Hidász Napok: hídszerkezetek gyártásában is jeleskedik a Weinberg

A Hidászokért Egyesület idén június 13. és 15. között rendezi meg a hídépítő szakma egyik legjelentősebb hagyományos éves eseményét, a siófoki Hidász Napok konferenciát. A Hidász Napokat 2010 óta tartják meg ezen a néven, a háromnapos eseményen a hazai ágazat jelentős képviselői és neves külföldi szakemberek is részt vesznek.

Prezentációikban számos területet jártak körbe az előadók: szó esett a közúti beruházások aktuális magyarországi állásáról, a hídüzemeltetés jelenlegi helyzetéről a MÁV Zrt.-nél, az MKIF üzemeltetési és fejlesztési feladatairól a hazai gyorsforgalmi úthálózaton. Kitértek a Kalocsa–Paks új Duna-híd mederhídjának tervezési kihívásaira, bemutatták az Őrhalom – Ipolyvarbó Ipoly-híd tervezését, és sok egyéb téma mellett szó esett Népligeti felüljárón történő beavatkozásokról, és a híd jövőjéről.

Lapunk ellátogatott a konferencia nyitónapjára, Illetve elsőként az eseményt támogató és a hazai acélszerkezetű hídépítkezések világában egyre jelentősebb szerepet vállaló Weinberg ’93 Építő Kft. gyártási üzletág vezető-ügyvezetője, Lovas Róbert segítségével tájékozódott a piacról és a szakmai környezetről.

Folyamatosan fejlődnek a hídépítésben

A vezető szakember először rámutatott: a Weinberg profiljának meghatározó részét teszi ki az acélszerkezetek gyártása, építése és szerelése, ennek részeként pedig az ilyen típusú hidakkal kapcsolatos munkákra is felkészültek.

Emlékeztettet: már több hídprojektben is sikeresen részt vettek, legyen szó a Tisza-tónál a Szomorka-patak felett átívelő biciklis hídról vagy az épülő M6-os Bóly és Ivándárda között megvalósult vasúti hídról.

 „A Weinbergnél adottak a hídgyártás feltételei. Amikor a másodlagos, illetve főtartó acélszerkezetek gyártására elindítottuk a fejlesztést, 80 és 100 tonnás elemsúlyokat határoztuk meg. Ezt követően a saját fejlődésünk során tudatosan léptünk előre a technológiai kapacitásbővítéseknél és a hídszerkezetgyártásra is alkalmassá tettük a céget.

Van kellő technológiánk és van kellő szakemberállományunk: úgy gondoltuk, hogy a hídgyártásból nem szabad kimaradnunk.”

Több lábon állnak

Elmondta: a Weinberg nem kizárólag hídgyártó cég, hanem alaptevékenysége szerint generálkivitelező és acélszerkezet gyártó, és továbbra is több lábon szeretnének állni. „De pontosan emiatt nem is érdekünk egy túlzott verseny kialakítása: amikor van elég hidas munka, akkor részt veszünk benne, amikor nincsen, akkor mi a többi tevékenységünkben is megtaláljuk a kihívást és a munkalehetőséget.”

Hozzátette: „mindemellett most is folyamatosan fejlődünk. Ugyan mi még javarészt az európai nyitásunk előtt vagyunk, de kisebb mértékben, főként Skandináviában, már elindultunk ezen a külföldi úton.” Ezáltal fejlettebb piacról is szereznek technológiai tapasztalatot – mutatott rá.

Weinberg prioritása a partneri együttműködés

Lovas Róbert hangsúlyozta azt is, hogy a hídépítés világában a gyártással és szereléssel foglalkozó Weinbergnek az ágazat szereplőivel közös munka továbbra is prioritás. 

A Hidász Napokkal kapcsolatban kiemelte:

„Szeretnénk a magyar piaci résztvevőket még jobban megismerni, szeretnénk velük együtt gondolkozni. Képességünknek, tudásunknak megfelelően akarunk részt venni abban a szakmai színvonalban és közösségben, amit ez a szakterület képvisel.”

Egy összmagyar konzorcium külföldön is sikerrel léphetne piacra

Végül kitért arra is, hogy talán legszívesebben azt látnák, hogy az egész magyar ágazat összefog, és közösen elnyer egy nagyobb európai projektet: a cégek még inkább együtt dolgozhatnának, mindenki a saját súlyának megfelelő munkát végezne és a magyar hidász szakma szereplői teljes mértékben egymás szövetségeseként jelennének meg egy ilyen nagyobb volumenű fejlesztésben.

A konferenciát Sitku László, a Hidászokért Egyesület elnöke nyitotta meg, aki köszöntőbeszédében örömét fejezte ki, hogy több mint 400-an regisztráltak az eseményre. Ismertette, hogy a 2022-es évhez képest az előadások száma 25 százalékkal nőtt.

Juhász Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője arról tájékoztatott, hogy a NIF Zrt. integrációjával, hogyan alakult az közútfejlesztés területe a minisztériumon belül. Ismertette, hogy az útfejlesztési terület önálló helyettes államtitkársággá alakult Pántya József vezetésével. A szakterület struktúráját sikerült a korábbihoz hasonló módon megtartani. Majd kiemelte: „az elmúlt években az útépítési szakma kánaánját éltük. Rengeteg kivitelezésen dolgoztunk, számos eredményt sikerült elkönyvelnünk. Az elmúlt 3 évben több mint 100 kilométer fölött adtunk át a közlekedőknek gyorsforgalmi utakat évente.”

A vasúti híd üzemeltetés szépségeiről és kihívásairól a magyar vasúti hálózaton Tóth Axel R. beszélt a MÁV Zrt. képviseletében. „Körülbelül 11 ezer műtárgy üzemeltetését látjuk el, melyből körülbelül 9 ezer a vasúti híd és áteresz. Szakmailag komplex és érdekesebb feladatot jelentenek a vasúti terhet viselő egyéb műtárgyak, mint például a fordítókorongok.

Újdonságként a Hidász Napokon egy kiscsoportos, gyakorlatcentrikus hídmonitorig - méréstechnikai szemináriumot is szerveztek Gróf Áron (HB Mérnöki Iroda Kft.) vezetésével. A hidász szakma rangos eseményének további napjain szó esik még az optikai mérőrendszer alkalmazásáról a hidak lehajlás és oldalingás mérésére, a mohácsi Duna-híd tervezéséről, és számos érdekes téma mellett filmvetítéseken és hídtörténeti előadásokon is részt vehetnek az érdeklődők.