2020.09.20, Vasárnap
Így épül fel a rekordok korszaka a NIF-nél
Fotók: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu és Bernát Benjámin/magyarepitok.hu

Így épül fel a rekordok korszaka a NIF-nél

magyarepitok.hu

2020.06.28. 08:01 - Hegedűs Gergely

A hazánk infrastrukturális fejlesztéseiért felelős vállalatnál a projektek száma és összetettsége is jelentősen megnőtt: a beruházások jócskán túllépnek a klasszikus mélyépítő feladatokon, és a hatásuk is egyre szerte ágazóbb. Az elmúlt évek kiugró számai mögött hatalmas mennyiségű munkaóra és szervezetfejlesztés áll – a részletekről Nyul Zoltán, beruházási vezérigazgató-helyettest kérdeztük.

Hirdetés

Többek közt az elmúlt hónapokban sikerrel kezelt rendkívüli helyzetről és a vállalatnál az elmúlt években zajló fejlődési folyamatról is beszélgettünk a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházási vezérigazgató-helyettesével. „A koronavírus kitörésével olyan időszakot éltünk át, amit senki nem tudott tapasztalatok alapján megközelíteni” – kezdi az interjút Nyul Zoltán. „Ennek két egyaránt fontos vetülete van: hogyan reagál a vállalat, és mit csinál a szektor, amelyben mi mozgunk.”
 

A rendkívüli helyzetben is a tervezett felett teljesített a vállalat

Az ország valamennyi cégéhez hasonlóan, a NIF-nél is előtérbe került az otthoni munkavégzés, akárcsak számos más elektronikus megoldás. „Ugyanakkor nálunk végig megmaradt a személyes jelenlét, ami a munkánk jellegéből adódóan sok esetben elengedhetetlen” – derül ki a szavaiból. „Az irodaházi környezetben a munkatársak bejárásának a vetésforgója és a mozgások korlátozása is segítette a védekezést.”

 

Az ágazati szintű alkalmazkodásnál fontos segítséget jelentett a NIF számára, hogy egy enyhe tél előzte meg a járvány kitörését, így számos projekt a tervezettnél előrehaladottabb állapotban volt márciusra.

„Természetesen a kivitelező cégek is megküzdöttek a beszállítási problémákkal és az utazások korlátozásával, de összességében a szektor folyamatosan teljesített. Ennek köszönhetően a NIF kibocsátása a tervezett felett alakult az év első felében.

Ez főleg az előrehozott teljesítéseknek köszönhetően alakult így, illetve annak köszönhetően, hogy minden egyes partnerünk teljes erőbedobással dolgozni akart a kialakult helyzet ellenére.”


A járvány a NIF-nél is serkentette a digitalizációt

A vezérigazgató-helyettes értékes tapasztalatként tekint arra, hogy élesben tesztelhették a home office-t, meglátva annak a korlátait és előnyeit. „Elmondható, hogy vannak olyan munkakörök, amelyek hatékonyan végezhetők otthonról, ám figyelembe kell venni, hogy a mi vállalatunk tevékenységének középpontjában a projektmenedzsment áll, amely nagyon jelentős mértékben épít a személyes kapcsolattartásra.”

Ugyanakkor hozzáteszi, a NIF-nél kimondott elvárás a papíralapú függőség csökkentése olyan eszközökkel, mint például az elektronikus aláírás. Ezek élesben tesztelését is serkentette a rendkívüli helyzet. „Több olyan fejlesztést végzünk, amelyek a partnereink számára is változásokat hozó digitalizációs törekvések. Már az éles indulás állapotában van például a digitális tervtárunk, és a jövőben az összes tervünket, illetve a teljesítéseket is ide töltjük majd fel. De ugyanilyen működésfejlesztő terveink vannak a területszerzés és a területelőkészítés vonatkozásában is.”

 

Nyul Zoltán arra is kitér, hogy a cég számára meghatározó projektmenedzseri tevékenységet nemcsak informatikailag, hanem tartalmát tekintve is folyamatosan fejlesztik. „Miután az általunk vitt projektek számát, értékét tekintve a miénk a legnagyobb projektcég Magyarországon, adódik az elvárás, hogy a projektmenedzsment terén nekünk kell a legjobbnak lennünk. Ennek érdekében jelenleg is folyik ennek az erről szóló keretrendszer felülvizsgálata, fejlesztése.”

A feladatokat nagyságrendileg jellemzi, hogy a több mint ötszáz embert foglalkoztató társaság jelenleg évi mintegy 600 projektet kezel, és például csak 2018-ban több mint ötezer ingatlanszerzést kellett lebonyolítania.


Szinte össze sem lehet hasonlítani az öt évvel ezelőtti céget a maival

Az interjú arra is alkalmat adott, hogy a NIF-et az utóbbi években jellemző folyamatos tevékenységbővülés hátterét is megvizsgáljuk. „A 21 éves múlttal bíró szervezetnél már a 2000-es években döntő változások történtek, elég csak a tevékenységi kör vasútfejlesztéssel történő 2007-es bővítését említeni. Ugyanakkor az is nagyon izgalmas nézőpont, ha egy öt évvel ezelőtti állapotot vetünk össze a maival: óriási különbségek mutatkoznak az akkori és a mai portfolió között.”

Ennek egyik eleme, hogy ma a NIF az ország legnagyobb kerékpárút-fejlesztő cége, a projektek értékét és darabszámát tekintve. „Olyan nagyívű beruházásokat bonyolítunk le, mint a nemrég átadásra került, Tisza-tó körbebiciklizését lehetővé tevő projekt, a a Budapest-Szentendre útvonal nyár végén átadásra kerülő fejlesztése vagy a Budapest és Balaton közötti kerékpáros összeköttetés megteremtése.”

 

A Tisza-tó felett létrejött kerékpáros híd próbaterhelése - Fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu


További új tényező az intermodális csomópontok kialakítása, amely külön ágazatot képez. „Jelenleg közülük a kaposvári projekt tart a kivitelezés fázisában, illetve reményeink szerint néhány héten belül megjelenik a bicskei intermodális csomópont tervezési-kivitelezési közbeszerzése.”


A NIF tevékenysége immár a városokra is hatással van

Fontos változásként mutat rá Nyul Zoltán, hogy ezekkel a beruházásokkal a NIF bejött a városokba. „A vállalat eredeti tevékenysége jellemzően a települések közötti területekre korlátozódott, ami egészen más munkakörülményeket jelent.

A településeken megvalósuló projektek jellege is alapvetően más, hiszen ezek a munkák összetett városfejlesztési projekteknek tekinthetők.”

Szavait így indokolja: „Kaposvár esetében például az csak az alap, hogy a busz és a vasút közlekedése megújul, utasbarát módon összekötve a különböző közlekedési módokat. Ezen túl a fél belváros is fejlődik, ami a közélet minden területére hatással van. Kaposvár már nem az a város lesz, mint a beruházás előtt.”

 

A Kaposváron épülő intermodális csomópont - Fotó: Dernovics Tamás/magyarepitok.hu


Hangsúlyozza, a két említett város mellett az intermodális fejlesztések számos további települést érintenek. „Vannak olyan projektek, ahol az előrehaladott tervezések akár már jövőre kivitelezést tehetnének lehetővé, mint például Székesfehérvár és Nyíregyháza esetében. Továbbá van jónéhány olyan város, mint Szombathely és Dunaújváros, ahol még a tervezés zajlik.”

A komplex térségi fejlesztésre további példaként Debrecen északnyugati gazdasági övezetét hozza fel. „Ennek fejlesztése és a kapcsolódó közlekedési infrastruktúra bővítése egyszerre ipar- és városfejlesztés, valamint munkahelyteremtés; a NIF szempontjából ugyanakkor egymással kapcsolódó vasutas és közutas projekteket is jelent.” Hangsúlyozza, ezek annyira összetett folyamatok, hogy nem csupán egy-egy gyár beköltözését szolgálják, hanem az egész térség értékét és gazdasági erejét növelik.


Így alakul át Hódmezővásárhely és Miskolc arculata

Szintén a városi szerepvállalást erősítik a NIF-nél az elővárosi vasútfejlesztések. „Közülük a legnagyobb beavatkozás a fővárosi déli körvasút fejlesztése, amely a Duna Aszfalt Kft. által végzett hídbővítéssel már a kivitelezési fázisban van. Az ehhez kapcsolódva tervezett Ferencváros-Kelenföld vasútfejlesztés radikálisan átalakítja az elővárosi vasútközlekedést.” A vezető idesorolja a Rákos-Hatvan vasúti projektet, melynek elővárosi hatása rendkívül komoly, elég csak a külső kerületek dugóit megszüntető vasúti átjárók kiépítésére gondolni. Hozzáteszi, a fővárosi beruházásoknál kulcselemet képez a Budapesti Fejlesztési Központtal (BFK), valamint a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárral való együttműködés, egy átfogó koncepció mentén.

További látványos példát képez a városon belüli átalakításokra a Hódmezővásárhely és Szeged városában készülő tram train. „Hódmezővásárhelyen egy korábban nem létező közlekedési eszköz jelenik meg a villamossal, ami nagyon komoly arculatváltást hoz. Ugyanakkor egy városi villamos építése korábban a NIF számára is teljesen idegen elem lett volna, de ma már ez is a portfoliónk része.” 

Hasonlóan összetett hatású városi projekt a miskolci Y-híd létesítése a HE-DO Kft. kivitelezésében. „Itt első ránézésre egy szimpla közlekedési létesítmény épül, ami abszolút beleillik a NIF klasszikus profiljába. De valójában arról van szó, hogy komplett városnegyedek alakulnak át döntően: gyakorlatilag a vasútállomás térségében létrehozzuk a későbbi lehetséges intermodális csomópont alapjait.”


A történelmi korlátokból való kilépést is segítik a beruházások

Nyul Zoltán rámutat, ezeknek a városi projekteknek a megvalósításával a NIF is több lett. „Egy hagyományos autópályaépítéshez képest egészen más kihívásoknak kell megfelelni, például az egyeztetések során, a társadalmi érdekek figyelembevételénél. Mivel mára komoly projektszám van mögöttünk, mondhatjuk, hogy ebben is erősek a kollégáink.” Hozzáteszi, ezek az új tapasztalatok a NIF hagyományos tevékenységeire is pozitívan hatnak vissza.

Szintén a NIF egyik viszonylag új tevékenysége a határmenti területek fejlesztése. „Ezek nem csupán a kisebb határátkelőhelyekre vezető utak fejlesztését jelentik, hanem számos hídépítés is ide tartozik, akár a Duna, akár az Ipoly határszakaszain.”

 

A komáromi híd a két hídrész összeérésének perceiben - fotó: Bernát Benjamin/magyarepitok.hu


A vezető rámutat, mindez azért fontos, mert minden egyes útfejlesztés lehetséges jövőbeli hatásáról csak úgy lehet beszélni, ha megnézik, mi van a szomszédos országban. Hozzáteszi, minden ilyen fejlesztésnek hatása van a határon túli térségekre.

„Számos olyan településünk van, melynek a természetes vonzáskörzetét kettévágta a határ - ezen állapot felszámolását jelentősen meg tudjuk támogatni ezekkel a fejlesztésekkel. Ennek eredményeként a városaink úgy tudják megvalósítani a térségi szerepüket, hogy kilépnek a jelenlegi határok korlátaiból.”


Több szempontból is történelmi éveket él a szervezet

Nyul Zoltán a megyei jogú városok bekötését szolgáló programra is kitér, mely jócskán előrehaladott állapotba került. Szavaiból kiderül, idén nyáron számottevő eredmény lesz Eger bekötése az M25 autóút befejezésével, illetve év végén Sopron elérése az M85 gyorsforgalmi úttal. „Mindezek mellett idén egy újabb szakaszt adunk át az M44-esen Kondoros és Békéscsaba között, így utóbbi város bekötéséhez már csak a Kecskeméthez közeli szakaszok hiányoznak majd.”

A mostani évekről beszélve a vezérigazgató-helyettes további kiemelkedő elemként említi a NIF rekordokat döntő működését, amiről Nagy Róbert vezérigazgató is részletesen beszámolt lapunknak ebben az interjúban. A szervezet tavaly bruttó 800 milliárd forintos kibocsátással minden idők legnagyobb forgalmát produkálta, mint ahogy NIF-rekordnak számított az év végi 580 fős létszám is.

További különlegesség, hogy a magyar útépítésben egyedülálló módon 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben három egymást követő évben is meghaladja a 100 kilométert az átadott gyorsforgalmi fejlesztések hossza.

„Az ezekben a csúcsévekben jellemző 600-700-800 milliárd forintos teljesítmény mögött elképesztő mennyiségű munkaóra, emberi erőforrás menedzsment és szervezetfejlesztés van” – mutat rá Nyul Zoltán.

 

Az M44-es Tiszánál épülő új hídja - fotó: Banczik Róbert/magyarepitok.hu

A nagy volumenen belül külön kiemeli a hídépítések területét, melyben történelmileg egyedi időszakot élünk meg. „Egyetlen évtized alatt még soha nem létesült ennyi folyót átívelő híd. Jellemző a tempóra, hogy egyszerre készítünk elő új Duna-hidat Budapesten és Paksnál, fejezünk be új Duna-hidat Komáromnál, miközben a Tiszánál is két új hidat tervezünk-építünk.” Ugyanezt a területet erősíti a nemrég átadott, három új híddal elkészült bicikliút Poroszló és Tiszafüred között.


Az előkészítésre ugyanolyan arányban kell koncentrálni, mint a kivitelezésre

Nyul Zoltán szerint a NIF a koronavírus okozta visszaesésben is bizakodva tekinthet előre. „Az optimizmusunk oka az, hogy az állami infrastruktúra-fejlesztésnél jobb gazdaságélénkítő eszköz nincsen, egy válsághelyzetben ez a legkézenfekvőbb.” Egy további biztató elemként teszi hozzá, hogy a rendkívüli helyzetnek tisztító hatása is van. „Az elmúlt éveket a kapacitáshiányos megrendelésteljesítés jellemezte, ami szintén komoly terhet tud jelenteni. Egy ilyen nehéz belépési korlátokkal bíró piac esetén a jól tervezhető, kiegyensúlyozott volumenű kibocsátás az egészséges. Az a legjobb, ha évtizedes távlatokban lehet gondolkodni, és erre kiépíteni kapacitásokat.”

Ebben a megközelítésben a NIF számára az is kiemelten fontos, hogy a projektek előkészítése is megfelelő forrásokkal bírjon, és ütemezetten haladjon. „Egy olyan területről beszélünk, ahol, ha minden flottul halad, akkor is években mérhető az előkészítés. Ezért minden olyan időszak, amikor esetleg a kivitelezésre koncentrálva elhanyagoljuk az előkészítést, később vissza fog ütni. Arra törekszünk, hogy egy adott pillanatban minden fázisban arányosan legyenek projektek.”  


Meghatározó szerepben a NIF vidéki irodái

Arra is felhívja a figyelmet, hogy ezt a projektmennyiséget nem lehet centralizáltan ellátni minden területen. „Az útfejlesztések és az intermodális fejlesztések ellátásához a területi irodák bevonására is szükség van. Az elmúlt évek bővülését ennek megfelelően egy komoly szervezeti fejlődés kísérte. Számos városban építettünk ki telephelyet, lekövetve a fejlesztések irányait. A nemrég megnyílt szekszárdi irodánk létrehozását például a közép-duna-menti fejlesztési csomag tette indokolttá, amely lényegében a paksi térség több mint húsz útfejlesztési projektjét fogja össze.”

 

Hogy egy-egy iroda mennyire összetett feladatokat lát el, azt a szakembergárda összetétele is jelzi. „Ahol intermodális csomópont épül, azon a településen közútfejlesztéssel, intermodális fejlesztéssel foglalkozó kollégák és műszaki ellenőrök vannak jelen.” Ehhez kapcsolódva rámutat az elmúlt évek egyik legnagyobb változására: „A NIF jellemzően az útfejlesztési feladatok mérnökfeladatait immár saját munkaerőből látja el. Ennek köszönhetően egy-két éves intervallumon belül száz fő fölötti létszámú műszaki igazgatóságunk alakul ki.”

Hangsúlyozza, ez egyrészt lehetőséget ad egy harmonizált együttműködésre, másrészt egy olyan szakértői bázist hozott a cégen belülre, amire nem csak a NIF tud alapozni.

„Ma az állami szektorban ilyen koncentrált, széleskörű szakmai háttérbázis nincs máshol. Ez a fajta szakmai tapasztalat a döntéselőkészítésben és a koncepcióalkotásban is alkalmazható.

Ráadásul mivel ez egy új szervezeti egység, tagjainak sokféle más területen szerzett tapasztalata viszonylag friss, ami egy komoly potenciál a NIF számára.”


Az időben összehangolt folyamatok jelentős költségeket takarítanak meg

A NIF az évek során egyre összetettebb feladatokat végez, ami egyre körültekintőbb tervezést igényel, valamint a különböző szakterületek – mint például a közút- és a vasútfejlesztés - képviselőinek összehangolódását. „A különböző részprojektek egymásra való hatását a lehető legkorábbi stádiumban és a lehető legpontosabban meg kell határozni.

Ha egy hibát a kivitelezési szakaszban észlelünk, azt kezelni már csak egy költséges válságmenedzseléssel lehet. Ezzel szemben a tervezési fázisban ugyanez a probléma egy pár órás munkával megszüntethető.”

Példaként Székesfehérvárt hozza fel, ahol a vasútfejlesztés és az intermodális fejlesztés két külön projektet képez, ám az egyeztetés a korai fázisban elkezdődött.

Egy intermodális fejlesztés összetettségét nem kell magyarázni, ugyanakkor ez a tényező nem csupán az ilyen projekteknél van jelen. „Tulajdonképpen alig van olyan beruházásunk, amelyik nem mondható összetettnek. Amit a közvélemény egyszerű vasútfejlesztésnek gondol, abban is meglepő arányban vannak jelen ágazaton kívüli elemek. A Rákos-Hatvan vasútfejlesztésen belül például 10 milliárdos tételben építünk közúti elemeket: útszakaszokat, csomópontokat, közúti felüljárókat.”


Európai együttműködés segíti a NIF munkáját

Ellenkező példaként az M85 autóút építését hozza fel, ahol a Sopronból kijövő vasútvonalat arrébb helyezték, egy új vasúti hidat is létesítve, ami milliárdos nagyságrendű munka. „De mondhatom a magasépítés elemeit is: ugyancsak a Rákos-Hatvan vasútprojektben átépül Gödöllőn a HÉV végállomása, továbbá az autópályafejlesztések során nem egyszer autópálya mérnökségek épülnek.” Hangsúlyozza, ma már nem lehet a NIF tevékenységét „csak” mélyépítésnek minősíteni.

Bár ezt csak kevesebben tudják, de szintén a cég tevékenységi körét gazdagította az elmúlt években a nemzetközi együttműködés kiépítése. „A lengyel és az osztrák kollégákkal is élő együttműködési megállapodásaink vannak mind a vasút, mind a közút szintjén. Ennek a legfőbb hozadéka, hogy átadjuk egymásnak a működő jó gyakorlatokat.”  

A NIF hatékonysága szempontjából Nyul Zoltán egy további tényezőt emel ki.

„Fontos kérdés, hogy a munkánk eredményeként létrejövő építményeket mennyire lehet jól üzemeltetni, hiszen ezek a beruházások évtizedes vagy évszázados távlatokra szólnak.

Ha az üzemeltetői szemléletet nem visszük bele a beruházás kezdeti stádiumába, az komoly problémákat okozhat. Emiatt szoros együttműködésre van szükség a NIF partnereivel, amit a tapasztalataink szerint jól oldunk meg.”


Egy innovációt csak élesben lehet igazán letesztelni

Az üzemeltetéshez kapcsolódik az innovációk kérdésköre, amivel a NIF-nek beruházóként folyamatosan foglalkoznia kell. Ugyanakkor az állami cégnek figyelembe kell vennie, hogy egy-egy újítás hatékonysága csak a működés közben kimutatható.

„A rajzasztal mellől nem lehet meghatározni egy eszköz eredményességét, ezért fontos törekvésünk, hogy egy-egy útszakasznál vigyünk bele egy-egy új technológiát a projektbe.”

Példaként említi, hogy a megújult M2 autóúton néhány kilométeren újfajta burkolatot építettek be, amit aztán a Magyar Közút az évek során ki tud értékelni. „De ugyanilyen példa a Zalaegerszeg közelében átadott, gumibitumenből épített szakasz. Az utólagos adatokból aztán el lehet dönteni egy eljárásról, hogy sztenderdizáljuk vagy sem.”

A hídépítés témakörében is adódik egy ilyen jellegű újítás, mely által a töltéseket üveghabbal válthatják ki. Ennek az anyagnak a zárt cellaszerkezete miatt alacsony a vízfelvétele, így fagyállónak minősül. A másik előnyös tulajdonsága az alacsony önsúly, ami a nagytömegű földmunkáknál sokat jelent, többek közt gyorsítja a munkafolyamatot a konszolidációs idő lecsökkentésével. Mindezek mellett az üveghab újrahasznosítással jön létre, ami fontos környezeti szempont. „Ennek az innovációnak tanulmányi szinten rengeteg előnye látszódik, de egy hidat meg is kell építeni általa. Miután a Debrecen közeli Ebesen gyártanak ilyen alapanyagot, a NIF a debreceni autópálya csomópontot tervező helyi önkormányzatnak javasolta, hogy a tervező vizsgálja meg ennek a beépítését.”

Az ilyen típusú fejlesztéseknél a fejlődés óriási sebességére is figyelni kell, nem biztos, hogy egy ma innovatívnak tűnő elemmel hosszú távra érdemes számolni. „Ma például jónak tűnhet, hogy építsünk ki hirtelen tízezer új elektromos töltőállomást az autópályák mentén, csakhogy ezek a technológiai fejlődés üteme mellett elavulttá válhatnak akár egy-két éven belül.”

 

Nyul Zoltán összességében azt hangsúlyozza, hogy a NIF-nek a szerepköréből adódóan globális rálátása és ráhatása van az iparági folyamatokra. „Ez pedig egyfajta felelősséggel is együtt jár, hiszen megvalósítóként a szakmai szervezetünk sokat tehet a minél hatékonyabb fejlesztések érdekében.”

Hegedűs Gergely

Galéria

AktuálisNemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF)útépítésinterjúközlekedésfejlesztés

Hirdetés

Hírlevél

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés