Szokatlan közúti kapcsolattal álmodták meg a szlovák-magyar határhidat Őrhalom és Ipolyvarbó között

Jelenleg már a cölöpösszefogó gerendák megépítésénél tart az Őrhalom és Ipolyvarbó közötti határhíd építése, a fejlesztés alapkövét 2022 márciusában helyezték el. De ne szaladjunk ennyire előre, cikkünk a híd előkészítéséről számol be részletesebben.

A projekt az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásában valósul meg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. és Ipolyvarbó önkormányzatának beruházásában.

A hídépítést és a magyar oldali csatlakozó út építését a Hídépítő Zrt. végzi, a híd tervezése a FŐMTERV Zrt. nevéhez fűződik. Az engedélyezési tervek 2018-ban készültek el, míg a kiviteli tervek 2020-ban.

Ezeken túl - friss megbízásként - az acél felszerkezetek gyártmány és emelési - építéstechnológiai segédszerkezetek tervezési munkáit végezték el. További feladatuk a megvalósulási tervek és a térképek, valamint a kezelői lehatárolás elkészítése, illetve azok engedélyeztetése. A kivitelezés során biztosítják a tervezői művezetést, valamint az ideiglenes üzemeltetésre és a próbaüzemre vonatkozó előírások, a kezelési- és karbantartási utasítások elkészítéséért is felelnek.

Újabb és újabb átkelési pontok épülnek

Dr. Vigh Attila okleveles építőmérnök, a határhíd felelős tervezője az épülő Ipoly-híd létjogosultsága kapcsán kifejtette: „A II. világháború előtti időkben 47 híd ívelt át az Ipolyon, azaz átlagosan négy kilométereként állt valamilyen hídszerkezet az Ipoly dunai torkolata és Ipolytarnóc között. A háborúban megsemmisült hidak többségét ideiglenesen helyreállították, de az 1950-es években újra elbontották őket. Szlovákia és Magyarország bő 15 évvel ezelőtt megállapodást írt alá, hogy Európai Uniós támogatással újjáépítik a lerombolt hidakat. Az első közúti híd Ráróspuszta és Rárós között, a második Pösténypuszta és Pető között valósult meg 2011-ben.”

Azóta is sorra épülnek az újabb Ipoly-hidak. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy 2023-ig az Ipolydamásd-Chl’aba (Helemba) hídon kívül még öt átkelési pont létesül a két ország között, két Ipoly-híd, egy kerékpáros híd a Duna fölött, egy komp összeköttetés és létrejön egy útösszeköttetés is.

Virtuális ívet kirajzoló gerendahíd

Építészeti nézőpontból az Ipoly-híd egy egyszerű kéttámaszú gerendahíd, mely a hidak legősibb archetípusa, hiszen a boltozatok és az ívhidak sok ezer évvel később jelentek csak meg. A továbbiakban Dr. Vigh Attila összefoglalása következik a híd külső jegyeiről és legfontosabb paramétereiről.

„A vizuális kapcsolatot az emberi szem számára oly’ megnyugtató boltíves alak és e gerendahíd között az teremti meg, hogy a híd szélső főtartóinak külső oldalán megjelenő merevítőbordák sorozata egy ívelt vonalat rajzol ki a térben. Ezt a vizuális hatást erősíti az is, hogy a bordák nem függőleges síkban állnak.

Mindegyik borda ötszögletű, melyből négy sarokpont a főtartó övlemezeihez kapcsolódik. Az ötödik, szabad sarokpont pozíciója a hídtengely mentén folyamatosan változik a hídtengelyre merőleges síkban, vízszintes és függőleges értelemben egyaránt. A virtuálisan kirajzolódó ív diszkrét pontokból épül fel. A fény-árnyék hatás tovább erősíti a merevítőbordák térbeliségét, így a hidat ferde szögben szemlélők számára a boltívekre jellemző íves forma fog kirajzolódni. A hídfők homlokfalainak ferdesége az acéltartók véglapjainak ferdeségével egyezik meg.

Fontos szempont volt továbbá, hogy a főtartók magassága éppen takarja a hídon végigfutó szalagkorlátot, de ezen magasság felett ne akadályozza a kilátást a hídon áthaladók számára. Hídtervezői szemmel a szerkezet egy kéttámaszú, egynyílású, kétfőtartós gerendahíd acél főtartókkal, öszvér pályaszerkezettel, azaz az acél kereszttartókra egy vasbeton pályalemez kerül. A vasbeton hídfők két sor cölöpön állnak és párhuzamos szárnyfalakkal rendelkeznek. A támaszköz 31,5 méter, az acélszerkezet teljes hossza 35 méter. A főtartók közötti távolság 8,90 méter, a tartómagasság pedig közel 2 méter.

A FŐMTERV-en belüli 3D-s tervezés egyik korai darabja mutatkozik meg ebben a hídban, ugyanis a teljes szerkezet 3D-s modellje Grasshopper-Rhino környezetben, míg a híd statikai modellje Grasshopper-Sofistik környezetben készült el.”

A tervezett út árvízszint alá kerül

A tervezett új Ipoly-híd a hozzávezető út Őrhalom belterületén a 22. számú másodrendű főút 31+079 szelvényétől a Varbói úton keresztül, a 78. számú Balassagyarmat – Ipolytarnóc vasútvonalat keresztezve az „öreg” Ipolyon új hídon keresztül az ártéren vezetett úton érhető el.

A tervezett minimális forgalom és a közeli átkelőhelyek miatt a tervezett út a mértékadó árvízszint alá kerül.

Az év nagy részében járható utat - az Ipoly áradásakor, amikor a folyó elönti a hullámteret - lezárják. Ezért a tervezés során minimalizálták a hullámtérbe elhelyezendő forgalomtechnikai elemek számát. Továbbá az „öreg” Ipoly környezetében elhelyezésre kerülő acél szalag vezetőkorlátot árvíz esetén ideiglenesen elbontják.

Az út 6 méteres burkolt útpálya szélességgel készül. A minimális sugarakkal megtervezett útpálya vízszintes vonalvezetéséből fakadóan a teljes szakaszon megengedett sebességet 40 km/órában határozták meg.

Szokatlan megoldás elárasztott úttal

Az Őrhalom és Ipolyvarbó közötti közúti kapcsolat különlegessége, hogy

a mintegy 1 kilométer széles ártéren az ár levonulását egy hidakkal tarkított folytonos töltés helyett - nem szokásos megoldással - egy árvízszint alatt kialakított útpályaszinttel építik meg, mely árvíz idején víz alá kerül.

Ezzel ugyan az út használhatósága időben kis mértékben korlátozottá válik, de a forgalmi viszonyokat és a bekerülési költséget is figyelembe véve optimális megoldást nyújt. Egy hosszú, hidakkal és átereszekkel tűzdelt töltés helyett elegendő két, egynyílású híd létesítése: egy rövidebb, egynyílású új árok-híd a hullámtéren, egy pedig a főmederben, melyeket a terepszinten, tehát árvízszint alatt futó útpálya köt össze.

A FŐMTERV szakemberei a szokatlan megoldás árvíz levezető képességét részletes, 2D hidraulikai modellel igazolták. További jelentős kihívást jelentett a befogadó nélküli útvíztelenítés és az árvizeket elviselő útpályaszerkezet műszaki részleteinek megtervezése.

Végezetül a hídtervező szakember megosztotta, egy híd életének kibontakozásánál, mi a legmeghatározóbb momentum: „A híd formavilágának, szerkezetének kialakítójaként számomra mindig az a legizgalmasabb, hogy a koncepciótervben szereplő modellt előbb vagy utóbb teljes életnagyságban láthassam. A híd mindig a környezetével együtt értelmezhető igazán, attól nem elválasztható, ezért számomra a legnagyobb kihívás, hogy olyan hidat tervezzek, amely a lehető legjobban illeszkedik a környezetébe és egyben esztétikai többlettel is rendelkezik.”