A Hónap Mérnöke a helyszínen árulta el, hogyan épült fel Európa legnagyobb kézicsarnoka

A lapunk által a februári Hónap Mérnökeként megválasztott Silling Balázs eddigi pályafutásának egyik legmeghatározóbb két évét töltötte a budapesti MVM Dome építési projektjén. A Market Építő Zrt. főépítésvezetőjével ennek megfelelően az Európa legnagyobb kézilabda-arénájaként megépült multifunkcionális csarnokban beszélgettünk.

Találkozásunkkor elárulta, vegyes érzelmekkel telve lépett be újra a csarnokba az interjú napján, hiszen az első kő elmozdításától kezdve az utolsó csavarig részt vett a megszületésében. „Két éven keresztül irányítottam a projektet, napi szinten meghatározva, hogy mi történjen a munkaterületeken. Így nyilván furcsa, hogy ma már én is csak engedéllyel léphetek be abba az épületbe, ami ennyire közel áll hozzám” – árulta el a mérnök, aki ezután természetesen a pályafutása korábbi szakaszaira is kitért.
 

 

A diploma után rögtön megtalálta a helyét

Az építőipar mindig is egy karnyújtásnyira helyezkedett el az életében, hiszen édesapja és bátyja is a családi vállalkozásukban dolgozik kőfaragó szakemberként. Ennek kapcsán tetszett meg neki az építőipar, így végül a budapesti Schulek Frigyes Építőipari Szakközépiskolában kezdte meg szakirányú középiskolai tanulmányait, ezt követően pedig felvételt nyert a szintén fővárosi Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karára.

„Akkor még nem igazán tudtam, hogy mi a különbség közöttük, és hogy építő vagy építész szeretnék-e lenni. Végül aztán szerencsére építőszakra vettek fel, ami hozzám egy kicsit közelebb áll, így 2011-ben magasépítő szakon végeztem. A családom teljes mértékben támogatott és bíztatott rá, hogy bátran válasszak más utat, vagyis nem marasztaltak, hogy én is a családi vállalkozásban vegyek részt” – idézte fel a Hónap Mérnöke.

A diplomamunkát követően még érezhetőek voltak a korábbi válság hatásai, így akkoriban nehéz volt elhelyezkedni. Ennek ellenére szerencsés fordulópont következett: rögtön Magyarország egyik vezető építőipari vállalatánál, a Market Építő Zrt.-nél kapott álláslehetőséget.

„A Market az első munkahelyem azóta is, most már több mint 10 éve: építésvezetőként kezdtem a pályát, majd 2016-tól főépítésvezetőként dolgozom a vállalatnál.”

 

Gyorsan tapasztalatot szerzett csarnoképítésben, ez is lett a szenvedélye

Silling Balázs szakmai fejlődése gyorsan ívelt felfelé, hiszen már az első projektek között is változatos tudást szerezhetett meg a magasépítő szakágban. „Próbaidőm alatt a Klotild-palota átalakításán, illetve utána Makón a Givaudan élelmiszeripari üzemének kivitelezésén dolgoztam. Csak ezek után következett az első igazi önálló munkám, amely egy kisebb, 3500 négyzetméteres csarnok volt a Dél-pesti Üzleti Parkban” – emlékezett vissza.

Ezt követően kezdett kibontakozni a csarnoképítésben való jártassága és szenvedélye, ugyanis 2013-ban karrierjének első nagyobb volumenű projektjébe csöppent, és a Fradi fellegvára, a Groupama Aréna építkezésén tevékenykedett építésvezetőként. „Ezalatt már felelős voltam a szerkezetépítés egy részéért, majd amint szerkezetkész lett az épület, további három szintet kaptam az épületben, ahol koordináltam a kivitelezést.”

Később már egyértelműen körvonalazódott, hogy a csarnoképítés, és azon belül a szerkezetépítés az, amelyet igazán szeret csinálni. Az addig megszerzett tapasztalatainak köszönhetően 2016-ban a diósgyőri DVTK Aréna főépítésvezetőjének nevezték ki, amely később a legszebbnek minősült a 2018-ban átadott stadionok közül. Mindemellett említésre méltó az is, hogy a későbbiekben a szegedi Szent Gellért Fórum sportközpontjának szerkezetépítés utáni befejező munkálataiban is részt vett egy fél éven keresztül.
 

Az eddigi legnagyobb mérethez az eddigi legnagyobb létszám

Mindez megalapozta azt a szükséges szakmai tudást, amely elvezette pályafutása legjelentősebb projektjéhez, és beszélgetésünk fő témájához: az MVM Dome-on végzett főépítésvezetői munkájához. A rekordidő alatt megépült, 20.022 fő befogadására alkalmas csarnok megnyitó ünnepségét tavaly decemberben tartották.

„Nehéz rangsorolni, hogy melyik volt az eddigi legkiemelkedőbb projekt számomra, mert mindegyik sokat jelentett valami miatt” – fogalmazott kérdésünkre válaszolva a Hónap Mérnöke.

„Az MVM Dome-ot mégis kiemelném, egyrészt az óriási méretei és a szoros határidői miatt. Mindemellett fontos szempont az is, hogy itt volt az eddigi legnagyobb létszám, amelyet valaha is koordinálnom kellett.”

Hozzátette, a beruházás nagysága a teljes csarnokon dolgozók összlétszámában is megmutatkozott: „Huzamosabb ideig 1000 fő körül volt a napi belépők száma, majd a vége fele a teljes létszám elérte körülbelül az 1500 főt is.”
 

 

A siker egyik fő elemét nem feltétlenül az iskolában lehet elsajátítani

A Market-csoport a megalakulása óta több ezer partnercéggel, beszállítóval, gyártóval és alvállalkozóval dolgozott együtt. Ennek megfelelően ez a projekt is számos alvállalkozó bevonásával valósult meg. Amikor ekkora a létszám és szoros határidőket kell tartani az egymásra épülő munkaterületek átadásában, az egyik legfontosabb tényező a precíz koordináció. Ennek az alapja viszont a megfelelő kommunikáció.

Silling Balázs hangsúlyozza, mérnökként az iskolában kevesebbet tanultak a kommunikációról, így ezt tartja a legnehezebb feladatnak.

„Hogy a fentiek teljesülése mellett sikerüljön megfelelő hangulatot és légkört is biztosítanunk, ahhoz már valójában az emberi értékeinket kell előtérbe helyeznünk.”

Hozzátette, mindez úgy valósulhatott meg, hogy napi szinten tartottak kooperációs megbeszéléseket és helyszíni konzultációkat, ennek köszönhetően pedig minden esetben meg tudták beszélni, hogy kinek milyen munkaterülete van az adott napon. „Voltak csapatépítőink is, illetve tartottunk közös vacsorákat és reggeliket, ezek mindig összekovácsolták a csapatot. Ez másképp nem működik.”
 

 

Dubaiba is ellátogattak tapasztalatokat szerezni

A Budapest szívében elhelyezkedő sportcsarnok Európa legnagyobb fedett kézilabda-arénája, amely a legnagyobb sportesemények, kiállítások és konferenciák helyszínéül is szolgál majd. Ennek alapját az adja, hogy a jégsportokat is beleértve valamennyi teremsportág számára megfelelő szabványokkal, méretekkel és kialakításokkal rendelkezik.

Felmerül a kérdés, hogy egy ekkora ívű építési projektre hogyan lehetett úgy felkészülni, hogy hazánkban korábban még nem volt rá példa ekkora méretekben. „Volt olyan hazai projekt, amely közel állt ehhez, de a legtöbb más szerkezet és konstrukció, így inkább külföldi példákat vettünk alapul” – adta meg a választ Silling Balázs. „Elmentünk Dubaiba, hogy megnézzük és tapasztalatot gyűjtsünk a Coca Cola Arénából, amely nagyon hasonlít erre az épületre, ugyanakkor vannak eltérések is. A dubai aréna más szerkezettel épült, illetve eltérő a tetőszerkezete és a tartószerkezete is. Ott a ferde homlokzat acélszerkezetből van kialakítva, a Dome-ba pedig monolit vasbeton-szerkezet és előregyártott vasbeton került beépítésre.”

Elmondása szerint a Dubai-ban tett látogatásuk célja az volt, hogy tapasztalatot gyűjthessenek többek közt arra, hogy milyen terekre van szükség, vagy hogy milyen az aréna homlokzati kialakítása. „Nagyon izgalmas és hasznos volt, sok információt tudtunk ott gyűjteni.”

 

Sikeres versenyfutás a szoros határidőkkel

A multifunkciós csarnok a rendkívüli méretei ellenére is a Marketre jellemző tempóban, szinte rekordidő alatt készült el. A létesítmény legelső céljának szánt sportesemény egyben meghatározta azt is, hogy szoros határidőre kellett elkészülnie, hiszen már az építkezés kezdetén, 2019 szeptemberében adott volt, hogy a 2022. január 13-án kezdődő férfi kézilabda Eb egyik otthona lesz.

Silling Balázs ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mennyire fontos szerepet játszott az alapos tervezés, illetve, hogy milyen technika alkalmazásával tették lehetővé a kivitelezés gyorsítását.

„A szoros határidő miatt fontos volt, hogy a szerkezetépítés során minél több előregyártott elemet tervezzünk be és használjunk fel, hogy gyorsítani tudjunk a kivitelezésen.”

 

A tetőszerkezetépítés legvégéig nyitva kell hagyni az épületet

A sportcsarnokba összesen 45.000 köbméternyi monolit vasbeton-szerkezet és 15.000 köbméter előregyártott vasbeton került beépítésre, az épület szerkezetét pedig 485 darab delta-beam gerenda támasztja meg. A főépítésvezető irányítása alatt olykor 0-24 órás munkavégzésre is szükség volt, többek között azért, mert két lépcsőház és két merevítőmag is csúszózsalus technikával készült, ezt pedig csak folyamatos munkavégzéssel lehetett véghezvinni.

Az MVM Dome-ot a diósgyőri futballstadionhoz viszonyítva a Hónap Mérnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyitottságának és nagyobb küzdőterének köszönhetően a fociaréna könnyebb organizációt biztosított bizonyos feladatok elvégzéséhez. „A Dome ezzel szemben egy teljesen zárt stadion, így a tetőszerkezetet valahol be kellett hoznunk az épületbe. Ebből adódóan a szerkezetépítés során külön meg kellett terveznünk, hogy hogyan fogjuk megépíteni a tetőt. Végül az a döntés született, hogy az északi részén a tetőszerkezetépítés legvégéig nyitva kell hagyni az épületet. Kint pedig egy külső depóterületen lettek előszerelve a tetőszerkezet fő tartóelemei.”
 

A mínusz 15 fokos hideggel is meg kellett küzdeniük, amikor bezárták az északi oldali vasbeton szerkezetet

A Multicsarnok tetőfelülete 14.100 négyzetméteren terül el, ami egy közepes méretű gyártóüzem méretének felel meg. Ebből kiindulva el lehet képzelni, mekkora elemeket kellett mozgatni a tető munkálatainál. „A tetőszerkezet fő tartóelemei három darabra voltak bontva: a leghosszabb főtartó hossza 110 méteres volt, akárcsak egy focipálya hossza. Az elemet egy speciális, erre a tartóra kialakított trailer segítségével, illetve két vontatóval tudtuk csak a helyszínre hozni, majd felállítottuk a pálya területén. Ezt követően egy 450 tonnás autódaru emelte be a helyére, két közbenső támasszal, amíg a szakemberek a csavaros kapcsolatot megépítették. Egyszerre három fő tartó volt alátámasztva, így lépegettünk előre fokozatosan.”

Silling Balázs elmondta, a legnagyobb kihívást azt jelentette, amikor elértek az utolsó előtti tartó megépítéséhez.

„Több, mint egy hónapba telt elvégezni a befejező szakaszt, ráadásul ez pont télen történt, így sokszor az akár -15 fokos időben kellett a vasbeton szerkezetet bezárnunk, összeraknunk, és fölérni vele a negyedik emeletig, hogy az utolsó tartó is megépíthető legyen. Ezt szintén egy 450 tonnás daru emelte be a helyére kívülről.”

Mindezek mellett akadtak olyan kihívások is, amelyekkel a tapasztalt szakember korábban még nem találkozott. A csarnok egyik VIP lelátójában beszélgetve nem tudta elkerülni figyelmünket a jégpálya éppenséggel akkor zajló próbaüzeme. „Ez egy újdonságot jelentett számomra, működését tekintve olyan, mint egy padlófűtés, csak ez a hűtést szolgálja.” A mérnök hozzátette, a vasbeton szerkezet kialakításának köszönhetően a jégpályát akár két különböző szabvány méretben is használhatják.

 

„A szerkezetépítés az, amire a legboldogabban emlékszem vissza”

A Hónap Mérnökét a szakmája hozzá legközelebb álló részéről is megkérdeztük. „Mivel építőmérnök vagyok, a szerkezetépítés mindig is egy kicsit közelebb állt hozzám, mint a befejező munkálatok. Bár voltak nehézségeink ezalatt is a határidőink teljesítésénél, vagy az alvállalkozók koordinálásánál, de ettől függetlenül az MVM Dome esetében is a szerkezetépítés az, amire a legboldogabban emlékszem vissza."

Silling Balázs eddigi legjelentősebb projektje után jelenleg hosszabb szabadságát tölti.

„Most egy kicsit szétvált a brigád, de ez a Marketnél jellemző annak érdekében, hogy át tudjuk adni egymásnak a tapasztalatot és tudást. Emiatt sokszor nagy a változás a csapatban, és nincsenek állandó stábok.”

Egyelőre nem tudja, mi lesz a következő projektje, de bízik benne, hogy lesz még szerencséje sportlétesítményeken dolgozni, mert úgy érzi, a széleskörű tapasztalataira alapozva ezen a területen tud a leghatékonyabban dolgozni.