Vízátvezetés a Körösök között – új csatorna segítheti a vízhiányos térségek ellátását

Az európai uniós CMPLX-WATER elnevezésű projektről korábbi cikkünkben már olvashattak, ennek célja nem kevesebb, mint javítani a Berettyó és a Sebes-Körös vidéke vízhiányos területeinek vízháztartását. A projektben a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság mellett a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, a Nagyváradi Vízügyi Igazgatóság, mint vezető partner és a határontúli Szalárd önkormányzata is részt vesz.

A Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság projektrészében a nagyobb volument egy tervezési munka képviseli, melyről részleteiben a közbeszerzési portálról tájékozódhatnak.

A napokban megjelent ajánlatkérői felhívás szerint egy vízgazdálkodási fejlesztés előkészítése zajlik:

egy olyan gravitációs vízátvezető csatorna tervezése, amely a Sebes-Körös térségéből juttatna vizet a Fekete-Körös felé.

A cél nem új vízkészlet létrehozása, hanem a meglévő víz hatékonyabb térségi újraelosztása — különösen ott, ahol gyakrabban jelentkezik vízhiány.

A nyertes tervező feladatai többek között:

• Környezeti hatástanulmány és Natura 2000 hatásbecslés
  — valamint a környezetvédelmi engedély megszerzése.
• Elvi vízjogi engedélyes terv
  a Sebes-Kettős-Fekete-Körös összekötő csatornára.
• Létesítési vízjogi engedélyes terv
  a Sebes-Körösi vízkivételi műre.

 

 

Miért van szükség vízátvezetésre?

A Sebes- és Fekete-Körös közötti, 1 096 km² kiterjedésű terület domborzati és vízellátási adottságai eltérőek.
Míg a Sebes-Körös vízkészlete általában stabilabb, a Fekete- és Kettős-Körös vízgyűjtője gyakrabban szembesül vízhiánnyal.

A tervezett rendszer lényege, hogy a Sebes-Körös nagyobb vízkészletéből egy részt átvezetnének a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe, így a síkvidéki vízgazdálkodási területek egyenletesebben jutnának vízhez.

Fontos kiemelni, a vízkészlet nem nő, hanem átcsoportosítás történik a térségen belül — ezzel hatékonyabb vízszétosztás valósulhat meg.

 

A tervezett csatorna fő jellemzői

A Sebes-Kettős-Fekete-Körösök közötti összekötő csatorna a koncepció szerint:

• kb. 44 000 folyóméter hosszú,
• nagyobbrészt magasvezetésű csatorna,
• a meglévő Biharugrai fenékgátra támaszkodva vezeti végig a vizet
• egészen Sarkad városáig.

A tervezett vízhozam: 4–6 m³/s
— ekkora mennyiséget kell a csatornának biztonságosan végigvezetnie.

Innen a víz kisebb átalakítás után a meglévő belvízcsatorna-hálózaton keresztül eljuttatható a Fekete-Körös duzzasztott vízterébe.

A jelenlegi előkészítési szinten a csatorna:

• fenékszélessége: ~4,0 m illetve ~3,1 m
• rézsűhajlás: 1 : 1,5
• üzemi vízmélység: ~2,0 m

Ezek a paraméterek a későbbi egyeztetések során még pontosításra kerülnek.

 

Tározók egészíthetik ki a vízrendszert

A csatorna vízkészletét két — egyelőre koncepcionális szinten létező — tározó bővítené:

Tározó	Kapacitás	Terület
Biharugrai tározó	1,6 millió m³	118 ha
Mezőgyáni tározó	13,0 millió m³	754 ha

Összesített kapacitásuk: 12–15 millió m³.

Ezek a tározók:

• kiegyenlíthetik a vízellátást,
• vízpótlást biztosíthatnak szárazabb időszakokban,
• növelhetik a vízgazdálkodási rendszer rugalmasságát.

 

Természetvédelmi területeket is érint

A tervezett létesítmények több Natura 2000 és országos jelentőségű védett terület térségében helyezkednek el, többek között:

• Felső-Sebes-Körös — HUHN20004
• Kis-Sárrét — HUKM10002
• Dél-bihari szikesek — HUKM20019
• Holt-Sebes-Körös — HUKM20018
• Köles-ér — HUKM20022

Ezért a projekt során kiemelten fontos a természetvédelmi szempontok vizsgálata és a környezeti hatások minimalizálása.

A Sebes-Körösi vízkivételi mű, vagyis a két folyót összekötő csatorna indulópontja a Biharugrai fenékgát feletti szivattyútelepi tápcsatorna, innen keresztezi a Sebes-Körös bal parti töltését az 55+165 tkm környezetében, megtáplálása

• 2 × NÁ 2200 mm csőzsilipen,
• 4–6 m³/s vízhozam biztosításával történne.