A 45 milliárd forintos fejlesztésként megvalósult, 265 hektáros tesztpályán a magasépítési feladatokban a ZÁÉV Zrt., míg az út-, közmű- és földmunkákban a Duna Aszfalt Zrt. és a Szabadics Zrt. játszott főszerepet. A ZalaZone beruházás lényegét képező, úgynevezett önvezető autó tesztpálya specifikus elemek tervezője a Főmterv Zrt. volt.
A ZalaZone beruházását az ÉVOSZ podcastjeként működő Spakli21 adásában is bemutatták az érintett magyar cégek képviselői. Az ott elhangzottakból többek közt kiderült, hogy a kivitelezőktől is Európában egyedülálló megoldásokra volt szükség, akik összességében az építőipar high-techjét tették le az asztalra.
A létesítmény európai szintű egyedisége abban áll, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett az automatizált, hálózatba kapcsolt, illetve elektromos járművek vizsgálatát, fejlesztését is lehetővé teszi
- jelezte Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Az egész Európában egyedülálló zalai autóipari tesztpálya építkezését 2017-ben kezdték el, az első ütem pedig 2019 májusában készült el. Ekkor jött létre a felhasználók számára irodákat, műhelyeket biztosító tesztközpont és az első három pályaelem, vagyis
amelyekkel már megkezdődött az üzleti célú hasznosítás is.
Az elmúlt két évben a létesítmény a Smart City Zóna további szakaszai mellett újabb nyolc modullal bővítette szolgáltatási portfolióját, köztük
A ZalaZONE iránti érdeklődést mutatja, hogy már az első ütem átadásakor 150 multinacionális és hazai cég, kutatóközpont jelezte az érdeklődését, a Kutatási és Fejlesztési Központ épülete pedig 2020-ra már be is telt.
Az átadón Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, és beszédében utalt a tesztpálya további fejlesztési fázisaira is. Reményét fejezte ki, hogy ezeket a projekteket a nemzetközi politikai események nem teszik lehetetlenné. "De nem csak erről a beruházásról van szó, mert egy komplett haditervünk van a járműipar tekintetében" - tette hozzá a kormányfő. "Fantasztikus dolgok vannak előttünk, óriási dolgok formálódnak, és a járműipar a magyar ipar fejlesztésében óriási szerepet játszik" - fogalmazott.
A beruházást Vigh László országgyűlési képviselő jelentette készre, hozzátéve, hogy a tesztpályát Palkovics László innovációs és technológiai miniszter álmodta meg. Hangsúlyozta, a tesztpálya ma már mágnesként vonzza a befektetőket:
"Nemrég az osztrák AVL fejlesztőközpontjának tartották meg a bokrétaünnepét; a TÜV Rheinland akkumulátorok kísérleti központját hozza létre; a Bosch pedig 10 milliárd forintos fejlesztést jelentett be."
A tesztpályához tesztút is kapcsolódik majd, az épülő M76-os gyorsforgalmi út egyik 10 kilométeres szakaszát erre a célra alakítják ki, ahogy azt legutóbbi cikkünkben is jeleztük az okosúttal kapcsolatban.
Szintrehozási munkálatainak második évét zárja decemberben az MKIF Zrt. az általa üzemeltetett gyorsforgalmi úthálózaton, ám arról eddig kevés szó esett, hogy mi történik a mart aszfalttal. Mára elvárás az utakból eltávolított anyagok újrafelhasználása, ám ebben még sokat léphetünk előre. E tekintetben a hazai gyorsforgalmi utak 60%-t üzemeltető MKIF Zrt. hazai léptékkel nézve óriási vállalást tett, melynek részleteit Koch Domonkos, a Társaság innovációs mérnöke osztotta meg lapunkkal.
Összetett projekttel fejlesztették a Fejér vármegyei Kisapostagot, a kivitelezést a STRABAG végezte el. Ennek során szabályozták egy településrészen a csapadékvíz-elvezetést, járdán megközelíthetővé tették a 6-os főút mentén lévő buszmegállókat valamint a közbenső szakaszon lévő buszmegállókat, utak újultak meg, gyalogos átkelőhelyek és két park is épült.