A most esedékes beszélgetésre április 24-én a KÉK budapesti központjában (1111 Bp., Bartók Béla út 10–12.) kerül sor az oktatási épületek témakörében. A KÉK lapunkhoz eljuttatott közleménye hangsúlyozza, egy iskolaépület minősége alapvetően befolyásolja a tanítási folyamatok hatékonyságát. „Az iskolaépítészet ma már nem pusztán funkcionális kérdés, hanem komplex, interdiszciplináris terület, amelyben a pedagógiai, társadalmi és gazdasági szempontok egyaránt meghatározó szerepet játszanak” – fejtik ki.

Eltérő szemléletű építészeti műhelyek képviselői találkoznak

A beszélgetés célja, hogy átfogó képet adjon az oktatási intézmények tervezésének aktuális kérdéseiről, valamint feltárja azokat az építészeti és üzemeltetési stratégiákat, amelyek hosszú távon is adaptív és fenntartható működést tesznek lehetővé.

A kerekasztal-beszélgetés különlegessége, hogy eltérő szemléletű építészeti műhelyek képviselői közösen, kritikai megközelítésben reflektálnak az oktatási építészet aktuális dilemmáira, lehetőséget teremtve a szakmai párbeszéd elmélyítésére.

A beszélgetés résztvevői:

• Somogyi Krisztina (építészetkritikus, vizuális környezet-kutató)
• Cseh András (CAN Architects Studio Kft.)
• Herczeg László (MCXVI Építészműterem Kft.)
• Bordás Péter (BORD Építész Stúdió)
• Moderátor: Dobos Bence László (Archikon)

A mindössze akár 32 cm-es falvastagság mellett is kimagasló hőszigetelési teljesítmény érhető el, így ugyanazon alapterületen több hasznos élettér alakítható ki. A falakban, a homlokzaton, valamint a tető- és aljzatszerkezetben alkalmazott komplex szigetelési rendszer AA++ energetikai szintet biztosít.

A gyártás teljes mértékben üzemi körülmények között, milliméter pontossággal történik, amely gyakorlatilag kizárja a kivitelezési hibákat. A vállalat ugyanakkor olyan rugalmas megoldásokat is kínál, amelyek lehetővé teszik a helyszíni kivitelezést speciális körülmények esetén, azonos minőségi szinten. A rendszer előregyártott szeglemezes tetőszerkezettel kombinálva tovább növeli a biztonságot és csökkenti a költségeket.

Gyors kivitelezés, kiszámítható költségek

A cég által alkalmazott technológia egyik kulcseleme a talajcsavaros alapozás, amely jelentősen lerövidíti az építési folyamatot. Ez az innovatív megoldás nemcsak gyorsabb, hanem költséghatékonyabb is a hagyományos alapozási módoknál, miközben minimális környezeti terheléssel jár.

Ennek köszönhetően egy családi ház akár 4 hónap alatt kulcsrakész állapotba kerülhet, jellemzően már 580.000 Ft/m² ártól.

Az Imperial Holding szerint a Danish Fabrik rendszer ma az egyik legjobb ár-érték arányú megoldás a piacon – olyan szintű műszaki tartalommal, amely mellett sok esetben nem is érdemes más technológiában gondolkodni. A rendszert elsősorban levegő–levegő hőszivattyús megoldásokkal ajánlják, amelyek tovább növelik az energiahatékonyságot.

Évtizedes tapasztalat, nemzetközi háttér

Az Imperial Holding szakmai háttere több évtizedes múltra tekint vissza a könnyűszerkezetes építés területén. A cégcsoport alapítója már az 1980-as évektől aktív szereplője volt a hazai fejlesztéseknek, részt vett az Erdért típusházak tervezésében és kivitelezésében, és már 1982-ben saját tervezésű házat épített.

A Danish Fabrik technológiával több mint egy évtizede, Dániában és Norvégiában ismerkedtek meg, ahol közvetlen kivitelezési tapasztalatokra tettek szert. A rendszer magyarországi bevezetése 2018-ban indult el a társaság közreműködésével, és azóta folyamatos fejlesztéseken ment keresztül – különösen a rétegrendek és energetikai megoldások terén.

Ma a gyártás több hazai partner bevonásával, az Építésügyi Minőségvizsgáló Intézet engedélyével történik, miközben az Imperial Holding saját gyártókapacitás kiépítését is tervezi. Mindez jól mutatja: a Danish Fabrik nem csupán egy technológia, hanem egy tudatosan épített, hosszú távra szóló építési rendszer, amely mögött stabil szakmai és üzleti háttér áll.

Akkor

• az összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége: 2,7 ezer tonna (ebből, 2400 tonna kommunális, 142 tonna autógumi, 85 tonna szelektív és 49 tonna lomhulladék);
• a felszámolt illegális hulladéklerakások száma 24 tonna, az ezekből származó hulladék mennyisége 127 tonna;
• 2024-ben annyi hulladékot gyűjtött össze az MKIF Zrt. az 1200 km-nél is hosszabb főpályáról és annak pihenőiből, mint 7 teljesen megrakott Boeing 747-es súlya.

Jelentős csökkenés nem történt az előző évhez képest

A társaság hivatalos Facebook oldalán most közzétette a 2025-ös évre vonatkozó adatokat.

Tavaly az MKIF Zrt. kezelésében lévő, majdnem 1300 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatról és a közel 170 pihenőhelyről országszerte összesen több mint 2 340 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjtött össze a társaság – olvasható a bejegyzésben.

Ez 1800-2000 darab átlagos személyautó súlyának felel meg.

Mint ismertették: a hulladék mennyisége nem kizárólag az utak mentén összegyűjtött szemétből áll: a mérnökségi szakaszokon zajló karbantartási, építési vagy baleseti helyreállítási munkák során is képződik hulladék – köztük veszélyes és nem veszélyes hulladék is –, amelyek szakszerű kezelése kiemelten fontos az üzemeltetési folyamatokban.

• A 2025-ben begyűjtött leggyakoribb hulladéktípusok:
• kommunális hulladék: több mint 2130 tonna
• lomhulladék: közel 75 tonna
• szelektív hulladék: 70 tonna
• autógumi: 70 tonna
• illegális hulladéklerakások: tavaly 22 különböző helyszínen, összesen 29 tonna illegális hulladék került felszámolásra, elszállításra.

Bizonyos helyeken sikerült eredményeket elérni

Kiemelték: tavaly ősz óta a felére sikerült csökkenteni az illegális szemétlerakást például az M3-as Szilas pihenőjében, azóta csak ott 246 alkalommal sikerült megakadályozni az engedély nélküli hulladéklerakást.

Mint ismertették: a teljes főpályát évente háromszor gyalog is végig járják, hogy az autókból kidobott hulladékot is összeszedik.

Közös felelősség a tiszta utakért

A társaság végül felhívja a figyelmet, a tisztaság és fenntarthatóság közös felelősség! Egyetlen eldobott palack vagy ablakon kidobott zacskó, csikk is sok. Kérik az autósokat, hogy legyenek a környezettudatos közösség része:

• használják a pihenőhelyek gyűjtőit: a kiskukákat és szelektív konténereket!
• Ne dobjanak ki semmit a kocsi ablakán!
• Jelezzék, ha illegális szemétkupacot látnak – a társaság intézkedik.

Bemutatkozott a térkövek luxusmárkája

Exkluzív sajtóeseményen ismerhettük meg első kézből a vállalat új, prémium kategóriás termékeit. Ennek során Mészáros Sámuel, a Viastein Kft. ügyvezetője, értékesítési igazgatója elmondta:

„A cég indulásától kezdve az volt a cél, hogy a lehető legmagasabb minőségben gyártsunk termékeket. Ennek megfelelően egy nemesítőüzemet is építettünk a gyárunkhoz, aminek eredménye a LUX termékcsalád.”

„Nem egy meglévő kategória versenytársaként kívánjuk bevezetni a LUX termékcsaládot, hanem új szegmenst nyitunk a térkövek között” – hangsúlyozta az igazgató. Mint kiemelte: „abszolút egyedi és meglátásunk szerint a legtöbb igényt kielégítő felületet tudtuk az új technológiával létrehozni.

Praktikusság, elegancia, minőség és tartósság szempontjából is e termékek a piac legnemesebbjei – nemcsak Magyarországon, de a teljes régióban.”

Problémafelvetésből született

Azon megközelítéssel vágtak bele a termékfejlesztésbe, hogy végiggondolták: mi a legnagyobb probléma a térkövekkel. A Viastein szakemberei a beton előnytelen tulajdonságaiban látták a termékek árnyoldalát: a kezelhetőségnek, tisztántartásnak, hosszú élettartamnak nehezen felel meg a beton, mert koszolódik, fakul és nehezen tisztítható.

„Új termékünkön – mutatott rá Mészáros Sámuel – ezért olyan felületképzést alkalmaztunk, ami e problémákat kiküszöböli. Miután legyártottuk a félkész terméket és egy hetet pihenni hagytuk, golyószórással nemesítjük a felületet. Ezt követően felhevítjük a termékeket és olyan anyagot viszünk fel és égetünk rájuk, ami élethosszig megmarad. Amint megszilárdul, a beton pórusainak elzárásával annak minden kellemetlen tulajdonságát megoldja.”

Nem pusztán burkolat - befektetés

Speciális bevonatának köszönhetően a Viastein LUX termékek könnyen tisztíthatók, ütésnek-kopásnak ellenállók. Alkalmazásuk éppen ezért nem csak a burkolás megoldását, de befektetést is jelent, hiszen rendkívüli tartósságuk értékállóvá teszi őket.

A Viastein új kollekciójának közös nevezője a kompromisszummentesség. A különböző igényekre optimalizált térkövek között a Grando LUX a termékcsalád legkarakteresebb darabként emelkedik ki. Nagyméretű, tiszta összhatást biztosít, miközben optikailag tágítja a teret. Nagyvonalú teraszokhoz, exkluzív lounge-terekhez ez lehet a legjobb választás.

Ha valaki a kifinomultságra kíváncsi, nekik a Sempre Grando LUX és a Folio Fino LUX modelleket ajánlják. Minden tekintetben harmonikusak, arányosak és egységes megjelenést adnak; míg a Florence LUX ideális választás a klasszikus eleganciát kedvelők számára.

Az új 10 ezer négyzetméteres gyárban a legmodernebb technológiával fogják készíteni a hőszivattyúkat és légkezelő rendszereket. Ezek az eszközök többek közt nagy gyárépítések esetén is fontos szerepet játszanak – derült ki a szerdai sajtótájékoztatón.

Topminőségű légkezelő berendezések gyártására álltak rá

A beruházás által a Weger-csoport célja a digitalizált termeléssel tovább javítani a minőséget és a vállalat nemzetközi versenyképességét. Az itt előállított termékeik 80-90 százalékát a külpiacokon, leginkább Nyugat-Európában fogják értékesíteni. A tárcavezető arra is kitért, hogy a beruházáshoz a kormány 1,1 milliárd forint támogatást nyújt, biztosítva 250 munkahelyet.

Az olaszországi tulajdoni hátterű klímatechnikai társaságot a honlapja szerint 1977-ben alapította Walter Weger Olaszországban, a németajkú Dél-Tirolban.

A vállalat több mint 30 éve, 1992-ben specializálódott egyedi, topminőségű légkezelő berendezések gyártására. Ma Olaszországban, Németországban, Magyarországon és Brazíliában találhatóak gyáregységei, amelyekben a legmagasabb szabványokat teljesítik a gyártás és a minőségbiztosítás terén.

Nemcsak a hatékonyságra összpontosítanak, hanem az első osztályú anyagok és a fejlett technológiák használatára is.

A mintegy 50 millió eurós (mintegy 20 milliárd forintos – a szerk.) fejlesztés a HABAU Group történetének legnagyobb egyedi beruházása. 

A nyiregyhaza.hu beszámolója szerint a projektnyitó eseményen az osztrák hagyományokat követve nem alapkövet helyeztek el, hanem az első ásónyom kiásásával indították el az építkezést. A résztvevők háromig számoltak, majd lapátot ragadtak, ezzel jelképesen is megkezdve a beruházást.

Egy 20 ezer négyzetméteres gyáregység épül fel zöld mezős beruházásban

Az új komplexum egy kétrészes gyártócsarnokból, egy irodaházból, valamint további épületekből áll, egy napelemes rendszerrel is ellátják. A beépített területe körülbelül 20 000 négyzetméter, az épületek magassága körülbelül 11 méter, és a jövőben mintegy 250 fő dolgozónak biztosít majd helyet.

Az új gyártócsarnok várhatóan két év alatt készül el. A beruházás befejezése után az MCE teljes egészében átköltözteti jelenlegi, Tünde utcai telephelyét a Déli Ipari Parkba, ahol egy modern, nagy kapacitású gyártóbázison folytatják majd a munkát.

A március 26-i projektnyitón Hubert Wetschnig, a HABAU Group ügyvezetője hangsúlyozta, a beruházás tovább erősíti versenyképességüket a nemzetközi acél- és hídépítés területén. Az új acélszerkezet-gyártó üzemet a legkorszerűbb gépekkel és daru-rendszerekkel szerelik fel, ami jelentősen növelve az acélszerkezetek és hídelemek gyártási hatékonyságát. „Ezzel megteremtjük az alapot ahhoz, hogy fenntartható módon kielégítsük az acélszerkezeti projektek iránti növekvő keresletet Európában.”

Stratégiai jelentősége lehet az ukrán exportnak

Günther Dorrer, az MCE GmbH ügyvezető igazgatója azt emelte ki,

ez a fejlesztés fontos a növekedésükhöz Európában, és ha véget ér a háború Ukrajnában, akkor fontos lesz, hogy innen exportálni tudjanak.

Kovács Attila, az MCE Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: cég profilja nem változik: továbbra is nagy méretű, nagy teherbírású acélszerkezetek gyártására koncentrálnak. „Ugyanúgy nehéz, igényes acélszerkezeteket kívánunk gyártani és kivitelezni, ami főként acélhidakat jelent.

Jelenleg is világszerte értékesítjük az általunk gyártott hidakat, és mi magunk állítjuk össze.”

A családi vállalkozás az osztrák építőipar legnagyobb szereplői közé lépett

A közleményből kiderül, az MCE Nyíregyháza Kft., az MCE csoport önálló leányvállalata, már 1989 óta működik Nyíregyházán, és acélszerkezeteket, valamint hidakat gyárt a helyi, európai és nemzetközi piacra.

A HABAU Group 13 vállalatot tömörít, amelyek az alábbi területeken működnek: magasépítés, mélyépítés, előregyártott elemek gyártása, csővezeték-építés, mélyművelés, acélszerkezetgyártás, valamint faépítészet és az előregyártott elemek gyártására szakosodott ipari üzemek kivitelezése

A családi vállalkozásként indult, és ennek szellemiségét ma is erősen magán viselő konszern mára összesen mintegy 7000 munkatársat foglalkoztat, és éves 2,02 milliárd eurós árbevételével az osztrák építőipar négy legnagyobb szereplője közé tartozik.

A számos előadást és panelbeszélgetést felvonultató szakmai eseményen az építőipar főbb problémái mellett pozitív szcenáriókat is felvázoltak a megszólalók. A Weinberg ’93 Építő Kft. vezetői és projektvezetői szinten is képviseltette magát.

Derczó István alapító, ügyvezető igazgató talán az egyik legizgalmasabb témakörben fejthette ki álláspontját. Az „Itt már minden levegővétel számít! Erre készüljön a hazai építőipar!” című panelbeszélgetésben arra keresték a választ, hogy mit lehet és mit kell tennie a szektor legedukáltabb, legprofibb és legambíciózusabb szereplőinek azért, hogy a nehezebb éveket is sikerrel vegyék, és megerősödve álljanak a rajtvonalnál a következő felívelési szakaszra.

„Meg kellene igazítani az arcméretünket”

A Weinberg ügyvezetője, aki az ágazat szakmai mélységeit is látja, hozzászólásaiban olykor kritikusabb hangot is megütött. „Folyamatos változásban vagyunk – ilyen időszakban felértékelődik az összefogás, a hatékonyság és a tanulás, önfejlesztés jelentősége” – kezdte Derczó István. Pozitív példaként Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Ausztriát hozta, akik eredményességben Magyarország előtt járnak az építőiparban. „Az osztrákoknál például tizedannyi cég van, mint nálunk” – szögezte le, utalva arra, hogy a hazai építőipari lehetőségekhez képest túl sok piaci szereplő van jelen.

Kiemelte még:

„A hatékonyabb munkaidőkihasználás is növelhetné a magyar építőipar termelését. A nyolc óra az valóban nyolc óra munka legyen”

– szerinte ebben jelentős hátrányban vannak a magyar cégek a külföldi vállalatokkal szemben. A fejlesztendő területek közé sorolta még az oktatást, a felnőttképzést, a szakmai fejlődést, amelyben szerinte szintén a V4-es országok mögött kullogunk.

Összefogás kell, nem széthúzás

A csökkenő lehetőségek miatt az építőipari szereplők között kialakult éles versenyhelyzettel kapcsolatban úgy vélte: az elmúlt hónapokban talán javult kicsit a helyzet. Mint mondta: korábban volt, hogy irreálisan alacsony árakat adtak a projektekre egyes versenytársak azért, hogy a rendszerben maradhassanak. Ez a tendencia javulni látszik.

„Egymást tisztelve, a realitások talaján kellene maradni, a valódi számokat leírni. Meg kellene érteni, hogy egymást támogatva a szinergiákat keresve tudja az ágazat jól túlélni ezt a helyzetet.”

Az ügyvezető az ÉVOSZ-ban elnökségi tagként, az MKIK-ban bizottsági vezetőként vállal szerepet az ágazat formálásában:

„Nemrég vezető pozíciót kaptam a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési bizottságában. A testületben azon dolgozunk, hogy általános pályázatok helyett célzott támogatásokat tudjunk biztosítani a magyar vállalkozóknak. A cél, hogy ne olyan pályázatokhoz kelljen alkalmazkodnunk, amelyeket egyes nyugat-európai országok határoznak meg, hanem ezek a magyar gazdasági környezethez, szokásrendhez, ágazati sajátosságokhoz igazodó, valódi lehetőségek legyenek.”

Végezetül a szociális bérlakások ügyét is felhozta, melyben állami ösztönző lépést tart szükségesnek. Mint lapunknak az előadás után elmondta: sok olyan család, fiatal van, akinek a pénztárcája nem engedi meg az egymillió ft/nm2 áron, vagy efelett kínált lakásokat. A fiatal lakáskeresők számára jó lehetőséget lát egy kidolgozott bérlakáskonstrukcióban, főleg, ha akár egy évtized múlva meg is tudná vásárolni az ingatlant a bérlő.  

Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni! – mérnökök őszintén

A Weinberget a folyamatok megvalósítási oldaláról Borbély János projektvezető képviselte a konferencián, aki több mint húsz éve adja szakértelmét a vállalat által kivitelezett projektekhez. A magyarepitok.hu által szervezett beszélgetésben három olyan szakember vett részt, akik korábban elnyerték lapunknál a Hónap Mérnöke címet.

„Olyan ez nekem, mint egy drog” – csapott a közepébe Borbély János, amikor Hegedűs Gergely koordinátor, a Magyar Építők főszerkesztője az inspirációról kérdezte a résztvevőket.

„Engem elégedettséggel tölt el, amikor átadok egy projektet és látom, hogy a megrendelő örül. De az is jó érzés, amikor elkezdem és tudom, hogy a végén a megrendelő örülni fog! Nekem ez adja a folyamatos motivációt a projektekben, vagyis a megrendelői igény maximális teljesítése.”

Az alapos tervezés és előkészítés fél siker

Lelkesedését még akkor is meg tudja őrizni, ha folyamatos kihívásokkal kell szembenézni egy-egy projekt során. A buktatót, mint mondta, leginkább az előkészítés hiánya és a kidolgozatlan tervezés okozzák. A beszélgetésben résztvevőkkel egyetértett abban, hogy ha megfelelően átgondolt egy projekt, az mindenkinek jó: időben és költségekben is hatékonyabb. A Weinberg ’93 Építő Kft. több külföldi megrendelőnek dolgozik visszatérő kivitelezőként is. A projektvezető számára ezek kivétel nélkül pozitív minták, mert a külföldiek nagyobb hangsúlyt helyeznek az előkészítésre, tervezésre.

Borbély János, aki a többek közt az Óbuda Group tervei alapján a Volvo Hungária Kft. klímasemleges Truck Centerének ecseri beruházását is vezette, arra is rávilágított, hogy az új digitális eszközök, elektronikus adatnyilvántartó rendszerek ma már rendkívüli módon megkönnyítik egy projektcsapat munkáját.

A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában: (Forrás: Mapei Kft.)

A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.

A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.

A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.

A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.

A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.

Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak” – mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában (Forrás: Mapei Kft.)

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).

A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.

A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban” – mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

„A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe” – mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szakemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a helyzeten

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Módszertan

A kutatás célja a szakemberhiány mértékének vizsgálata Magyarországon. A felmérés 1900 fős országos mintán készült 2026 februárjában építőipari szakemberek megkérdezésével. A kutatás 2020 óta készül, 2023-tól pedig minden évben azonos időszakban, azonos módszertannal és kérdésstruktúrával történik az adatfelvétel, ami lehetővé teszi az eredmények idősoros összehasonlítását.

A kulturális központ megvalósításáért a ZÁÉV Építőipari Zrt. 2025 év végén megkapta az Építőipari Nívódíjat, az ágazat egyik legnagyobb presztízsű elismerését,

2026. március 24-én pedig sor került a Nívódíj felavatására.

Az Nívódíj-tábla leleplezése előtt felszólalt az Építőipari Nívódíj Alapítvány Bírálóbizottságának képviseletében Zórándy Miklós, Dormán József, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgató-helyettese, Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese, valamint Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Berlinger Attila polgármester.

Komplex projekt együttműködéssel

Zórándy Miklós a Nívódíj jelentőségét hangsúlyozta, amely a legmagasabb szakmai elismerések egyike, és széles körű, több szakterületet képviselő bizottság ítél oda. Kiemelte, hogy a szekszárdi Tudásközpont nemcsak építészeti minőségében kiemelkedő, hanem társadalmi és kulturális szerepe miatt is túlmutat önmagán.

Dormán József beszédében átfogó képet adott a Szekszárdi Tudásközpont megvalósításáról, a kivitelezés folyamatáról és műszaki tartalmáról, miközben hangsúlyozta a projekt komplexitását és az együttműködés jelentőségét.

Részletesen ismertette az épület főbb paramétereit: a 6061 négyzetméteres, háromszintes létesítmény modern, komplex funkciókat lát el, amelyben könyvtári, oktatási és levéltári terek egyaránt helyet kaptak. Kiemelte a jelentős műszaki tartalmat is, többek között a mélyalapozási munkákat, a nagy mennyiségű beépített szerkezeti anyagokat, valamint az energetikai rendszereket.

Beszédében többször visszatért a projekt mögött álló csapatmunkára és az együttműködés fontosságára. Megköszönte a megrendelő, a tervezők, a műszaki ellenőrök és az alvállalkozók munkáját, kiemelve, hogy egy ilyen volumenű beruházás csak összehangolt munkával valósulhat meg.

„Egy ilyen léptékű és jelentőségű beruházás mindig több, mint egy épület megvalósítása. Ehhez egy elhivatott, együtt dolgozó csapat kell.”

Dr. Czetz Balázs a közgyűjtemények szerepének átalakulásáról beszélt a digitális korban. Hangsúlyozta, hogy a fizikai dokumentumok megőrzése továbbra is nélkülözhetetlen, és az új típusú, nyitott, integrált tudásközpontok jelentik a jövőt.

Berlinger Attila beszédében végül a Tudásközpont városi és térségi jelentőségét emelte ki. Rámutatott, hogy az épület közösségi és kulturális értéket teremt, túlmutat fizikai funkcióján, és hosszú távon a régió fejlődésének egyik kulcsszereplője lehet.

Megközelíthető sziget

A Tudásközpont az egykori szekszárdi laktanya területének újrahasznosításával, barnamezős beruházásban az Építész Alkotóműhely Kft. engedélyes és kiviteli tervei alapján készült el. És ha már díjaknál tartunk: az épület tervezőinek munkáját Forbát Alfréd-díjjal ismerték el.

A Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában lévő Tudásközpont nem az elszigetelt tudás és a műveltség kiváltságosok által őrzött szentélye. A nyitott és szolgáltató levéltár koncepcióhoz híven kiemelt feladatnak tekintik, hogy minél több alap, közép és felsőfokú oktatási intézménybe járó diák látogasson el az intézménybe, ismerje meg a levéltárat, az ott őrzött kultúrkincseket.

Nemcsak épület, hanem városi találkozási pont

Lássuk nagyvonalakban, mely munkák járultak hozzá a ZÁÉV rangos elismeréséhez. A háromszintes, bruttó 3500 négyzetméteres alapterületű épület külső megjelenését a több mint 1000 m²-es függönyfal, valamint a közel 2500 m²-nyi világos és sötét szürke színválasztással nagyelemes homlokzatburkolati táblák határozzák meg.

A levéltári részlegben a kor elvárásainak megfelelő, elektronikusan mozgatott irattári állványrendszer került beépítésre.

Az eltérő funkciójú épületrészeket az aula fűzi össze. Ehhez kapcsolódik a ruhatár, a kávéház és a 200 fő befogadását biztosító rendezvényterem. Az épületgépészet és az elektromos rendszerek a legmodernebb, energiahatékony megoldásokra épülnek: hőszivattyús hűtés-fűtés, intelligens vezérlés és automatizált árnyékolás gondoskodik a fenntartható működésről.

Az okos épület közel 0 energiaigénnyel működik.

A projekt részeként továbbá 5200 négyzetméter zöldfelület és új közösségi tér jött létre, amely parkolókat, kerékpártárolókat és sétányokat is magában foglal. A beruházás így nemcsak épületet, hanem egy városi találkozási pontot is adott Szekszárdnak.

A magyarepitok.hu mint médiapartner által támogatott szakmai fórum és üzleti networking számos izgalmas vitaindító eszmecserét tartogatott az érdeklődők számára.

Alábbi cikkünkben - három különböző kerekasztal-beszélgetésben megszólaló - vezető szakemberek rajzolták meg a hazai építőipar jelenlegi kihívásait és jövőbeli irányait a SZABADICS Group képviselőinek nézőpontjából.

Szabadics Roland: a generációváltás kulcsa a folyamatosság és a felelősség átadása

A „Nem csak vezetőt, hanem szemléletet is kell váltani” című kerekasztal során Szabadics Roland operatív igazgató a családi vállalkozásban végbement generációváltás tapasztalatait osztotta meg.

Kiemelte, hogy a sikeres utódlás nem egyetlen döntés, hanem tudatosan felépített, hosszú folyamat, amelynek alapja a folyamatosság és a megfelelő időzítés.

Hangsúlyozta, hogy a vezetői szerep átadható korábban, de a tulajdonosi kontroll elengedése jellemzően csak a folyamat végén történik meg. Ugyanakkor valódi vezetői működés csak akkor alakul ki, ha az utód megkapja a szükséges felelősséget és felhatalmazást is.

A családi örökség kapcsán két alapértéket emelt ki: a minőségi munkát és az adott szó szentségét. Ezek mellé saját vezetői szemléletében három új fókuszt hozott be: a digitalizációt, a fenntarthatóságot és a fiatalítást. Véleménye szerint minden generációváltás szükségszerűen szemléletváltással is jár, amely új irányokat és fejlődési lehetőségeket hoz a szervezet számára.

Szintén fontos tanulságként fogalmazta meg, hogy az utódlás sikerének mércéje az, hogy a szervezet erősebben kerül-e ki a folyamatból. Ennek feltétele a bizalom, a hiteles vezetői jelenlét, valamint az, hogy az átadó fél egy idő után teljes mértékben átengedje a döntési felelősséget.

Kovács Tamás: a túlélés záloga a diverzifikáció és a hatékonyság

A „Tiszta lappal. Nincs idő már a mellébeszélésre” elnevezésű kerekasztalban Kovács Tamás, a cégcsoport elnöke az iparági ciklikusság és az alkalmazkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Tapasztalata szerint az elmúlt évtized kedvező időszaka után ismét nehezebb környezet alakult ki, amelyhez tudatos stratégiával kell alkalmazkodni.

A vállalat válasza erre a helyzetre a piaci diverzifikáció volt: külföldi leányvállalatok létrehozása Horvátországban és Romániában, valamint új piaci szegmensek felé nyitás. Példaként említette, hogy a közműépítési tapasztalatok más területeken – például öntözési rendszerek kiépítésében – is hasznosíthatók.

Kiemelte, hogy a jelenlegi, erősödő versenyhelyzetben a siker kulcsa a belső működés fejlesztése.

A hatékonyabb folyamatok, az alaposabb előkészítés és a jól megválasztott alvállalkozói kör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat versenyképes ajánlatokat tudjon adni.

Hosszú távon a stabilitást a kiszámítható működés, valamint a következetesen képviselt alapértékek biztosítják. A cég több mint három évtizede ugyanarra a két pillérre épít:

a minőségi munkára és az adott szó betartására, amely szerinte a változó gazdasági és politikai környezetben is biztos iránytű marad.

Varga Ignác: a kivitelezés valójában szervezés – és egyre nagyobb nyomás alatt működik

Az „Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni!” című, a magyarepitok.hu által szervezett kerekasztalon – Hegedűs Gergely főszerkesztő moderálásával – Varga Ignác, a magasépítési divízió igazgatója a kivitelezési oldal mindennapi kihívásairól beszélt. A beszélgetés különlegessége, hogy valamennyi tagja korábban a Hónap Mérnöke rovatunk résztvevője volt.

Varga Ignác saját pályafutásán keresztül mutatta be, hogy a szakmai fejlődés és a gyakorlati tapasztalat milyen meghatározó szerepet játszik a vezetői munkában. Véleménye szerint

a generálkivitelezés ma már döntően nem műszaki, hanem szervezési és menedzsment feladat: körülbelül 70%-ban koordinációról, kommunikációról és szervezésről szól, és csak kisebb részben klasszikus mérnöki tevékenységről.

Rávilágított arra is, hogy az elmúlt években jelentősen romlottak a kivitelezés feltételei: kevesebb projekt, alacsonyabb fedezet és jelentősen megnövekedett munkaterhelés jellemzi az ágazatot. Külön problémaként emelte ki a tervezési fázis hiányosságait, amelyek következményeit gyakran a kivitelezőknek kell kezelniük szoros határidők mellett.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fontosságát elismerte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek bevezetése komoly szervezeti kihívás. A dolgozó kollégák számára nehéz időt és energiát találni az új rendszerek elsajátítására, ezért

 a vezetők egyik legfontosabb feladata a motiváció és a szemléletformálás.

Kikerülhetetlen témaként végezetül az álom-projekt kérdés merült fel, ennek kapcsán Varga Ignác egy inspiráló nemzetközi példát hozott a holland Delfti Műszaki Egyetemről, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben Magyarországon is megjelennek nagyobb arányban újrahasznosított anyagokra épülő projektek.

a konferencia elsősorban üzleti szempontból közelítette meg az ágazatot, a legaktuálisabb pénzügyi, fejlesztési és hatékonysági kérdéseket feszegetve. Emellett végig kiemelt fókuszt kapott a networking, amely lapunk helyszíni tapasztalatai szerint is végig elképesztő fordulatszámmal pörgött a rendezvényen.

A patrióta szemlélet önmagában nem elegendő

A találkozó első előadójaként Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese a patrióta gazdaságpolitikával kiemelten foglalkozva az elmúlt 16 év legfontosabb eredményeként azt jelölte meg, hogy immár magyar cégek uralják a hazai építőipart: „A 10 legnagyobb cégből 7 magyar tulajdonban van; de az alapanyagok tekintetében 50 százalék az import aránya.”

Hozzátette, ebben a versenyben a patrióta szemlélet önmagában nem elegendő.

„Magyarnak és hatékonynak is kell lennie egy-egy vállalatnak; az elmúlt években bevezetett új szabályozással a mennyiség kora után a minőség korát kell felépíteni”

– fejtette ki, hozzátéve, hogy a 2010 és 2020 közötti forrásbő időszak már nem jön vissza.

Szerény bővülés, de vastagon benne van a külföldi jelenlét

A folytatásban Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az ágazat makrogazadasági helyzetét elemezte. Eszerint az ágazat tavaly alacsony bázisról indulva szerény bővüléssel 2,8 százalékos növekedést produkált; azonban a bővülés egy jelentős része az Európai Unión kívüli konkurens cégek munkáihoz kötődik. „Eközben a magyar építőipar továbbra is csak 5-6 százalékos exportot tud felmutatni” – tette hozzá.

Szavaiból az is kiderült, hogy a 2020 és 2023 közötti árrobbanás lezárult, tavaly 5-6 százalékos inflációt mértek az építőiparban. „Idén is ebben gondolkodtunk, egészen az öbölháború kitörésééig.”

Ezt a helyzetet már nem lehet egyedül kezelni

A cégek helyzetére áttérve elmondta, többségük már túl van a költségek optimalizálásán a recesszióra reagálva. „Ugyanakkor nem várt fejleményként számolniuk kell az öbölháborúval is, miután az alapvető építőipari termékek gyártásához kőolaj- és földgáz-alapú termékek kellenek” – mutatott rá.

Egy ÉVOSZ-kutatás eredményére is felhívta a figyelmet:

„Jelenleg a cégek a partnerkapcsolatok erősítését tartják a legfontosabb dolognak. Eszerint végre rájöttek arra, hogy egyedül már nem tudják kezelni a piaci helyzetet” – fogalmazott az elnök.

Hogy valójában hol tart az ágazat, az a projektek mindennapjaiban derül ki

A délelőtti program egyik legérdekesebb fórumán első ízben ültették le egy asztalhoz a Magyar Építők által 2019-ben alapított Hónap Mérnöke-elismerés három korábbi díjazottját. A kerekasztalbeszélgetésen

• Áprily Krisztián, a SWIETELSKY Magyarország projektigazgatója;
• Borbély János, a Weinberg 93 Építő Kft. senior projektvezetője
• és Varga Ignác, a Szabadics Group magasépítés divízió igazgatója

osztotta meg a tapasztalatait.

A beszélgetés visszaigazolta a kerekasztal egyik felvezető gondolatát: az építőipar legnagyobb projektjeinek mindennapi küzdelmeiben egészen más megvilágítást kapnak a nagy konferenciák slágertémái - többek közt a BIM, a digitalizáció és a projektek előkészítettsége.

Hogy valójában hol tartunk az elméletben és a szabályozásban jól hangzó célok megvalósításában, azt a projektekből vett élő példákkal mutatták meg a szakemberek.

A magyarepitok.hu főszerkesztőjének moderálása mellett lezajlott beszélgetésről lapunk külön beszámolóval is jelentkezik majd.

Nagy lépés a hazai építőiparban: újrahasznosított acélból légcsatorna

Ezúttal is meghatározó szereplőként vett részt a Portfolio Építőipar Konferencián a Lindab Kft. A délelőtti műsorban előbb Vigh Gellért kereskedelmi vezető egy úttörő hazai példát mutatott be:

az első olyan magyar projektet ismertette, ahol újrahasznosított acélból készült légcsatornákat alkalmaztak: a korábban a lapunk által is ismertetett projekt jelentős szén-dioxid-megtakarítást eredményezett.

A folytatásban Csipszer Zoltán ügyvezető a „A gépészet és technológia legújabb irányai és kihívásai" című panelbeszélgetés résztvevőjeként osztotta meg gondolatait arról, hogyan lehet a hatékonyságot, minőséget és a fenntarthatóságot egyszerre érvényesíteni a modern épületgépészetben.

Fókuszba került a hazai épületgépészet

A konferencián az "Év Építőipari Személyisége" díj nyertesét is kihirdették. A hattagú szakmai zsűri döntése alapján idén Németh László (képünkön balra), hazai épületgépészeti kivitelezési piac egyik legnagyobb szereplője, az ENSI Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója vehette át az elismerést.

Mindezeken túl számos meghatározó szakember adta át tapasztalatait és nézeteit az építőipar legfőbb témaköreiben;

többek közt a Szabadics Zrt., a Market Csoport, a Weinberg Kft., Óbuda Group, Spányi Partners Zrt., a SWIETELSKY Magyarország Kft. és a Bayer Construct is képviseltette magát a különböző fórumokon.

A BME rektori tanácstermében megrendezett ceremónián kiderült,

a két szervezet közötti együttműködés már évekkel ezelőtt elkezdődött: többek közt a gyakornoki programok és a kutatás-fejlesztés területén. Ezeknek az eddig szigetszerűen zajló közös projekteknek teremtett formalizált és szervezett kereteket a mostani megállapodás.

Mindkét fél részéről kulcselemmé válhat a nemzetközi szerep

Az eseményen Charaf Hassan, az 1782-ben alapított egyetem rektora beszédében rámutatott, kimondott céljuk, hogy minél több szakembert invitáljanak az építőiparból. „Szeretnénk elérni, hogy rendszeresen járjanak oktatni az intézményünkbe a Duna Group mérnökei, mint ahogy az eddig is működött.” 

A csütörtöki eseményen a rektor azt is bejelentette, hogy a BME-én földmérő és földrendező alapszak jön létre, amelyen 2027 szeptemberétől indítják el a képzést.

Rózsa Szabolcs, dékán arra hívta fel a figyelmet, hogy a BME az utóbbi években egyre jelentősebb nemzetközi szereppel bír, sok külföldi hallgatót képez. „Emiatt kiemelten fontos számunkra, hogy a Duna Groupnak köszönhetően most egy európai szerepet betöltő cégcsoporttal kötünk együttműködést, aminek köszönhetően a hallgatóink akár nemzetközi tapasztalatokat is szerezhetnek.”

Lovas Tamás, docens is azt hangsúlyozta,

hogy a BME egy nemzetközi egyetem komoly nemzetközi partnerekkel olyan országokban, ahol sokkal mélyebb kultúrája van az egyetemek és az ipar közötti együttműködésnek. „Nagyon jó gyakorlatokat tanulhatunk tőlük; továbbá aki velünk szerződik, az a mi nemzetközi egyetemi partnereinknek az ipari partnereivel is hasznos kapcsolatba tud lépni.”

A tudás mellett legalább olyan fontos a szemléletmód

A stratégiai együttműködési szerződés megkötésekor elmondott beszédében Szabó Beatrix, a Duna Group vezérigazgatója volt BME-s hallgatóként saját élményeiből is merített. „Nem a konkrét elméletet és gyakorlati tudást emelném ki az itt kapott értékek közül, hanem azt a szemléletmódot, amely stabil bázist és struktúrát ad a megfelelő megoldásokhoz a manapság gyorsan változó és instabil világban.”

A két szervezet eddigi együttműködéséből a közösen végzett K+F kutatásokat és a gyakornoki programot emelte ki, amelyek során a Duna Groupnál meghonosított legújabb technológiák alkalmazását gyakorolhatták a diákok.

„A programok ugyanakkor nem csak a hallgatóknak jelentettek sokat: mi is itt pillanthattunk bele, hogy a jövő szakemberei milyen kérdések mentén gondolkodnak.”

A Duna Group BIM-részlegében 80 százalék feletti a fiatalok aránya

A magyar infrastruktúra fejlesztés piacvezető vállalatától két meghatározó szakember is részt vett a ceremónián. A korábban lapunk által a Hónap Mérnökeként is bemutatott Pál József, a Duna Group projektigazgatója saját pályakezdő tapasztalataival támasztotta alá, hogy egy-egy fiatalnak minél hamarabb, lehetőleg már hallgatóként vagy középiskolásként érdemes kapcsolatba lépnie egy tapasztalt szakemberrel.

„Számos programban közreműködve a nagy projektjeinken a BME-s hallgatóknál olyan lendületet és olyan figyelemre méltó kérdéseket tapasztaltam, amelyek az egyetemen zajló képzést dicsérik”

– adott visszajelzést a cégcsoportot 17 éve erősítő mérnök.

Vass Imre, a Duna Group BIM termelési vezetője rámutatott, számos műszaki kérdésben adnak segítséget, illetve kapnak segítséget a BME oktatói gárdájától, és jelenleg is zajlik közös munkájuk a Geodéziai Tanszékkel. A hallgatók számára további remek lehetőségként jelölte meg a szakmérnöki programokban való részvételt a Duna Groupnál elméleti és gyakorlati szinten. Külön kiemelte a sikeresen megvalósított geodéziai mérőtáborokat.

Kifejtette továbbá,

a Duna Aszfalt BIM-részlegében a 35 év alatti fiatalok aránya több mint 80 százalékos. „Az általuk képviselt lendület megerősíti, hogy a siker záloga a fiatalokban rejlik; ezért szeretnénk minél több energiát fektetni erre a területre”

– jelentette ki a Magyar Építőknél korábban szintén a Hónap Mérnökeként elismert szakember.

Az oktatás és a nemzetközi jelleg szoros összefüggésben

A cégcsoport stratégiájára is kitérve Szabó Beatrix lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, 2026-ban nemzetközi építőipari vállalatként fogalmazza meg magát a Duna Group, és ennek az újfajta megközelítésnek az egyik alappillére az oktatás.

„Ezen a téren belső és külső képzésekre egyaránt gondolunk, és ezt a szemléletet erősítve lehetővé szeretnénk tenni, hogy akár a határainkon túl dolgozó kollégáink is bekapcsolódhassanak ebbe a körforgásba.”

Zárásként a megkötött szerződés egyik fő hozadékaként azt emelte ki, hogy az együttműködés az egyetemmel egy stratégia mentén kezd el működni, folyamatos belső információáramlásra alapozva. Hozzátette, ez a fajta szervezettebb működés szándékuk szerint nem csupán a BME-hez fűződő kapcsolatban jelenik meg, hanem az egész cégcsoport oktatási tevékenységében.

A Hotel InterContinental Budapest épületébe több mint félezer vezető építőipari szereplőt várnak, hogy az ágazat legaktuálisabb pénzügyi, szabályozási, hatékonysági kérdéseit megvitassák.

A magyarepitok.hu mint médiapartner által támogatott szakmai fórum és üzleti networking főbb irányvonalairól és stratégiai hátteréről Ditróy Gergelyt, a Portfolio Csoport üzletfejlesztési igazgatóját kérdeztük.

Nagy látószögből derülnek ki a válaszok

„A rendezvény egyik vezérfonalát a globális és hazai szinten egyaránt jellemző kiszámíthatatlanság, illetve az erre adható válaszok képezik” – ismertette az ingatlanpiaci szakember.

„Csak kevesen tudják fenntartani azt a működési modellt és kapacitást, amit a magasabb kibocsátási szintre hoztak létre. A kérdés, hogy ezt az időszakot hogyan tudják felhasználni a hatékonyság növelésére, akár szervezetfejlesztés, akár a digitalizáció, akár az AI tekintetében.”

Hozzátette, nagy látószögből vizsgálják az iparágat, és összefüggéseket keresnek nem csupán a lokális, műszaki, technikai kérdésekben, hanem a makrogazdasági szinten is.

Mindenképp jól jár, aki meghallgatja az iparág élen járóit

Hangsúlyozta, mindenki az iparág legjelentősebb szereplőitől hallhatja, hogyan gondolkodnak a kialakult helyzetről.

„Azt szoktam mondani, hogy ha a színpadon a nagy nevek ugyanazt mondják, amit én gondolok, az egy jó megerősítés. Ha meg mást mondanak, akkor meg tanulok valamit, tehát mindenképp jól járok.”

Külön kitért rá, hogy idén is a konferencia egyik fő eseményét képezi az Év építőipari személyisége díjátadása, amit aztán állófogadás követ. Utóbbi jelentőségét az adja, hogy a szakmai fórumok látogatása mellett legalább annyira fontos a személyes kapcsolatépítés a cégek képviselői számára.

Dinamikusan változik az előadók névsora

Szavaiból kiderült, miközben az elődadók mintegy fele visszatérő vendégnek számít, nagyjából 50 százalékban évről évre cserélődik a szakemberek névsora, lekövetve a tematika frissülését. „Az új témák természetesen mindig hoznak új előadókat; most például kiemelt témakör lesz a generációváltás.”

Sokkal több zajlik, mint generációváltás

Kiemelte, ez nem pusztán arról szól, hogy a tulajdonos átadja az irányítást a saját leszármazottjainak vagy a menedzsmentnek.

„Szemléletváltásról van szó: azokat a kiemelkedő szakembereket, akik az elmúlt 40 évben minden téren érvényesítettek egy modellt, egy olyan generáció váltja a mai 30-as, 40-es korosztály által, amelynek tagjai egészen másfajta gyakorlatokat és attitűdöt hoznak be. Ez az új generáció teljesen más hozzáállással bír akár a digitalizáció, akár a network, akár a marketingkommunikáció tekintetében.

Az utóbbi években pozícióba került cégvezetőket például sokkal könnyebb megszólítani a kommunikáció területén új eszközökkel” - tette hozzá.

Elsősorban üzleti és másodsorban szakmai konferencia

Ditróy Gergelyt arra is megkértük, hogy az építőipari konferenciák egyre bővülő palettáján a Portfolio rendezvényét pozicionálja. „Abban különbözünk a többi hasonló jellegű találkozótól, hogy itt üzleti szempontból közelítjük meg az ágazatot.

Természetesen nálunk is megjelennek fontos szabályozási, műszaki, digitalizációs, kérdések, amelyek a technikai oldalt is bemutatják, de alapvetően az építőipar üzleti oldala van fókuszban. Elsősorban üzleti és másodsorban szakmai konferencia: leginkább az építőipar üzleti networking találkozója.

Elképesztő számok, és ami mögöttük van

Ennyi érdekesség bőven sok volt ahhoz, hogy személyesen tájékozódjunk a 2020-as években páratlan fejlődést felmutató – többek köt az árbevételét évről évre triplázó – társaság sikereinek hátteréről és jövőbeni terveiről. A szentendrei központban az ABZ Drone Kft. irodájában kezdtük a riportunkat, amely szoros együttműködésben áll az ABZ Innovationnal. Míg az ABZ Innovation a gyártás és a fejlesztések motorjaként a világpiacra fókuszál, immár közel 30 országban több száz partnerrel együttműködve; addig az ABZ Drone a szolgáltatások, a szerviz és az oktatás terén működik, a hazai piacot lefedve.

A hírekben most leginkább az ABZ Innovation szentendrei beruházása szerepel, amely által több mint négyszeresére növeli a gyártóterületét, és hosszabb távon évi 2000 drónt tud majd gyártani a jelenlegi 250-300 helyett. A cél, hogy a vállalat  Európa piacvezetője legyen, de globális szinten is a top3-ba kíván kerülni. A páratlan számok mögött ugyanakkor egyfajta ipari drónforradalom rejlik, amelyben legalább ilyen fontos az ABZ Drone szerepe.

A saját tapasztalataikból nyerték ki, mire van szüksége a piacnak

A történet tíz évvel ezelőtt indult az ABZ Drone megalakulásával. „Szolgáltató cégként jöttünk létre, mert láttuk a lehetőséget az innovatív eszközökben” – mesélte Keczer Máté ügyvezető, aki azt megelőzően légiforgalmi irányítóként szerzett tapasztalatokat.

A kezdeti fókusz egyértelműen az agrárium volt: az első permetező- és monitoringdrónokkal még jóval az uniós szabályozás előtt kezdték megismertetni a technológiát a gazdálkodókkal.

Az ABZ Drone ma is elsősorban szolgáltató vállalat: közel tízfős távpilóta csapatuk agrár, ipari és egyre növekvő arányban építőipari feladatokat lát el. Ezek a munkák – legyen szó monitoringról, ipari tisztításról vagy őrzésvédelemről – olyan tapasztalatokat adtak, amelyekből világosan kirajzolódott, mire képes a piacon elérhető dróntechnológia, és hol vannak a korlátai. Ez vezetett el a saját fejlesztés gondolatához.

Európai szinten ugyanis hiány mutatkozott a valóban nagy teherbírású, ipari igénybevételre tervezett, megbízható drónokból.

Ebben rejlik a két cég egyik legfőbb ereje

Az első prototípusok elkészülte után, mintegy négy éve különvált a fejlesztési és gyártási tevékenység. Az ABZ Drone fejlesztői szakembergárdájából létrejött az ABZ Innovation Kft., amelynek elsődleges célja a nemzetközi piacra történő gyártás és fejlesztés; míg az ABZ Drone továbbra is a hazai forgalmazást, szervizt, oktatást és szolgáltatásokat biztosítja.

„ABZ Innovation saját fejlesztésű termékeinél meghatározó, hogy ezek paraméterei, tulajdonságai a piaci gyakorlati tapasztalatokra épülnek: az ABZ Drone távpilóta csapata nagyon szorosan együtt dolgozik az ABZ Innovation fejlesztői csapatával” – ecsetelte a szimbiózis jelentőségét Keczer Máté.

„A szolgáltatásainkból származó tapasztalatokat még akár aznap integráljuk a fejlesztői csapat munkájába: ez az egyik legfőbb erénye a cégeinknek. A globális dróngyártókhoz hasonlítva ez óriási rugalmasságot és gyorsaságot ad!”

Aki épp nem fejleszt, az kimegy repülni

A sikerek mögött egy több éve kialakult, komoly szakmai kemény mag van, amely a fejlesztések motorját képezi. Ennek az alapja erős érzelmi elkötelezettség a drónszakma iránt. „Sok nálunk a fanatikus” – fogalmazott mosolyogva Martinez Barnabás, az ABZ Drone építőipari ágazatvezetője.

„Mindenki, aki éppen nem fejleszt, kezébe vesz egy gépet, és kimegy repülni, pusztán az élvezet kedvéért. Közben előfordul, hogy jön egy újabb ötlete, amivel még hatékonyabbá teszi az eszközt – ez a flow benne van a cég folyamataiban.”

Drónnal tisztítani? Az épületüzemeltetésben ez már valóság

Az ABZ Innovation egyik leginnovatívabb fejlesztése az ipari tisztításra tervezett C sorozat, élén a C10-es modellel, amely nemrég elnyerte az AGROmashEXPO hazai termékfejlesztési különdíját.

A drón 200 bar nyomású tisztítórendszert juttat fel a levegőbe, és akár 60 méteres magasságban is működik.

A technológia komoly áttörést jelent az épületkarbantartásban: nincs szükség állványozásra, ipari alpintechnikára vagy kosaras emelőkre, így a munkavégzés gyorsabb, biztonságosabb és költséghatékonyabb. A tapasztalatok szerint a C10 akár háromszor gyorsabban dolgozik, mint a hagyományos módszerek.

Hogy ez a módszer már a jelen technológiája, mutatja, hogy tavaly a MÜPA homlokzatán hajtottak végre bemutató jelleggel tisztítást a magyar cég drónjai.

Az építőiparban is egyre inkább teret nyernek

A dróntechnológia építőipari felhasználásába a vállalat építőipari ágazatvezetője adott betekintést. „Ebben az iparágban jelenleg a monitoringdrónok jelentik a legelterjedtebb alkalmazást” – mutatott rá Martinez Barnabás. „Ezekkel kétdimenziós felmérések, fotogrammetriai alapú 3D modellek és pontfelhők készíthetők, amelyek segítségével pontos térfogat-, dőlésszög- és haladásvizsgálatok végezhetők. A drónnal gyűjtött adatok könnyen összevethetők a tervekkel, így az eltérések korán felismerhetők” – tette hozzá.

Elmondása szerint egyre nagyobb szerepet kapnak a hőkamerás vizsgálatok is: „Napelemparkok, ipari létesítmények és épületek energetikai állapotát lehet gyorsan és pontosan felmérni – mindezt úgy, hogy az információ azonnal eljut a döntéshozókhoz.”

Egy izgalmas új irányra is kitért:

„Permetező drónokkal már az elmúlt években több alkalommal is hajtottunk végre festést. Ez az alkalmazás hibrid módon ipari és agráriumi, hiszen főleg fóliaházak, üvegházak festését végeztük el.”

Edukáció nélkül nincs technológiaváltás

Mind Keczer Máté, mind Martinez Barnabás hangsúlyozta: az építőiparban a forradalmian új eszközök mellé szemléletváltásra is szükség van. Az ABZ Drone ezért nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, pilot projektekre, nyílt napokra, sőt, az egyetemi együttműködésekre is. Ugyanezt segíti az ABZ Drone nemrég átadott showroom-ja, ahol a riport során mi is testközelből ismerhettük meg a látványos repülő eszközöket.

Mindezek célja, minél több párbeszédet folytatni az építőipar szereplőivel, hogy kiderüljön, milyen igényeket és folyamatokat tudnak támogatni.

Összegzésként rámutattak, a céljuk az, hogy a drón ne egy repülő kamera legyen, hanem a digitalizált munkafolyamatok szerves része. Az üzenetük egyértelmű: a dróntechnológia nem a jövő, hanem már most kézzelfogható versenyelőny.

Tükör az iparág számára

A kutatás célja, hogy

valós képet adjon arról, hogyan érzékelik a hallgatók az építőipari vállalatok jelenlétét és kommunikációját.

Bár az iparágban egyre több cég fordít figyelmet a fiatal mérnökök megszólítására, eddig kevés adat állt rendelkezésre arról, hogy ezek az üzenetek valóban elérik-e a célközönséget.

„A kutatás egyik legnagyobb értéke az lesz, hogy végre adatokkal látjuk majd, hogyan érzékelik a hallgatók az építőipari cégek kommunikációját”

– mondta el Kincses Péter, az ÉVOSZ Médiatagozat elnöke.

Mint hozzátette, a felmérés középtávon segíthet az employer branding (munkáltatói márkaépítés) és a marketingkommunikáció finomhangolásában is.

„A kutatás eredményeiből pontosabban látjuk majd, mely üzenetek működnek, mely platformokon érdemes jelen lenni, és milyen programok képesek valódi kapcsolatot teremteni a jövő mérnökeivel” – fogalmazott.

Mitől vonzó egy építőipari cég a fiataloknak?

A kérdőíves kutatás több kulcskérdésre is választ keres. A hallgatók többek között arról mondhatnak véleményt,

• mely építőipari vállalatokat ismerik,
• hol találkoznak velük (egyetemi eseményeken, médiában vagy a közösségi felületeken),
• milyen vállalati imázs vagy kommunikáció tesz vonzóvá egy céget,
• és mi az, ami leginkább eltántorítja őket egy munkahelyi szervezettől.

A felmérés arra is kitér, milyen típusú programok segíthetik a fiatalok bevonását az iparágba – például gyakornoki lehetőségek, nyári egyetemek vagy mentorprogramok.

Adatok, amelyek a döntéseket is segíthetik

A kutatás eredményei nemcsak általános iparági képet adhatnak, hanem konkrét marketing- és HR-döntéseket is segíthetnek. Különösen az alábbi területeken lehet hasznos az adatbázis:

• employer branding,
• egyetemi kapcsolatok fejlesztése,
• social media kommunikáció,
• hallgatói programok és gyakornoki rendszerek kialakítása.

A kezdeményezés közelebb hozhatja egymáshoz az építőipari vállalatokat és a jövő mérnökgenerációját, miközben az iparág is pontosabb képet kap arról, milyen elvárásokkal érkeznek a pályakezdők a munkaerőpiacra.

A kérdőív ezen a linken érhető el az érdeklődők számára.

Országos céggé nőtte ki magát az 1989-ben indított vállalkozás

Az ötmilliárd forint értékű beruházásban egy 15 000 négyzetméteres, modern gyártócsarnok épül Pécelen. A fejlesztés automatizált gyártási technológiákra épül, és jelentős kapacitásnövelést tesz lehetővé. A projekt része egy napelemberuházás is, amely hozzájárul a telephely fenntartható működéséhez – derült ki Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési ügynökség vezérigazgatója facebook oldalán.

A honlapja alapján család vállalkozásként működő magyar vállalat biztonsági bejárati ajtók, kapurendszerek, valamint gondozásmentes fémkerítések gyártásával, forgalmazásával és és szerelésével foglalkozik.

A céget Kiss László lakatosmester indította útjára 1989-ben 25 év szakmai tapasztalatára építve. A társaságnak mára többek közt bemutatóterme van Nyíregyházán, Győrben, Miskolcon, Budapesten, Kecskeméten, Siófokon és Kolozsváron is. Emellett új termékekkel, virágládákkal, kaspókkal és magaságyásokkal, valamint alumínium ablakokkal és ajtókkal is bővült a kínálatuk.

Kulcskérdés az import kiváltása

Szijjártó Péter a beszédében kifejtette, a projekt nyomán az eddig Magyarországra irányuló ajtóimport mintegy felét immár ki lehet majd váltani belföldi gyártással, ami azért igen fontos, mert kulcskérdés, hogy "minél kevesebbet importáljunk, minél többet állítsunk elő itthon, és aztán minél többet exportáljunk".

Rámutatott, hogy a beruházás önmagán túlmutató jelentőséggel bír, ugyanis a vállalat részt vesz a jövő szakembereinek kiképzésében, a gyárépítés pedig a 110 ezer embernek munkát adó és évi 3500 milliárd forintos termelési értéket képviselő fémipar számára is komoly lökést tud adni.

A konferenciára több mint 500 vezető építőipari szereplőt várnak szakmai és tartalmi megjelenéseket kínálva számukra. Ezen túl ugyanakkor élményalapú és/vagy termék bemutatására alkalmas felülettel, standdal, szolgáltatással is meg lehet jelenni a résztvevő vállalatoknak.

Az esti állófogadás is komoly lehetőségeket kínál

Az esemény programja alapján az építőipar szereplőit érintő legégetőbb és legaktuálisabb pénzügyi, üzleti, szabályozási, hatékonysági kérdéseket feszegetik majd az előadók.

A rendezvény honlapján hangsúlyozzák, az egész napos szakmai fórum egyúttal a leghatékonyabb üzleti networking találkozóhely a szektor szereplői számára. A piac jövőjének bemutatása mellett ugyanis találkozási lehetőséget és egy kötetlen hangulatú esti állófogadást is kínálnak a résztvevők számára.

A magyarepitok.hu építőipari híroldal mint médiapartner által támogatott rendezvényre itt lehet jelentkezni.

Ezek lesznek a főbb irányvonalak

A konferencia fókuszaként többek közt az alábbi főbb témákat jelölték meg a szervezők:

• a választások árnyékában várja az iparág az irányt;
• építésügy és szabályozás – jönnek-e még törvények;
• fókuszban: OSP-os lakóparkok és megújuló rozsdaövezetek;
• mik adhatnak lökést 2026-ban: infrastruktúra-fejlesztés, mélyépítés, felújítási program;
• ingatlanpiaci körkép: mekkora a piaci igény?

Funkcióváltás - Szállodából prémium lakások 

A projekt különlegessége, hogy a lakások a Marriott International márkához kapcsolódó szolgáltatási csomaggal jelennek meg a piacon. A 14 lakószinten kialakított 48 exkluzív, panorámás lakás tulajdonosai nemcsak prémium ingatlant vásárolnak, hanem a nemzetközi szállodalánc által garantált szolgáltatási színvonalat is megkapják. A koncepció a saját otthon privát jellegét ötvözi a luxusszállodák kényelmével: a lakók számára többek között concierge szolgáltatás, housekeeping, valamint wellness- és fitneszhasználat áll rendelkezésre.

A leromlott állapotú épített örökség megmenekül és a jövő elvárásaihoz igazodik

„A Real Estate Awards elismerése fontos visszajelzés számunkra, hogy a szakma értékeli a bátorságot és az innovációt. A Körszálló újjászületése több mint egy ingatlanfejlesztés: ez egy kategóriateremtő beruházás. A branded residence koncepciójával bizonyítjuk, hogy a budapesti ingatlanpiac megérett a legmagasabb szintű, nemzetközi színvonalú termékek befogadására. Célunk, hogy a leromlott állapotú építészeti örökséget úgy mentsük meg, hogy az energetikailag és funkcionálisan is megfeleljen a jövő elvárásainak, miközben egy olyan életérzést kínálunk, amely eddig hiányzott a hazai palettáról” – mondta Makra Sándor, a Market Asset Management Zrt. vezérigazgatója.

Okosotthon megoldásokkal megcélozták a közel nulla energiaigényt

A beruházás műszaki szempontból is korszerű megoldásokkal valósul meg. Az épületet a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmények szerint alakítják ki, hőszivattyús hűtés–fűtés rendszerrel, hővisszanyerős szellőztetéssel és okosotthon-megoldásokkal. A fejlesztés részeként a környezet is megújul: a korábbi burkolt felületek helyett jelentősen növelik a zöldfelületek arányát a környéken. A bontási munkák már megkezdődtek, a projekt átadását 2028 nyarára tervezik.

Meglévő tervek alapján épülhet meg a 14 lakásos társasház

A kiírás szerint a beruházás a már rendelkezésre álló — nem engedélyköteles — tervdokumentáció alapján valósulhat meg, amelytől csak az önkormányzat előzetes jóváhagyásával lehet eltérni. Nem módosítható a homlokzat, a lakásszám és a főfalak rendszere, ami erős kontrollt jelent a projekt műszaki tartalma felett.
Az ingatlan településközponti (Vt) besorolású besorolású, ahol a maximális beépíthetőség 20 százalék. A terület régészeti lelőhelyet érint, ami a kivitelezés előkészítésében többletfeladatokat jelenthet.

120 millió forintos minimumárral indul a versenyeztetés

A minimálisan elfogadható vételár nettó 120 millió forint, amely tartalmazza a tervdokumentáció átadását és az áramigény biztosítását is. Az ajánlattétel feltétele a megajánlott vételár 10 százalékának megfelelő biztosíték befizetése.

A nyertes pályázóval vegyes tartalmú szerződést köt az önkormányzat, amely az adásvétel mellett a kivitelezési kötelezettséget is rögzíti. A beruházás a vevő saját finanszírozásában és saját hasznára valósul meg.

Szoros műszaki kontroll és garanciális kötelezettségek

A kivitelezés határideje a szerződéskötéstől számított 18 hónap, amely indokolt esetben módosítható. A beruházást az önkormányzat műszaki ellenőrrel követi, a nyertes pályázónak pedig bankgaranciát vagy teljesítési biztosítékot kell nyújtania.

A műszaki átadást követően 36 hónapos jótállási kötelezettség lép életbe, a garanciális hibák javítására 15 munkanap áll rendelkezésre.

Elővásárlási jog két lakásra

Az önkormányzat elővásárlási jogot köt ki az elkészült épületből két lakásra, legfeljebb bruttó 850 ezer forintos négyzetméteráron, kulcsrakész állapotban. Ez a megoldás lehetőséget ad a településnek a helyi lakáspolitikai célok támogatására.

Március végéig lehet pályázni

A pályázat benyújtási határideje 2026. március 30., a nyertes az lesz, aki a feltételek elfogadása mellett a legmagasabb vételárat ajánlja. A döntést a képviselő-testület hozza meg.

Négy fő kérdés mentén keresik a válaszokat

A beszélgetés négy fő témát jár körül: az örökölt struktúrák tanulságait, a fejlesztési modellek dilemmáit, a rövid távon megvalósítható beavatkozásokat, valamint a 21. századi gyógyító környezet alapelveit.

Nemzetközi és hazai szakemberek osztják meg gondolataikat

A kerekasztal résztvevői között nemzetközi és hazai szakemberek is helyet kapnak, többek között:

• • Varga Martin – Klinik Ottakring, Bécs
• • Rigó Bálint – Kinderspital, Zürich
• • Rutkai Pál – Healing Space, egészségügyi építészetre specializálódott tervező
• • Czesznak Tamás – a Győr-Moson-Sopron megyei állami kórházak képviseletében.

A beszélgetést Schrammel Zoltán DLA, a BME Középülettervezési Tanszékének oktatója moderálja.
Az ingyenes, regisztrációhoz kötött esemény célja, hogy a tervezők, kivitelezők és üzemeltetők közösen keressenek válaszokat az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésének kérdéseire.

A fejlesztéssel érintett vasútállomások a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) hálózaton találhatóak:
Almásfüzitő, Komárom, Nagyszentjános, Hegyeshalom, Várpalota, Hajmáskér, Boba, Murakeresztúr, Sárbogárd, Dombóvár, Kiskorpád és Veszprém. Utóbbi esetében már elkészült a megvalósíthatósági tanulmány.

Új vágányok, rakodóterületek tervezése kezdődhet el

A két megbízást elnyerő cég megbízása a tervezésen túl, a tervek elkészítéséhez szükséges egyeztetések, közműegyeztetések lefolytatására és a hatályos jogszabályokban, határozatokban, előírásokban, irányelvekben előírt/meghatározott engedélyeztetésre is vonatkozik.
A tervezéssel érintett projekt 34 vágányhálózati kitérő cseréjét tartalmazza, amelyek mindegyikét a biztosítóberendezésbe kell majd kötni. Ezenkívül 9.000 vfm vágányépítést és 8.250 méter felsővezeték-hálózat építését is rögzíti. Továbbá 15.000 négyzetméter burkolt rakterület és 4 útátjáró tervezése és a környezeti hatástanulmány elkészítése is szerepel a feladatok között.

Uniós forrásokat fordítanának az állomások fejlesztésére

A projekt pénzügyi hátterét uniós forrás biztosítja. A MÁV Zrt. és az időközben megszüntetett Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen, társkedvezményezettként 2022 januárjában az EU-hoz benyújtott CEF-T-2021-MILMOB-STUDIES pályázata pozitív elbírálást kapott. Az uniós támogatási megállapodást 2022. szeptember 27-én írták alá. A minisztérium jogutódjaként az ÉKM írta ki a tervezésre vonatkozó közbeszerzést. A tender feltételes, a szükséges fedezet biztosításához a közbeszerzési eljárást lezáró eredményhirdetést követően a kormány döntésére és a támogatási szerződés módosítására is sort kell keríteni.

A vállalat szerint a jelentős bővülés már az állami lakásvásárlási és felújítási támogatások élénkítő hatását tükrözi. Ezek a programok elsősorban a magánépítkezések és lakásfelújítások piacán fejtenek ki pozitív hatást, amely a következő évek kivitelezési volumeneiben is megjelenhet.

„Az elmúlt években jellemzően 8–10 ezer lakásra adtak ki évente engedélyt, most viszont a szokásos mennyiség többszörösét látjuk. Az idei évben minimum a duplájára számítunk az elinduló lakásszám tekintetében” – mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

Az ingatlanfejlesztők ismét aktivizálódnak

A KSH adatai alapján az új lakások 64 százalékát vállalkozások építették, ami növekedést jelent az előző évhez képest. A Mapei értékelése szerint ez arra utal, hogy az ingatlanfejlesztési projektek ismét élénkülnek: több nagyobb lakásépítő cég több ezer lakás indítását tervezi, különösen az egykori ipari területek átalakításával érintett városrészekben.

A vállalat hangsúlyozza: a lakásépítések mellett a lakásfelújítási piac is erősödő pályára állhat. A támogatási környezet és az energiahatékonysági elvárások egyaránt ösztönözhetik a magánberuházásokat.

Stabilizálódó, mérsékelten bővülő piaci környezet

A Mapei Kft. 2026-ra stabilizálódó, mérsékelt bővülést mutató piaci környezetre számít, és az ágazatban 3–3,5 százalékos növekedést valószínűsít. A várakozások alapját a 2025-ben elindított támogatások, valamint az építési engedélyek számának jelentős emelkedése adják, amelyek hatása 2026–2027-ben a kivitelezési volumenekben is megjelenhet.

A vállalat ugyanakkor nem számít gyors fellendülésre, a jelenlegi piaci struktúra inkább fokozatos stabilizálódást jelez.

„A fő kihívás ma az, hogy stagnáló forgalom mellett nőnek a költségek, miközben a verseny lefelé nyomja az árakat, a vállalkozások nem tudják teljes mértékben érvényesíteni költségnövekedésüket az áraikban. Ez az árrések szűküléséhez és a nyereség csökkenéséhez vezet. A támogatások és a fokozatosan erősödő kereslet ugyanakkor stabilabb növekedési pályát alapozhatnak meg” – mondta Stamler Szabolcs, a Mapei Kft. értékesítési vezetője.

A tervpályázat kiírásáról szóló döntés hátterében műszaki okok állnak: a tavon álló fürdőépület egyik részét statikai problémák miatt tavaly tavasszal le kellett zárni. A lezárás kizárólag a víz fölötti építményre vonatkozik, a gyógytó és a kapcsolódó fürdőrészlegek továbbra is működnek és fogadják a vendégeket. A vizsgálatok ugyanakkor rámutattak arra, hogy hosszú távú, rendszerszintű megoldásra van szükség.

Európa legnagyobb termáltavára épült egészségturisztikai központ

Hévíz Európa legnagyobb biológiailag aktív, természetes termálvizű tavára épült, amelynek minősített gyógyvize elsősorban a mozgásszervi megbetegedések kezelésében játszik kiemelt szerepet, de rehabilitációs és prevenciós célokra is széles körben alkalmazzák.
A tó köré komplex szolgáltatási infrastruktúra épült, gyógyászati ellátással, fürdőszolgáltatásokkal, szálláshelyekkel és turisztikai funkciókkal. Ez a hálózat évente több százezer vendéget vonz, miközben a térség gazdaságának egyik meghatározó motorja.

Hévízi termálvíz 231 éve a gyógyítás szolgálatában

A tó hasznosítása 1795-ben kezdődött, ekkor építtette Festetics György gróf az első fürdőépületet. Az 1900-as évek elején Reischl Vencel jelentős fejlesztésekkel nemzetközi szintre emelte a helyet. Az épületegyüttest azóta többször átalakították, majd az 1986-os tűzeset után újjáépítették.
A tavi fürdőház 1968-ban épült, 2005-ben a korszaknak megfelelő technológiai megoldásokkal modernizálták. Az épület sajátossága, hogy cölöpökre támaszkodva áll a vízben, ami különleges üzemeltetési és karbantartási feltételeket igényel. Az épület állapotát 2008 óta rendszeresen geodéziai mérésekkel ellenőrzik. A 2023-ban végzett vizsgálatok azonban a központi épületrész jelentősebb mozgását mutatták ki. A részletes elemzések szerint a tó aljából a gyógyvízzel együtt felszálló gázok károsították a cölöpfejeket, ami végül a lezáráshoz vezetett.
A gyógyfürdő és kórház átfogó fejlesztésére nem először írtak ki tervpályázatot. Legutóbb 2016-ban várták az elképzeléseket Hévíz távlati fejlesztéseire, egyebek mellett fedett fürdő építésére és a terápiás központ modernizálására.

Nem egy épület, hanem egy gyógyhelyi ökoszisztéma jövője a tét

A most meghirdetett tervpályázat célja egy átfogó és koherens fejlesztési terv bemutatása. A Hévízi Tófürdőt integrált működésű, nemzetközi szinten értelmezhető, egész évben működő egészség- és gyógyturisztikai központként kívánják újragondolni.
A cél egy működő, hosszú távon fenntartható gyógyhelyi ökoszisztéma építészeti és működési kereteinek meghatározása, amely egyszerre képes nemzetközi turisztikai attrakcióként működni, magas színvonalú egészségügyi és gyógyászati ellátást biztosítani, valamint megőrizni és erősíteni a Hévízi-tó és környezete természeti és épített értékeit.

Komplex műszaki kihívások egy érzékeny természeti közegben

A fejlesztési koncepció egyik legnagyobb kihívása, hogy a tervezési feladat egy rendkívül speciális hidrológiai és geotechnikai környezetben valósul meg. A tó fölé épített létesítmények tartószerkezeti kialakítása során figyelembe kell venni a folyamatos vízáramlást, a gyógyvízzel együtt felszálló gázok hatását, valamint a cölöpalapozás hosszú távú viselkedését befolyásoló kémiai és fizikai folyamatokat.
Emellett alapvető elvárás az energiahatékonyság és a környezeti terhelés csökkentése, különösen egy olyan érzékeny ökoszisztémában, ahol a természeti adottságok megőrzése elsődleges szempont.

Ütemezetten, folyamatos működés mellett valósulhat meg a fejlesztés

A fejlesztés egyik legfontosabb szervezési kerete, hogy a munkálatok a fürdő folyamatos működőképességének fenntartása mellett, ütemezetten zajlanak majd. Ennek megfelelően a tervezési folyamat is szakaszos logika szerint épül fel, akárcsak a későbbi bontási és kivitelezési munkák, amelyek várhatóan 2027 második felétől indulhatnak.

Három ütemben tervezik újra a gyógyhely funkcionális rendszerét

A tervezési program három jól elkülöníthető ütemre bontja a fejlesztési terület funkciócsoportjait, amely a beruházás léptékét és komplexitását is jelzi.

• Az első ütem a Tófürdő és a hozzá legszorosabban kapcsolódó funkciók és épületek részleges bontását, újjáépítését és felújítását foglalja magában, valamint új épület létesítését is magában foglalja. Ez a szakasz elsősorban a tó közvetlen környezetének műszaki és funkcionális megújítására koncentrál.
• A második ütem a Szent András Reumakórházhoz kapcsolódó épületek és funkcionális egységek rendezését célozza, amely a gyógyászati infrastruktúra korszerűsítésének és integrációjának kulcseleme lehet.
• A harmadik ütemben a turisztikai funkcióegységek megtervezése kap szerepet, amely a gyógyhely szolgáltatási rendszerének bővítését és a látogatói élmény fejlesztését alapozhatja meg.
   

  

   

Országos jelentőségű fejlesztés hosszú távú hatásokkal

A Hévízi Tófürdő megújítása túlmutat egy helyi beruházáson: a létesítmény a magyar egészségturizmus egyik zászlóshajója, ezért a tervpályázat eredménye hosszú évtizedekre meghatározhatja a működés műszaki és turisztikai kereteit.

Több térségi út korszerűsítését készítik elő

A hirdetményben szereplő egyik elem a 4231 jelű Dévaványa–Gyomaendrőd összekötő út több szakaszának burkolatfelújítási tervezése. A fejlesztés a 3+600–4+600 kilométerszelvények, valamint az 5+590–9+575 kilométerszelvények közötti részt érinti. A burkolatfelújításon kívül a vízelvezető rendszert kell helyreállítani, és a megjelölt szakaszon lévő híd felújítását is elő kell készíteni.

Gyomaendrőd és Szentes között 13 kilométernyi szakasz modernizálása kezdődhet el

Szintén jelentős beavatkozást készítenek elő a 4642 jelű Gyomaendrőd–Nagyszénás–Szentes összekötő úton, ahol a 22+987–35+337 kilométerszelvények közötti szakasz korszerűsítésének terveit kell elkészíteni.
A harmadik tervezési rész a 4432 jelű Békéscsaba–Makó összekötő út 42+408–54+601 kilométerszelvények közötti szakaszára vonatkozik, amely szintén burkolatfelújítási munkák előkészítését célozza.

Kamionparkoló épülhet az autópálya mentén

A kiírás egyik legösszetettebb eleme az M43-as autópálya kéthalmi pihenőhely és mérőállomás második ütemének tervezése. A projekt új nyomvonalú út kialakítását, valamint tehergépkocsi-parkolók kiépítését is magában foglalja, térvilágítással kiegészítve.

Új cégek erősitik a HAPA-t

Megnyitó beszédében Veress Tibor, a HAPA igazgatója örömmel emelte ki, hogy a tavalyi 200 után idén 220 fő jelentkezett a konferenciára, amelyet idén első ízben ismert el a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos továbbképzésként.

Veress Tibor további örvendetes hírként bejelentette, hogy a HAPA szervezete négy új vállalattal bővült: immár a V-Híd Zrt., a Strabag Építőipari Zrt, a Mészáros M2 Útépítő Zrt és a Vértes-Út Kft. is a tagja a HAPA-nak. Ehhez kapcsolódva elismerésre méltó mérnöki bravúrként külön kiemelte a V-Híd kivitelezésében zajló déli körvasút fejlesztésénél a Bartók Béla úti 1400 tonnás vasúti híd betolását, amelyről lapunk a helyszínen tudósított.

Sokat ígérő új együttműködés indul

A folytatásban a hazai aszfalttermelés legfrissebb alapadatait ismertette: eszerint tavaly 3,5 millió, míg 2024-ben 4,1 millió tonna aszfaltot termeltek Magyarországon, amely az elmúlt évtized legalacsonyabb termelési volumenét jelzi.

A további adatai szerint európai összevetésben mind a csökkentett energiaigényű WMA aszfalt, mind az újrahasznosítás aránya terén van hova fejlődnie hazánknak. Ugyanakkor pozitív fejleményként említette

a HAPA, illetve az Építési és Közlekedési Minisztérium között hamarosan létrejövő megállapodást. „Ennek köszönhetően a HAPA egy átfogó nyilvántartást vezet majd az ország területén ledepózott összes újrahasznosítható anyagról.”

A 77 éves szakember beszéde végén azt is bejelentette, hogy az idei év végén befejezi a munkáját a HAPA vezetőjeként; a szervezet vezetősége elmondása szerint már nagy erőkkel keresi az utódját. Zárásként köszönetét fejezte ki a szakma szereplőinek, hogy a támogatásukkal a legnehezebb időszakokon is mindig átsegítették a HAPA-nál végzett 16 éves vezetői munkája során.

Betekintés a legjelentősebb hazai fejlesztésekbe

A folytatásban Kertesi Tamás, az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. műszaki vezérigazgatója többek közt a társaság folyamatban levő és közeljövőben induló fejlesztéseit ismertette; ugyanakkor az MKIF munkáiban jelenlevő újrahasznosításra is részletesen kitért. Lapunk hamarosan külön cikkben jelentkezik a számos érdekes információt tálaló beszámolóról.

Szintén a bevezető panelben kapott lehetőséget Thoroczkay Zsolt, az ÉKM főosztályvezetője, aki többek közt a sokéves előkészítés után tavaly decemberben hatályba lépett új szabályozást, a közutak építéséről szóló 12/2025. (V. 8.) ÉKM-rendeletet ismertette, amely számos előrelépést hoz az útügyi szakma számára.

A HAPA-konferencia kiemelt előadói között tartotta meg beszédét Hesz Gábor, a Magyar Közút Zrt. fejlesztési és felújítási igazgatója is, akinek előadásából kiderült: a 2020-2027-es ciklushoz tartozó TOP-alapú útfejlesztések zöménél idén indul majd be a kivitelezés, ezzel felpörögnek ezek a beruházások.

Egyszerre díjazták a kimagasló tehetséget és a szakmaért elvégzett több évtizedes munkát

Az eseményen a Közúti Szakemberekért Alapítvány Kuratóriuma kiosztotta a Magyar Közút életműdíjat, valamint a Fiatal Tehetség Díjat is. A díjakat Lehel Zoltán a Magyar Közút Nógrád Vármegyei igazgatója, a Közúti Szakemberekért Alapítvány kuratóriumi elnöke adta át.

Az Életműdíj elismerést Pál Sándor vehette át, a közúti szakmában példamutató közel öt évtizedes munkájáért és országos szinten is egyedülálló karitatív tevékenységéért.

A Fiatal Közúti Szakember címet 2026 évben Petrás István nyerte el a SWIETELSKY Magyarország Kft. munkatársaként.

A legnagyobb hazai cégek szakemberei is előadtak

Az első nap során a konferencián kijelölt nagy témakörökben számos előadás hangzott el, ezek során a legnagyobb infrastruktúra fejlesztő cégek képviselői is felszólaltak. Többek közt:

• Pető Lili, BIM-mérnök, a SWIETELSKY Magyarországtól a DALUX-közös adatkörnyezetről a gyakorlatban;
• Koch Domokos, az MKIF Zrt. innovációs mérnöke a társaságnál végzett innovációs tevékenységekről;
• Káli Rebeka technológiai mérnök, Duna Aszfalt Zrt. részéről a Magyarországon használatos bitumenek osztályozásának lehetőségéről a németországi gyors bitumenkategorizáló eljárási rend (BTSV) szerint;
• míg Ézsiás László technológiai főmérnök, a Colas Északkő Kft. képviseletében az aszfaltminőséget meghatározó kőanyagparaméterekről értekezett.

A magyar tervező vállalat azon végzős egyetemistákat szeretné elismerni, akik a diplomájukban a BIM-et nemcsak modellezési eszközként, hanem rendszerszintű gondolkodásként alkalmazzák.

Valós iparági visszajelzést kapnak már hallgatóként

A díjátadót a Proptech Hungary 2026 konferencián, 2026. május 14-én rendezik, ahol a nyertesek 5 perces szakmai prezentációban mutathatják be munkájukat a hazai ingatlan- és építőipari döntéshozók előtt. Az első három helyezett összesen 300 000 Ft értékű díjazásban részesül.

A BuildEXT és a Proptech Hungary kimondott célja, hogy a fiatal mérnökök már pályakezdőként szakmai kapcsolódást és valós iparági visszajelzést kapjanak a digitális építőipar döntéshozóitól. További cél, hogy a digitális tervezési szemlélet már az egyetemi évek alatt valós, mérhető szakmai értékké váljon.

Nemcsak vizuálisan erős, projektéletciklusban is értelmezhető

A BuildEXT tavaly indította el BIM diplomapályázatát, az első év tapasztalatai pedig egyértelművé tették: nagy igény van olyan szakmai platformra, ahol a hallgatók adatvezérelt, elemzésekre és projektéletciklusra épülő BIM-szemléletben mutathatják be munkáikat.

A közlemény kiemelte, a BIM (Building Information Modeling) ma már nem versenyelőny, hanem alapelvárás a komplex tervezési és kivitelezési projektekben.

„A BIM nem rajzeszköz, hanem döntéstámogató rendszer” – hangsúlyozta Joó Dániel, a BuildEXT Kft. BIM-menedzsere, a pályázat ötletgazdája. „A célunk az, hogy a hallgatók már a diplomamunkájukban megtapasztalják, milyen az, amikor egy modell nemcsak vizuálisan erős, hanem információs szinten is következetes, elemezhető és projektéletciklusban értelmezhető.”

Kik és milyen munkával pályázhatnak?

A pályázatra azok a hallgatók jelentkezhetnek, akik 2025-ben vagy 2026-ban védik meg diplomamunkájukat BSc, MSc vagy osztatlan képzésben, illetve nevezhető 2025-ös TDK-dolgozat is. Bármilyen, BIM-alapú szoftver használatával készített munka indulhat. Előnyt élveznek azok a pályaművek, amelyek túlmutatnak az „egyszerű” modellalkotáson, és a modellt további szakmai célokra is felhasználják, például:

• szimulációk, elemzések (energetika, 4D/5D, mennyiségkimutatás),
• parametrikus vagy generatív tervezés,
• pontfelhő alapú, „as-built” folyamatok,
• kivitelezési vagy üzemeltetési (FM/CAFM) felhasználás bemutatása.

A közlemény az értékelési szempontokat is részletezi:

• a műszaki megoldások újszerűsége és innovációja;
• s BIM-modell strukturáltsága és információtartalma;
• a BIM-alkalmazások sokoldalúsága;
• a dolgozat és a prezentáció szakmai minősége.

A legfontosabb tudnivalók

• Beadási határidő: 2026. április 30.
• Eredményhirdetés: 2026. május 4.

Részletes kiírás és jelentkezés:
https://buildext.com/bim-diplomapalyazat

Részletes beszámoló a 2025 évi BIM Diplomapályázat nyerteseiről:
https://buildext.com/bim-diplomapalyazat-eredmeny

A vállalat tavaly közel 750.000 tonna cement terméket hozott forgalomba belföldi és export piacain, ami mérföldkőnek számít a gyár történetében.

A Lukavac Cement d.o.o. portland- és kompozit cementek, valamint kisebb mennyiségben habarcskoncentrátum gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Története 1974-ig nyúlik vissza, amikor Bosznia-Hercegovina első cementgyáraként megalapították.

A rekordév háttere: emberi és technológiai tényezők

A 2025-ös siker egyik legfontosabb pillére a stabil és megbízható üzemeltetés volt. A gyár működését az év során egyetlen üzemzavar sem akadályozta, a termelés kizárólag a tervezett karbantartások és felülvizsgálatok idejére állt le. Ebben kulcsszerepet játszott az üzemeltető és karbantartó szakemberek sokéves, folyamatszemléletű együttműködése.

A megbízható üzemmenetet korszerű termelés- és karbantartás-felügyeleti rendszerek támogatják, amelyeket a mérnökcsapat folyamatosan fejleszt. A fejlesztések szoros együttműködésben valósulnak meg a szarajevói, bihácsi és tuzlai egyetemekkel. Ez a szakmai háttér nemcsak a termelési volumen növeléséhez járul hozzá, hanem biztosítja az EU által elvárt környezetvédelmi kibocsátási határértékek betartását is.

Piaci teljesítmény és minőség

A rekordértékesítéshez hozzájárult a belföldi piac elkötelezettsége a hazai termékek iránt, valamint a Lukavac Cement termékeinek kimagasló, megbízható minősége. Ezek a tényezők stabil alapot adtak az értékesítési és marketingtevékenységnek, amely végül a prognosztizált keresletet meghaladó volumenben juttatta piacra a társaság termékeit.

Energiahatékonyság és körforgásos gazdálkodás

A jövő kihívásaira – a versenyképességre, a fogyasztók „zöld” elvárásaira és az energiahatékonysági követelményekre – reagálva a vállalat 2025-ben két jelentős energetikai projektet állított fókuszba. Decemberben sikeresen megérkeztek a gyárba az alternatív tüzelőanyag-szárító berendezés fő gépészeti elemei. Ez az egység a füstgázáram egy részét használja fel a fűtőanyag szárítására, amivel tovább javítja a gyár ökológiai lábnyomát és erősíti a körforgásos gazdaság elveinek integrálását a gyártási folyamatba. A tervek szerint az üzemegység 2026 végén kapcsolódik be a gyártási folyamatba.

A fejlesztések ezzel nem értek véget. A következő stratégiai jelentőségű beruházás egy hulladékhő-hasznosító kiserőmű (Waste Heat Recovery) lehet, amely a gyártási folyamat során keletkező hőt elektromos energiává alakítja. A megvalósíthatósági tanulmány szerint ez a megoldás évente akár 4,2 GWh villamos energiát is termelhet, ami tovább csökkentené a cementgyártás fajlagos energiaigényét, és ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás intenzitását. Jelenleg a beruházás előkészítése, a beszállítók kiválasztása zajlik.

Társadalmi felelősségvállalás és oktatás

A 2025-ös év a Lukavac Cement számára nem csupán a gyártási és technológiai rekordokról szólt, hanem a helyi közösség iránti elkötelezettségről is. A sikert teljessé teszi a vállalat hozzájárulása a lukavaci polgárok életminőségének javításához és az új generációk oktatásához. A cég aktívan támogatott sport-, kulturális, oktatási és humanitárius projekteket, kiemelt figyelmet fordítva a fiatalokra és a gyermekekre.

Ennek keretében 2025-ben jelentős forrásokkal támogatták a lukavaci óvoda bővítését, valamint a „Lukavac Grad” Általános Iskola egyik tantermét modern bútorzattal szerelték fel. A pénzügyi adományokon túl a vállalat munkatársai rendszeresen részt vesznek faültetési akciókban és a város zöldterületeinek rendezésében, népszerűsítve a környezettudatosságot és az egészséges életmódot.

A Lukavac Cement továbbra is a régió hajtóereje marad, bizonyítva, hogy egy vezető cementgyár fejlődése a társadalommal teljes harmóniában is megvalósulhat.

A körforgásos gazdaság ösztönzése mellett a vállalat aktívan részt vesz a szakemberképzésben is. 2025 folyamán a gyár több alkalommal fogadott egyetemi és középiskolai csoportokat, lehetőséget biztosítva számukra, hogy valós üzemi körülmények között ismerkedjenek meg a legmodernebb ipari technológiákkal.

A 2025-ben elért kiemelkedő eredmények nem maradtak visszhang nélkül: a Lukavac Cement elnyerte a legjobb regionális megfelelési (Compliance) programért járó díjat is.

Ipari beruházások húzzák az ágazatot

Az előrejelzés szerint Lengyelország marad a régió növekedési motorja, az építőipari piac értéke 2026-ban meghaladhatja a 95 milliárd eurót, évi 5 százalék feletti bővülést produkálva. A növekedést az állami megaprojektek, köztük a Központi Kommunikációs Kikötő (CPK) körüli közlekedési hálózat fejlesztése, valamint az energetikai függetlenséget célzó nukleáris és tengeri szélenergia beruházások biztosítják, a lakáspiacot a kormányzati támogatási programok és a strukturális lakáshiány tartja mozgásban

Szlovákia építőipara dinamikus bővülésre számíthat, a várakozások szerint 2026-2029 között évente átlagosan 4,2 százalékkal nő. A növekedést a mélyépítési projektek, az ipari létesítmények fejlesztése és az energetikai beruházások, például az atomerőmű-bővítés és a megújuló energia arányának növelése hajtja.

Csehországban az építőipar a recessziót követően 2,4 százalékos növekedést érhet el 2026-ban, azonban a kritikus munkaerőhiány és a jogszabályi bizonytalanságok fékezik a gyorsabb bővülést. A piacot elsősorban állami infrastruktúra-beruházások, például autópálya- és vasútépítések tartják mozgásban, míg a magánszektor beruházási kedve csak fokozatosan tér vissza - tájékoztattak.

Hazánkban a lakásépítések is szerepet kaphatnak

Magyarországon a növekedést a mélyépítés és ipari beruházások, köztük a járműipari és akkumulátorgyártási beruházások, a Paks II. projekt és a napenergia-kapacitások bővítése biztosítják. A lakásépítést az otthonteremtési támogatások ösztönzik, az uniós forrásból finanszírozott energetikai korszerűsítések és infrastruktúra-fejlesztések pedig stabilizálhatják az ágazat teljesítményét - írták.

Az ÉVOSZ összegzése szerint 2026 a régiós országok építőipara számára a fokozatos konszolidáció és az új növekedési ciklus éve lehet. A kedvező kilátások mellett a munkaerőhiány és a magas költségek továbbra is fegyelmezett éves tervezést és alkalmazkodóképességet követelnek meg az ágazat szereplőitől.

Magas hozzáadott értékű szolgáltató központ létesül

A Körber Hungária átfogó beruházási programot hajt végre 14,5 milliárd forint értékben Pécsen, többek között egy magas hozzáadott értékű szolgáltató központot létesít, valamint száz új munkahelyet hoz létre. A beruházás-bejelentő eseményen jelen volt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki jelezte, hogy a kormány 2,3 milliárd forinttal támogatja a fejlesztést.

Zöldenergia és hatékonyságnövelés a termelésben

2024-ben is jelentős beruházásokat hajtott végre a vállalat: több mint 11 ezer négyzetméter felületű naperőművet telepített üzemcsarnokának tetőszerkezetére. Emellett új fémmegmunkáló gépeket állított munkába, valamint egy technológiaváltással környezetkímélőbbé és hatékonyabbá tette a porfestőüzem működését.

Miközben az egyik szektor 80 százalékot zuhant, a másik 73 százalékos ugrást mutat

Az alapvető okok között a 2020-ban induló világjárványt, majd a 2022-ben kitört orosz-ukrán háborút, továbbá a devizaválságot és inflációt jelölte meg a műsort vezető Sabathiel András, a Weinberg értékesítési vezetője: mindezeket csak tetézte az uniós források és a hazai állami nagyberuházások befagyasztása 2023-tól.

Tóth Attila rámutatott, a 2008-as válságból azt tanulták meg, hogy tanulásra kell használni az időt, de a fejlesztéseket sem szabad ilyenkor megállítani. Sabathiel András ugyanakkor kifejtette, hogy az ágazat válságban van, az erős leegyszerűsítés, mert a szektorok egészen eltérő képet mutatnak.

„A Weinberget például nem érinti közvetlenül a közbeszerzési piac befagyása, miután egyáltalán nem aktív az állami köszbeszerzésekben. Viszont az ipari és raktár épületek szektora 2025 második negyedévében az előző azonos időszakához viszonyítva 80 százalékot esett, ami katasztrófával ér fel!”

– tette hozzá. „A Weinberg ugyanis első sorban ipari épületeket épít, másodsorban pedig raktárakat.”

Jól jellemzi az ágazat differenciáltságát, hogy a társasház építések ugyanazon időszakban 73 százalékos növekedést mutattak. „Kívülről az ágazati volumen 2024-ben 7,5, míg azelőtt 2023-ban 2,5 százalékkal csökkent. Ez madártávlatból nem tűnik meredek lejtőnek, de közben óriási szerkezeti válságok vannak mögötte” – mutatott rá Sabathiel András.

Norvégiában az előző válság idején vetette meg a lábát a magyar szerkezetépítő

Tóth Attila a fentiekhez kapcsolódva kiemelte, mivel különböző szegmensekre hat a válság, a cégek lényegi feladata szélesíteni a portfoliót, és minél több területet átfogni, hogy lehessen hova átszervezni a kapacitásokat.

Derczó István a lehetséges megoldásokhoz kapcsolódva a Weinberg 2008-as példáját elevenítette fel. Akkor kiszélesítették a földrajzi lefedettséget, és skandináv országokban sikerült munkákat elnyerniük: „Norvégiában azóta is folyamatosan vannak projektjeink” – árulta el az ügyvezető.

Most szélesebb látószögre van szükség ugyanazon erények érvényesítéséhez

Hozzátette, abban hisznek, hogy ilyen helyzetben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nagyobb hozzáadott értékű, jól szállítható, széles körben értékesíthető termékekre. „Mi ezeket az erényeket a toronyházépítésben, illetve a nagyobb hozzáadott értékű acélszerkezet gyártásban találtuk meg annak idején” – fogalmazott.

„Most ugyanezt a megoldási utat látom. Ennek megfelelően jelenleg a Deutsche Bahnnal egyeztetjük az új minősítési rendszereinket: Németországban ugyanis több mint ezer vasúti híd kerül felújításra vagy cserére.”

Mindezek mellett Derczó István arról is beszélt, hogy a Weinberg rugalmasságát növelve, most akár most a 3-4000 négyzetméteres kisebb épületek kivitelezését is elvállalják, és akár mezőgazdasági vagy irodaházak építését is. Emellett keresik a lehetőségeket a szlovák, a horvát és a szerb építési piacon is. „Jók a paramétereink, jó a megítélésünk, most szélesebb látószög kell, hogy ezt érvényesíteni tudjuk."

A Weinberg Podcast legutóbbi adása itt hallgatható meg. 

A lap tartalmait a teljes média kvázi jogtiszta tartalomnak, hírforrásnak ismeri el, amit a keresőmotorok és AI platformok találatai is igazolnak.

Jelenleg is az ország legjelentősebb szervezetei által megvalósított projektekben lehetünk a kommunikáció és a média, a szervezet és rendszerfejlesztés terén biztos partnere az iparágnak. Sajnos eddig nem tudtunk mindenhová eljutni, mindenkinek segíteni.

Az évtizedes kommunikációs tapasztalatainkat, versenyképes megoldásainkat most összefűztük és mindenki számára könnyen elérhetővé kívánjuk tenni a BC COMM ügynökség elindításával. Ügynökségünk a legmodernebb mesterséges intelligencia vívmányait ugyanúgy napi szinten alkalmazza, mint a leghagyományosabb módszernek számító személyes rendezvények nehézségeinek az átvállalását.

„Minden beruházásnak, vállalatnak és projektnek megvan a maga története – ezek akkor válnak valódi értékké, ha képesek megszólítani a szakmát és a szélesebb közönséget is. Az építőipar menő, de ehhez az is kell, hogy megfelelő módon meséljen magáról. Ebben a közegben pozícionálja magát a BC COMM” – mutatott rá Kincses Péter üzleti és stratégiai vezető.

A BC COMM gondolkodásának középpontjában az integráció áll. A kommunikáció különböző területeit nem elszigetelten, hanem egy egységes rendszer részeként kezeljük.

„Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartalomgyártás, a kampánytervezés, a médiamegjelenések, valamint a munkáltatói márkaépítés egy átfogó, előre felépített kommunikációs struktúrába illeszkedik. Ugyanakkor fontos számunkra az is, hogy az egyszerű feladatokat is pontosan és jól oldjuk meg – mert egy jó kommunikációs partner attól jó, hogy minden szinten megbízható” - tette hozzá.

Partneri működés és tervezett tartalom

Az ügynökség nem végrehajtóként, hanem gondolkodó partnerként dolgozik ügyfeleivel. Kérdeznek, javaslatokat tesznek, szakmai vitákba állnak bele – és felelősséget vállalnak az eredményekért.

„Célunk, hogy a partnereink kommunikációja – legyen az projekt- vagy vállalati – olyan tapasztalt szakember kezében legyen, aki bejárások, kooperációk alapján készít tartalmi és megjelenési tervet, majd felel annak megvalósításáért” - foglalta össze a komplexitást Bíró Beáta operatív vezető.

„A BC COMM-nál a fotók, videók, szövegek, social posztok vagy PR-anyagok nem önálló produktumok: minden elem egy előre megtervezett kommunikációs ív része, amely hosszú távon is támogatja a márkaépítést és az üzleti célokat.”

Az ügynökség minden esetben stratégiai keretben gondolkodik, legyen szó

• szakmai vagy social tartalomról,
• vizuális kommunikációról.

Szerkesztőségi tapasztalatból építkezve

Az ügynökség médiaszakmai hátterét a Magyar Építők több mint tízéves szerkesztőségi, médiatervezési, grafikai, fotós és videós tapasztalata biztosítja, hatékonyságát pedig az a dinamikusan fejlődő csapat, amely évek óta együtt dolgozik az ügyfeleknek nyújtott megoldásokon, szolgáltatásokon. Ez nemcsak az anyagok minőségében érhető tetten, hanem abban is, ahogy a témákhoz nyúlnak, valamint a közös munka minőségében is.

A BC COMM csapata pontosan tudja:

• mitől válik egy szakmai téma valóban érdekes tartalommá,
• hogyan lehet komplex kérdéseket érthetően bemutatni,
• és miként működik egy vállalat marketingkommunikációja.

Nem klasszikus hirdetésekben, hanem történetekben gondolkodnak – olyan üzenetekben, amelyek szakmailag hitelesek, mégis könnyen befogadhatók és megoszthatók.

Nem minden kommunikáció épít. De minden jó kommunikáció mögött gondolkodás áll.

BC COMM – Ne bízd másra a történeted.

„ (…) akkor is ki kell tartani a megelőzést szolgáló szakszerűség mellett, ha az költséges, és erős a csábítás, hogy spóroljunk rajta.”

Tennivalók a közösségi épületek tűzbiztonságáért

Koji László hozzátette: az új létesítményeknél alkalmazott egyszerűsített hatósági eljárások alapján a biztonsági szint nem ellenőrzési pontokon, hanem a tervezőasztalon és a kivitelezés során dől el.
Az ÉVOSZ szerint:

reálisan feltételezhető, hogy számos hazai közösségi épület esetén vannak hiányosságok az előírásoknak való megfelelésben, illetve a szükséges átfogó felülvizsgálatokhoz sem szakértői, sem hatósági kapacitás nem áll korlátlanul rendelkezésre.

A szervezet szorgalmazta a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök fontosságát és tűzvédelmi képzésének bővítését.
A TSZVSZ (Magyar Tűzvédelmi Szövetség) változásokat javasol és sürgeti az Országos Tűzvédelmi Szabályzat felülvizsgálatát, amelyet a technológiai fejlődés, az új építési termékek és anyagok tömeges alkalmazása, az épülethasználati szokások átalakulása, a digitális kultúra hatása a veszélyérzékelésre, valamint az idősödő társadalom sajátos igényei is indokolttá tesznek. Lestyán Máriának a szakmai szervezet elnökének meggyőződése, hogy „a tűzmegelőzés nem egy lezárt megfelelési állapot, hanem folyamatos tanulási és alkalmazkodási folyamat”.

Mérnöki feladattá vált a tűzvédelem

A magyar szabályozási környezet – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatra és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekre épülve – nem konkrét műszaki megoldásokat ír elő, hanem elvárt biztonsági szintet határoz meg. A szabályozások útvesztőjében Dávid Gábor, a Lindab tervezői konzulense segített eligazodni.

Öt uniós és hazai tűzvédelmi alapelvet kell követni:

1. Állékonyság tűzben – Az épület tartószerkezeteinek a szükséges ideig állva kell maradniuk, hogy az életmentés és a beavatkozás biztosított legyen.
2. Tűz és füst kordában tartása – A tűz kialakulását, fejlődését, valamint a füst és mérgező gázok terjedését korlátozni kell a menekülés és az oltás érdekében.
3. Tűzterjedés megakadályozása – Meg kell akadályozni a tűz átterjedését épületen belül és a szomszédos épületekre, mindezt megfelelő távolságokkal és szerkezeti megoldásokkal.
4. Biztonságos kiürítés – Az épületet mindenki számára időben és biztonságosan el lehessen hagyni.
5. Beavatkozók védelme – A tűzoltók és mentők biztonságos, hatékony munkavégzésének feltételeit biztosítani kell.

Ez a megközelítés a tűzvédelmet mérnöki feladattá teszi. Dávid Gábor hozzátette, a tervező felelőssége eldönteni, hogy szabványos megoldást alkalmaz, a TvMI-k ajánlásait követi, vagy attól eltérő, de azonos biztonsági szintet igazoló rendszert tervez.

Hő- és füstelvezetés fontossága

Tűz esetén gyakran életet veszélyeztető probléma a füst terjedése. Ezért a menekülési útvonalak tisztán tartása kiemelt feladat, így a hő- és füstelvezetés az épület egészét átfogó tűzvédelmi koncepció egyik legkritikusabb része.
Nem minden épülettípus esetében kötelező, de az irodaházak, színházak, közintézmények, szállodák és nagy befogadóképességű oktatási épületek esetében a gépi rendszerek alkalmazása napjainkra bevett megoldássá vált. Meglévő épületeknél az utólagos kiépítés még kevésbé jellemző, ugyanakkor funkcióváltás vagy jelentős átalakítás során egyre gyakrabban kerül napirendre, hogy az új használathoz igazodó tűzvédelmi szint már csak gépi megoldásokkal biztosítható.

Rendszerszintű gondolkodással növelhető a tűzbiztonság

A Lindab szakembere elmondta, a hatékony hő- és füstelvezetés nem pusztán az egyes elemek megfelelőségén, hanem azok együttműködésén múlik.

A rendszernek a védett helyiségben keletkező vagy oda bejutó hőt és füstöt kell szabályozottan elvezetnie.

A hő- és füstelvezető nem csupán légcsatornákból áll: részei az elszívó- és légpótló ventilátorok, amelyek meghatározott hőmérsékletig és időtartamig biztosítják az elszívást, ezzel biztosítják a meneküléshez és a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges feltételeket. A füstcsappantyúk nyitással és zárással szabályozzák a hő- és füstelvezető légcsatornák működését, míg a tűzvédelmi elzárók megakadályozzák a tűz továbbterjedését a szomszédos tűzszakaszokba. Fontos láncszemei a rendszernek: a vezérlő tűzvédelmi automatika, valamint a hőtágulást felvevő kompenzátorok is, amelyek hőterhelés esetén biztosítják a megnyúló légcsatornák stabilitását. Egy komplett megoldáshoz tűzvédelmileg minősített hangcsillapítók, rácsok és kézi szabályozó zsaluk is hozzátartozhatnak.
Dávid Gábor elmondta, rendszerszintű gondolkodás szükséges.

Rendszerben kell minősíteni a hő- és füstelvezető vagy légpótló hálózatot még akkor is, ha az egyes komponensek önmagukban minősítettek.

Egyetlen gyenge láncszem is végzetes lehet

A Lindab egyike azon kevés légtechnikai piaci szereplőnek, amely a Lindab Protect révén teljes, rendszerszinten bevizsgált gépi hő- és füstelvezető megoldásokat kínál. Minden termékelem a vonatkozó európai szabványok szerinti minősítésekkel rendelkezik, ezáltal jelentősen csökkenti a tervezési és kivitelezési kockázatokat, különösen összetett vagy nagy méretű létesítmények esetében.
Dávid Gábor jó példaként a székesfehérvári Alba Arénát említette.

A nagy befogadóképességű sportlétesítmény a hő- és füstelvezetésének igényeit a Lindab hazai gyártási kapacitása szolgálta ki. A biatorbágyi gyár biztosította a nagy méretű, egyszakaszos alrendszerek gyártását. Alapvető különbség van az önálló tűzszakaszon belül futó (single) és a több tűzszakaszon áthaladó (multi) hő- és füstelvezető légcsatornák között. Előbbinél a fő követelmény a légcsatorna állékonyságának és füsttömörségének megőrzése meghatározott ideig. A Lindab megoldásai rendelkeznek E600 minősítéssel – 600 fokon 120 percig tartó állékonysággal.  A multi rendszereknél már a hőszigetelő képesség is elvárás, így ezek a hálózatok EI tűzállósági teljesítménnyel rendelkeznek.

Biztonság környezettudatos szemlélettel

A korszerűséghez a fenntarthatóság is szervesen kapcsolódik. A Lindab egyes hő- és füstelvezető termékeihez elérhető EPD-k (Környezetvédelmi Terméknyilatkozat) lehetővé teszik, hogy a tűzvédelmi megoldások környezeti hatása is számszerűsíthető legyen. Ez a szempont a beruházói döntésekben egyre hangsúlyosabbá válik, különösen közösségi és közfinanszírozású projektek esetében.

Több mint beszállító, szakmai támogató partner

A hazai tűzmegelőzés helyzete világosan mutatja, hogy a biztonság szintje a korszerű szabályozások meglétén túl, azon is múlik, hogy a szakma képes-e rendszerszinten gondolkodni és felelős műszaki döntéseket hozni.

A gépi hő- és füstelvezetés ebben a folyamatban kulcsszerepet tölt be, különösen akkor, ha nem egyedi elemekre, hanem átgondolt, minősített rendszerekre épül. A Lindab ilyen értelemben nem csupán beszállító, hanem szakmai partner, amely konkrét megoldásokkal, tanácsadással és képzésekkel járul hozzá a biztonságosabb és fenntarthatóbb épített környezethez.

Inspiráló találkozás a fiatalokért

Kettős szándék vezérelte a szervezőket: Kurucz Levente példaértékű pályafutásával rendszeres mozgásra szeretnék ösztönözni a diákokat. A másik cél, hogy beszéljenek az élsportoló fiatalok terheléséről, arról, hogy mit jelent nap mint nap helytállni a tanulmányokban éppúgy, mint az edzéseken – mondta portálunknak Varga Izabella Luca. A Szabadics Group vállalat marketing- és kommunikációs munkatársa hozzáfűzte, hasznos tanácsokat kaphatnak a diákok egy világbajnoktól, hogy a számos rájuk nehezedő elvárás közepette miért kulcskérdés az egyensúly megtalálása és fenntartása.

Út a nagykanizsai csónakázótótól a világbajnoki aranyig

A különleges találkozón előbb Szabadics Roland, az építőipari cég operatív igazgatója beszélgetett Kurucz Levente karrierútjának Nagykanizsa csónakázó tavától a milánói világbajnoki aranyéremig tartó szakaszáról. Majd a diákok kérdezték az olimpiára készülő sportolót.

„A mai napig kiráz a hideg, ha belegondolok, hogy világbajnok lettem egy olimpiai versenyszámban. Különösen nagy büszkeség, hogy Magyarországon eddig csak nagyon kevesen, mindössze négyen tudtak VB-címet nyerni ebben a számban. Ugyanakkor ez hatalmas felelősség is, mert sokan példaképként tekintenek rám, és emiatt még fontosabb, hogy a pályán és azon kívül is jó példát mutassak.”  

A kudarc mint motivációs erő

Egyéniben készült a válogatóra Kurucz Levente, de a verseny nem a tervei szerint alakult. Elárulta, hogy a kudarc rá motivációként hat és még keményebb munkára ösztönzi. Kielemezte, mi állhatott a vártnál gyengébb teljesítmény mögött, edzőt váltott, majd utána immár párosban, Nádas Bencével K–2 500-on Szegeden nyert, majd világkupa- és világbajnoki arany következett.

Csapatmunka nélkül nincs eredmény

A páros versenyzés sok újdonságot hozott számára:

„Megtanított alkalmazkodni a társaimhoz, és gyorsan megoldani a felmerülő problémákat. Rájöttem, hogy nem elég a saját teljesítményemre figyelni, hanem egy egységként kell gondolkodni: közös ritmus, közös technika, közös cél.”

Nagy hatással van a világbajnokra az, hogy szülővárosában ennyien szurkolnak neki és támogatják az útján. A bizalmon túl hátteret biztosít a felkészüléséhez Nagykanizsa városa, a Szabadics Group és a Tuxera is. A kitűzött nagy cél a 2028-as olimpia Los Angelesben. Az első nagy állomás ebbe az irányba a világbajnoki aranyérem volt.

Kurucz Levente hozzátette, mind a kajaksportra, mind az építőiparra igaz, hogy nem tűri el a rövidítéseket azt, hogy kimaradjanak fázisok: az edzések során lépésről lépésre épül fel a forma, úgy egy építkezés is csak akkor lesz stabil és tartós, ha erős alapokra, precíz kivitelezésre és csapatban gondolkodásra épül. A sport megtanít arra is, hogy akkor is teljesíteni kell, amikor fáradt az ember, vagy éppen kudarcot vallott, és fel kell állnia a folytatáshoz. 

Szívügy

„Szívügyünknek tekintjük Kurucz Levente felkészülésének támogatását, közös, nagykanizsai gyökereinkre különösen büszkék vagyunk. Nagyvállalatként kötelességünknek érezzük a tehetséges fiatalok felkarolását. Levente nemcsak városunk és országunk hírnevét öregbíti, hanem hiteles példaként is szolgál a fiatalabb generációk számára” – nyilatkozta portálunknak Szabadics Roland. A Szabadics Group operatív igazgatója hozzátette, együttműködésüket a közösség, elsősorban a nagykanizsai fiatalok támogatására szeretnék felhasználni. Újabb találkozókat terveznek, hogy motivációt adjanak a diákoknak a sporthoz, a rendszeres mozgáshoz. Példákon keresztül mutatják majd be a tanulás és a sport összehangolásának lehetőségeit, a kudarckezelés jelentőségét, módszereit, valamint azt, hogy a befektetett munka meghozza gyümölcsét.
A világbajnokot is motiválja a feladat:

„Olyan példaképként szeretnék jelen lenni, amilyenre én is vágytam fiatal sportolóként”

– fogalmazott.

A fiatalok aktivitásra ösztönzésének szándékát már a mostani találkozón tettek követték. Az eseményen résztvevő Piarista Iskola, Zsigmondy Vilmos Technikum, Dr. Mező Ferenc Gimnázium, Batthyány Lajos Gimnázium, Cserháti Sándor Technikum és Kollégium, valamint a Thúry György Technikum diákjai kipróbálhatták a két kajakergométert a helyszínen. A fizikai kihívást szellemi követte, a nagy sikerű rendezvényt online kvízzel is színesítették.

Nagy durranással készülnek

A Szabadics Group cégkultúrájának évtizedek óta szerves része a sport. Minden évben megszervezik a munkatársaiknak a Sport- és Élménynapot, idén ráadásul egy nagyobb durranással is készülnek, rendszeresen részt vesznek sporteseményeken, egyebek mellett például az UltraBalatonon. Elkezdték Magyarország legnagyobb céges csapatkerékpár-versenyének, a Szabadics Ride-nak a szervezését is. A cég egy kis családi vállalkozásból nőtte ki magát, és meggyőződésünk, hogy a hosszú távon fenntartható működés alapja az erős közösség és a hatékony együttműködés.

A támogatói jelenlét értékalapú befektetés

„Számos sporteseményt támogatunk, illetve többnek névadó szponzorai is vagyunk, mert ezek a megjelenések hatékonyan erősítik a SZABADICS márka láthatóságát és hitelességét. A sporthoz kapcsolódó értékek, mint a kitartás, csapatmunka, hosszú távú gondolkodás és a teljesítmény iránti elköteleződés szorosan összhangban állnak a vállalatunk alapértékeivel” – mondta Szabadics Roland.
A vállalat által támogatott események találkozási pontot is képeznek, ahol kötetlenebb környezetben épülhetnek, mélyülhetnek el a partnerkapcsolatok. A sportesemények támogatása több mint marketingeszköz, tudatos, értékalapú befektetés a márkaépítésbe és a kapcsolatok hosszú távú fejlesztésébe.

Az eseményen felszólalt Dr. Charaf Hassan, a BME rektora, Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója, Herencsár Zsolt, a Market Építő Zrt. fejlesztési igazgatója, Dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki kar dékánja és DLA Varga Tamás, a BME Építészmérnöki Kar dékánja is.

Win-win szituációt ratifikáltak

Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora ünnepi beszédében kiemelte: az egyetem azonban nem egyedül értékes és sikeres, hanem a stabil partnerkapcsolataival együtt. „Egyetemünk építőiparhoz való kapcsolata az alapítás óta jelen van.

„Rajtunk múlik, mi szerepel a képzésünkben, de persze ehhez a rugalmassághoz megfelelő technológia is kell. E reszponzivitást maximalizáljuk most a Market Építő Zrt.-vel kötött együttműködéssel. A Market és a BME együttműködése tehát igazi win-win szituáció.”

Tudástranszferrel a valódi értékteremtésért

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója sok itt végzett kollégájuk nevében is kifejezte örömét az együttműködést illetően. „171 olyan kollégánk van, aki a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett mérnökként. Mi nagyon erősen fókuszálunk arra, hogy a lehető leghatékonyabban tudjuk kezelni a fiatalok oktatását és a lehető legtöbbet hozzuk ki ebből az időszakból.”

„30 éves a cégünk, az eltelt évtizedek alatt pedig nagyon sok tapasztalatra tettünk szert, sok utat jártunk be és persze ez nem az út vége; hosszú távra tervezünk. Az évek alatt sokféle díjat nyertünk és dolgoztunk nagyon sok megbízónak. Számos iparágat szolgálhattunk ki épületekkel, így nagyon sok tudás halmozódott fel nálunk, amit nemcsak megőrizni próbálunk, de sokat foglalkozunk azzal, hogy mindez jól hasznosuljon.”

A Market célja mindig ugyanaz: minden nap jobban és jobban végezni a munkájukat. „A ma rögzített együttműködés a hosszútávú bizalomra és partnerségre alapul és feltett szándékunk, hogy a nálunk felhalmozott és a BME birtokában lévő tudás összehangolásával teremtsünk valódi értéket. A BME szaktudását és kutatási képességeit kiválóan egészíti ki a nálunk gyűlt gyakorlati ismeret és évtizedes tapasztalat.”

Amint arra a vezérigazgató beszédében rámutatott: „bár az építőipar a legkevésbé innovatív iparág, hiszen például az alapanyagok nem nagyon változnak évszázadok alatt sem, mégis drasztikus változáson ment át az iparág az elmúlt tíz évben. Ennek ellenére látnunk kell, az építőipar ma nem vonzó a fiatalok számára.

Meg kell tehát szerettetnünk az építőipart azokkal a fiatalokkal, akik erre nyitottak és meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy már tanulóéveikben megismerhessék azt a nagyszerű érzést, milyen az, amikor létrehozunk valamit.”

Herencsár Zsolt, a Market Építő Zrt. fejlesztési igazgatója mindehhez hozzátette azt is: olyan kompetenciaváltozásra van szükség, ami nemcsak az egyetemen, de az építőiparban is végbemegy. „Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra: szeretnénk elérni, hogy egy hallgató tisztán lássa, ha jól teljesít az egyetemen, tudásával boldogulni fog.

„A stratégiai megállapodás szerint közösen tervezzük alakítani az oktatást: előadókat, helyszíneket biztosítunk a gyakorlati oktatásra, emellett kutatás-fejlesztés és innovációs területen is kezdeményezünk annak érdekében, hogy az akadémiai tudást behozzuk a gyakorlatba” – részletezte.

„Ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat - Scheer Sándor a Magyar Építőknek

Az esemény után Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója elsőként a Magyar Építőknek adott interjút, ahol lapunk kérdésére az elmúlt tíz év változásai mellett a generációváltásra hívta fel a figyelmet. Mint elmondta, ahhoz, hogy egy építőipari vállalat sikeres legyen szerinte három dolog szükséges:

„első helyre a vevőközpontúságot tenném. Nekünk azt kell jól megépítenünk, amit a vevő szeretne. Második helyre a minőséget helyezem, de megemlíteném azt is, nekünk célunk az, hogy egy feladatból többet hozzunk ki, mint amit a vevő kér. Tegyük bele minden munkánkba azt az extra tudást, amivel a széleskörű tapasztalataink miatt rendelkezünk. Ha mindhárom megvan, nagyon magabiztos helyzetet teremthet egy építőipari vállalat számára.

Az elmúlt 10 évben nagyon sokat változott az építőipar. „Gyorsabb lett a világ és a megrendelői igények nagyon komplexek lettek. Elsősorban az ipari projekteknél látjuk, milyen bonyolult gyárépületekre van ma szükség. Az építőipar a digitalizáció miatt eltolódott működését illetően is a digitális világba. Megváltoztak az arányok egy-egy épület költségénél, ahol ma sokkal jelentősebb a gépészeti és gyengeáramú beruházás, mint korábban. Ma nem egyszerű egy épületet üzemeltetni, így megépíteni is nehezebb.

Ha nem haladunk a korral és nem tudunk gyorsan rezonálni a változásokkal, gyorsan lemaradunk. Sok külföldi megbízónak dolgozunk, bonyolult épületeket építünk a világ számos pontján és látjuk, mára elvárás a korszerű technológiák használata.

Állandóan fel kell nőnünk a feladatokhoz, amelyekkel megbíznak minket, ez egy élethosszig tartó tanulási folyamat, ami folyamatos belső lendületet is ad.”

A fiatalok számára is vonzóvá kell tenni az iparágat

Kérdésünkre, amelyben arra voltunk kíváncsiak, a vállalat vezetőjeként mit vár a fiataloktól Scheer Sándor elmondta:

„Tudomásul kell vennünk, hogy az új generáció más. Alkalmazkodni kell a fiatalok képességeihez – így lehet jobban becsatornázni azt a tudást és szemléletet a folyamatokba, amikkel mi nem rendelkezünk.

Kiemelt célunk, hogy úgy integráljuk a fiatalokat az építőipari folyamatokba, hogy ők is megtalálják benne azt, ami számukra vonzó.” A Market piacvezetőként sokaknak szolgálhat példaként. „Ez nagy felelősség, ahol például a környezettudatosság felé tett lépéseink nagyon felértékelődnek.”

„Tudnunk kell azonosulni ezzel a feladattal – jegyezte meg. Mi úgy álltunk hozzá, kötelességünk foglalkozni az ESG által érintett kérdésekkel és elsősorban a környezetvédelmi részével. A fejekben kell rendet csinálni ahhoz, hogy valódi hatást lehessen elérni környezetvédelmi kérdésekben, ezt pedig át is kell tudnunk adni a következő generációknak. Akciótervet készítettünk, ami millió apró részletre kiterjed, ezen pedig lépésről lépésre haladunk évek óta. Tudjuk, mennyit követel meg tőlünk a világ és mennyit bírnak el az anyagi lehetőségeink, hiszen a környezettudatosság általában drágább megoldásokat eredményez, de mi szisztematikusan haladunk a tervünk végcélja, egy klímasemleges építőipari nagyvállalat felé.

Komoly felelősség a piacvezető szerep és sok olyan lépést kell tennünk a munkánk során, ami követendő példaként szolgálhat a partnereinknek és versenytársainknak is. Amikor mi bevezetünk valami újat, nem csak a saját cégünket fejlesztjük, de a teljes iparágat is.”

A vállalat által közreadott közlemény szerint a cégcsoport ezzel új szintre emelte transzparens fenntarthatósági kommunikációját, hiszen a korábbi két évben még a GRI 2021 Szabványoknak megfelelően készített jelentéseket, miközben továbbra sem tartozik a CSRD hatálya alá, így a jelentéstétel nem jogszabályi kényszer, hanem tudatos, stratégiai döntés eredménye.

Tagvállalatok szerepe a jelentéstételben

A fenntarthatósági témák kezelésében fontos szerepet kap az úgynevezett kettős lényegességi elemzés, amelyben a cégcsoporton belüli vezetők és külső érintettek segítségével azonosítják és rangsorolják a legfontosabb hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket az értéklánc teljes hosszában.

A beszállítói oldalon 1937 partnert térképeztek fel, és a beszerzési volumen 80%-át lefedve 141 lényeges külső partnert azonosítottak, míg a másik, megrendelői oldalon az éves értékesítési volumen 80%-át adó ügyfelek kerültek kiemelt fókuszba, ami alapot teremt a fenntarthatósági elvárások fokozatos kiterjesztéséhez a partnerek irányába is.

A KÉSZ Csoport hosszú távú célja, hogy a jelentésben részt vevő vállalatok körét folyamatosan bővítse:

a 2024-es üzleti évre vonatkozó, ESRS-alapú fenntarthatósági jelentésben már minden magyarországi tagvállalat szerepel, a következő években pedig fokozatosan, az összes tagvállalatot bevonják annak érdekében, hogy a cégcsoport teljeskörűen megfeleljen a CSRD, az EU Taxonómia és a hazai ESG-törvény elvárásainak.

Környezeti, társadalmi és irányítási célok egy integrált rendszerben

A vállalatcsoport 2022-ben fogadta el 2030-ig tervezett fenntarthatósági stratégiáját, amely a kötelező előírásokon túlmutató, SMART célokat határoz meg a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási pillérekre építve, összhangban az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaival. (A SMART célok egy célkitűzési módszer, amely az angol Specific (konkrét), Measurable (mérhető), Achievable (elérhető), Relevant (releváns) és Timebound (időhöz kötött) szavak kezdőbetűiből áll.)

A stratégia része többek között

• az energiahatékonyság 25%-os növelése 2019-hez képest,
• a villamosenergia 100%-ának megújuló forrásból történő beszerzése,
• a nem veszélyes hulladékok 75%-os újrahasznosítási arányának elérése,
• az üzemanyag-felhasználásból származó szén-dioxid-kibocsátás 50%-os csökkentése,
• valamint a súlyos balesetek számának nullára redukálása, ebbe beleértve a céggel közvetlenül szerződő alvállalkozói körében bekövetkezett baleseteket is.

A fenntarthatóság nem különálló kezdeményezésként, hanem a vállalat napi működésének működés szerves részeként jelenik meg: beépül a kockázatkezelési, jelentéstételi és vállalatirányítási folyamatokba, és egyre hangsúlyosabb szerepet kap a beruházási és üzleti döntésekben.​

„Az utóbbi évek kihívásai mellett is az előre meghatározott fenntarthatósági stratégiánk mentén haladtunk tovább. Folyamatosan törekszünk gyakorlataink fejlesztésére, hogy megfeleljünk az érintettek és a szabályozói környezet egyre magasabb elvárásainak. A két legfontosabb sikertényező a cégcsoportunk ESG-útjában a fenntarthatóság beágyazása az üzleti stratégiánkba, valamint a vezetői és dolgozói elkötelezettség erősítése” – mondta Vida Tamás, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgatója.

Munkavállalók a fenntarthatóság középpontjában

A fenntarthatósági jelentés a környezetvédelmi eredmények mellett átfogó képet ad a vállalatcsoport társadalmi és vállalatirányítási teljesítményéről is.

A saját munkaerő vonatkozásában a biztonságos munkafeltételek, az egészségvédelem, az esélyegyenlőség és a képzés kiemelt jelentőségűek, ezekhez kapcsolódik a súlyos balesetek számának nullára csökkentése is.

A KÉSZ Csoport az ágazati utánpótlásképzést duális képzésekkel, saját tanműhelyekkel és az Edupark ágazati képzőközpont révén biztosítja. A képzési portfólió a fiatalok és a pályamódosítók számára is elérhető, a piaci igényekhez igazodik, naprakész szakmai kompetenciák fejlesztésére épül.

A munkavállalói élményt és a munkáltatói márka vonzerejét jelzi, hogy a KÉSZ Csoport 2024-ben a Randstad Employer Brand Research független nemzetközi kutatása alapján elnyerte a „Legvonzóbb Munkahely” díjat az építőipari és ingatlan szektorban.

Átláthatóbb környezeti hatások az építőiparban

A KÉSZ Csoport a termékinnováció és a karbonlábnyom-csökkentés területén is jelentős előrelépést ért el. Több saját gyártású építőipari termék esetében életciklus-elemzést és környezetvédelmi terméknyilatkozatot (EPD) készítettek, amelyek a tervezők és kivitelezők számára teszik átláthatóbbá a környezeti hatásokat, és támogatják a tudatos döntéshozatalt a fenntarthatóbb építőipar érdekében.

A KÉSZ Greentech napelemes parkoló szerkezetére részletes, a gyártás teljes folyamatát követő karbonlábnyom-számítás készült, amely az alapanyagok útját vizsgálta, és olyan fejlesztési irányokat jelölt ki, amelyek egyszerre teszik környezetbarátabbá a szerkezetet és erősítik a vállalat piaci versenyelőnyét.​

A KÉSZ Csoport fenntarthatósági jelentése nem csupán számok és célkitűzések sora, hanem a vállalatcsoport elkötelezett hosszú távú víziója, amely a környezeti felelősségvállalástól a társadalmi innováción át a transzparens vállalatirányításig átfogó képet mutat a fenntartható építőipar jövőjéről.

Ez a komplex megközelítés példamutató a szektorban, és biztosítja a cégcsoport versenyképességét. A stratégiai célok következetes megvalósítása révén a KÉSZ Csoport nemcsak megfelel a növekvő szabályozói és érintetti elvárásoknak, hanem aktívan alakítja a zöld, emberközpontú és innovatív építőipart.

Mi az a BarKA?

A BarKA egy nyilvánosan elérhető, digitális, térképes rendszer, amely Magyarország barnamezős területeit gyűjti össze egységes szabályok szerint. A barnamezős terület olyan földrészlet vagy területegyüttes, amely korábban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy más intenzív funkciót töltött be. Az interaktív térképen a barnamezős területek lehatárolása ingatlan-nyilvántartási alapon történik.

Hol találhatók ezek a területek?

A BarKa térképe immár szabadon elérhető: ez alapján a főváros mellett a volt nehézipari régiókban, Miskolc környékén és Baranyában található a legtöbb ilyen terület. Ugyanakkor többek közt Ózd, Salgótarján és Kecskemét régiójában is számos ilyen ingatlant jelez a térkép.

Kétféle út áll egy város előtt

„Egy város kétféleképp fejleszthető: vagy kifelé fordul, ahogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon is láthattuk, és zöld területek kerülnek beépítésre. Vagy pedig befelé, és a kihasználatlan területek kerülnek bevonásra” – hangsúlyozta az országos főépítész.

Elmondta, Budapesten 2500 hektárnyi ilyen terület található, országos szinten pedig 12 ezer hektár, utóbbi a Velencei-tónak az ötszöröse.

A BarKA egyik legfontosabb szabályozási eleme az úgynevezett 5 kilométeres kör, amely a barnamezős terület körül automatikusan megjelenik a térképen. Az építészeti törvény értelmében ilyen területek közelében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki.

Az ÉVOSZ hangsúlyozza: a tűzmegelőzés sok szereplőt érintő, összetett feladat. A hatályos hazai jogszabályok az alapvető felelősséget elsősorban a szakma szereplőire ruházzák. A tűzvédelmi szakági tervezőknek, kivitelezőknek, valamint az üzemeltetőknek közös felelőssége, hogy a tűzbiztonság megfelelő szinten érvényesüljön. A szövetség szerint akkor is ki kell tartani a megelőzést szolgáló szakszerű megoldások mellett, ha azok költségesek, és erős a kísértés a spórolásra.

A közlemény rámutat arra is, hogy új létesítmények esetében a hatóságok részéről jellemzően már csak tudomásulvételi eljárások működnek. Ez ugyan csökkenti a bürokráciát, ugyanakkor tovább növeli a tervezők, kivitelezők és üzemeltetők felelősségét. Az ÉVOSZ szerint a megrendelők és az üzemeltetők – még ha tisztában is vannak saját kötelezettségeikkel – nem tudják átvállalni a jogalkotásból és a hatósági ellenőrzésekből fakadó felelősséget.

Átfogó felülvizsgálatra lenne szükség a közösségi létesítményeknél

A szövetség vélelmezi, hogy Magyarországon is számos olyan közösségi létesítmény működik, amely nemcsak a korszerű, naprakész jogszabályi környezetnek, hanem még a jelenleg hatályos tűzmegelőzési előírásoknak sem felel meg. Éppen ezért indokoltnak tartják egy átfogó vizsgálat lefolytatását a közösségi funkciójú épületeknél, tanulva más országok tragikus tapasztalataiból.

Az ÉVOSZ felteszi a kérdést: rendelkezésre áll-e elegendő tervezői, szakértői, kivitelezői és hatósági kapacitás egy országos „leltár” elkészítéséhez, a tanulságok levonásához és a szükséges beavatkozások elvégzéséhez. A szövetség válasza óvatos, de egyértelmű: jelenleg nem. Ennek ismeretében különösen fontosnak tartják a felelős műszaki vezetők és a műszaki ellenőrök tűzvédelmi képzésének erősítését.

A közlemény felidézi, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közösen indított célirányos mérnökképzések és felnőtt-továbbképzések tapasztalatai is azt mutatják: a megfelelően felkészült szakemberek körét tovább kell bővíteni. A tűzmegelőzés és a tűzvédelem korszerű, szakmailag igényes megoldásainak hatékony alkalmazása ugyanis naprakész jogi és eljárási környezetet, magas szintű tudást és megfelelő jogosultságokat igényel.

Az ÉVOSZ mindezek alapján indokoltnak tartja a hazai tűzvédelmi jogszabályok és jogosultsági rendeletek átfogó átvilágítását is.

A koncesszió a tervezés, kivitelezést és az üzemeltetést is magában foglalja

A hirdetmény szerint az eljárás feltételes. A koncesszió kiterjed a tervezésre, az engedélyeztetésre, a beruházás finanszírozására, a megvalósuló vasúti pálya és állomás üzemeltetésére és karbantartására, valamint a szükséges műszaki ellenőrzési és tanúsítási feladatokra is. A fejlesztés célja, hogy gyors, kiszámítható és fenntartható kötöttpályás összeköttetést biztosítson a főváros és a repülőtér között.

Június közepén születhet döntés

A közbeszerzési felhívás részletes eljárási feltételekkel jelent meg: az első, részvételi szakaszban az ajánlatkérő dönt a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, a részvételi jelentkezések érvényességéről, valamint az ajánlattételre felhívandók köréről. Az ajánlattételi szakaszba legfeljebb három gazdasági szereplő juthat be. Az eljárás tervezett lezárása 2026. június 15.. A koncessziós időszak időtartama 35 év. 

A hazai KÉSZ Csoport romániai leányvállalata látványos videó segítségével mutatja be a 2025-ös évét a cég projektjein keresztül. A KÉSZ Románia Facebook-oldalán elérhető mozgóképes összefoglaló helyszínről helyszínre ugrik. Madártávlatból, röviden, átlagosan kevesebb, mint 10 másodpercet szánva egy-egy projektre mutatnak be több mint 15 leginkább – de nem kizárólag – erdélyi projektet.

Az érdeklődés felkeltése céljából itt is felsorolunk többet közülük, de javasoljuk a videóra kattintást minden olvasónknak: kevesebb, mint két perces, de annál látványosabb anyagról van szó.

A bemutatott projektek közül legutoljára a sepsikőröspataki Kálnoky-kastélyról írtunk: az átfogó felújítást kapó műemlék a Háromszék és egyben vélhetőleg Székelyföld egyik legnagyobb kastélya. Az épületet a 16. század óta lakják és minden nemzedék változtatott rajta, ezért az a nagy kihívás, hogy ezeket a különböző stílusokat felelevenítsék.

Szintén megtekinthető a Kolozsvári Műszaki Egyetem (UTCN) mesterséges intelligenciára szakosodott kutatóközpontjának építkezése. A több mint 13 ezer négyzetméteres létesítmény nyáron érte el a szerkezetkész állapotot; többek közt harminc laboratórium és több konferenciaterem is létrejön a beruházásban.

Bukarestben is építkeznek

Bemutatják a román fővárosban épülő Corallis Lakópark munkálatait is: a komplexum Bukarest északi részén, a Grivița-tó partján épül több mint 15 000 négyzetméteres telken. A lakóparkot a cégcsoport teljes mértékben saját beruházásként valósítja meg tagvállalatainak együttműködésével. A fejlesztő a KÉSZ Ingatlan, míg a generálkivitelező a KÉSZ Románia.

Továbbá – többek között – a Mathias Corvinus Collegium nagyváradi épületének restaurációja, a KÉSZ Csoport saját, 4000 négyzetméteres új tordai központja, a Nagyszalontai Városi Kórház 2200 négyzetméteres bővítése, vagy éppen a felsőbányai római katolikus Nagyboldogasszony-templom felújítása is megtekinthető a videón.

Januárban számolhattunk be a Hungaroringen a főlelátó tetőszerkezetének beemeléséről, hogy aztán néhány villanásnyi idővel később már az év utolsó eseményeként az M4-es legújabb szakaszának átadójáról tudósíthassunk. Az ágazat a visszafogottabb tempója ellenére idén is rengeteg elismerésre méltó teljesítményt mutatott fel 2025-ben, amelyet a Magyar Építőkön

• 105 ezer fotó,
• 162 videó
• és 1362 cikk fémjelez.

Köszönjük minden olvasónknak, hogy velünk tartott idén, építsük jövőre is együtt az építőipart!

A felújítások során nemcsak a kopóréteget, hanem ahol szükséges volt, a sérült alsóbb kötő- sőt helyenként még az alapréteget is kicserélték. A szintrehozási munkálatok keretében megújult 78 híd és felüljáró, valamint 35 pihenő is. A felújításokhoz összesen csaknem 1 millió tonna aszfaltot használtak fel.

Most a 2025-ös tevékenységét videóval és Facebook-poszttal foglalta össze az MKIF.

A 2025-ös évben tíz gyorsforgalmi úton zajlottak felújítási munkálatok: M1, M15, M3, M4, M30, M35, M7, M8, M85, M86. A munkák 42 százaléka az M3-on valósult meg, itt majdnem 1,8 millió négyzetméter új burkolatot terítettek le, míg a második legtöbb beavatkozás, valamivel kevesebb, mint 1 millió négyzetméteren, az M1-en történt.

A tervek szerint tavasszal ismét folytatódnak a burkolatcserék és felújítások. A munkálatok helyszínéről és volumenéről itt tájékozódhatnak.

Az ország egyes számú sztrádájának bővítésén dolgoznak

Mindeközben történelmi projektben 2025 szeptemberében megkezdődött az M1-es bővítése a főpályán, az M0 és a Concó (Bábolna térsége) pihenőhely között. Érdekesség, hogy a bővítés előkészítő munkálatai már 2024. ősze óta folyamatosan zajlottak.

Ahogy most közzétett Facebook-posztjukban is összefoglalják, 78 km hosszan 2×3 sávra bővül a pálya, oldalanként 1-1, teljesértékű forgalmi sávként használható intelligens leállósávokkal (ez az ITS), a nagyobb kapacitás és a biztonság érdekében.

A projekt részeként (a teljesség igénye nélkül):

• 72 hidat és felüljárót építenek át- vagy teljesen újjá;
• 11 csomópontot korszerűsítenek, 4 újat építenek
• és 6 komplex pihenőhely újul meg, családbaráttá alakulnak a pihenők.

Látványos híd épül az M7-es felett

Szintén mindenképpen említésre méltó - és összefoglalónk még így sem fedi le az MKIF összes feladatát és projektjét – az M7-esen Velence mellett átívelő új gyalogos- és kerékpáros híd építkezése (melynek terveit a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt. készítette el).

Ahogy azt az összefoglalóban írják:

a 193 tonnás, 80 méter hosszú, 4,5 méter széles híd szerkezetét 8 elemben szállították a helyszínre, ezeket kettesével összeillesztették, így a beemelések alkalmával 2-2 elemet, azaz összesen 4-et kellett a helyére emelni daruval.

2026 elején már a próbaterhelésekre is sor kerülhet, és várhatóan az év nyarán a közlekedők birtokba vehetik az új hidat.

Jelen cikkünkben Keszthelyi Tibor elnök-vezérigazgató segítségével tekintünk vissza az elmúlt évtizedekre, megemlékezve jelentős projektekről, személyekről és a FŐMTERV összetartó erejéről.

A FŐMTERV jubileuma nem pusztán egy kerek szám, hanem különleges mérföldkő a magyar mérnöki kultúra és az infrastruktúra-fejlesztés történetében. Hetvenöt év Magyarország történelmében is rendkívüli időszak: politikai rendszerek, gazdasági modellek és társadalmi berendezkedések váltották egymást. Egy dolog azonban mindvégig állandó maradt: a mérnöki hivatás iránti elkötelezettség és a minőségbe vetett hit.

„A FŐMTERV-nél dolgozó mérnököknél a szakmai kiválóság volt a legfőbb mérce. Ez nem csupán a teljesítmény záloga volt, hanem a társadalmi és emberi konfliktusok feloldásának kulcsa is. Amikor az ötéves terv három év alatt teljesült, abból mozgástér született: nem a párttagság, hanem az eredmény számított. A teljesítmény volt mindig az a híd, amely átvezetett minden változáson.”

Egy vállalat, amely együtt nőtt a várossal

A FŐMTERV 1950-ben, 19 mérnökkel alakult meg a háború utáni újjáépítés időszakában. Az alapító igazgató, Kiss Miklós kiváló szakemberként és puritán vezetőként irányította a céget 1972-ig. Az ő munkáját olyan meghatározó személyiségek vitték tovább, mint Kovácsházi Frigyes kandidátus, címzetes egyetemi tanár, majd Dr. Dalmy Tibor, aki műszaki igazgatóként és a Duna-hidak felújításáért felelős kormánybiztosként is maradandót alkotott.

A névsor hosszan folytatható: Rácz Miklós, Issekutz György, báró Babarczy Felícián – mindannyian olyan vezető tervezők voltak, akik szakmai tekintélyükkel formálták a vállalat irányát. A rendszerváltás utáni időszakban pedig Molnár László vezérigazgató és Schulek János műszaki igazgató, későbbi vezérigazgató érdeme, hogy a cég az 1991-es privatizációt létszámvesztés nélkül, egységben élte túl.

Mérnökök generációi

A FŐMTERV története számokban is lenyűgöző.

• 1950-ben: 19 fő
• 1972-ben, a csúcson: 625 mérnök és szakember
• 1990 óta stabilan: mintegy 300 fős szakmai közösség

A fennállás 75 éve alatt nem lehet pontosan megszámolni, hány mérnöki alkotáson dolgozott a cég. Évente 200–350 új tervszám születik – mindegyik egy-egy új projektet jelent. Vannak művek, amelyeket a város változásaival együtt újra és újra meg kellett tervezni: a Nagykörúti villamospálya, a Millenniumi Földalatti Vasút felújítása és hosszabbítása, vagy épp a Ferenciek tere aluljárója, amelynek tervezése és későbbi bontása is FŐMTERV-feladat volt.

Meghatározó projektek évtizedeken át

A FŐMTERV munkái szinte végigkísérik Budapest és az ország fejlődését. Az egyes évtizedekben mindig voltak olyan projektek, amelyek nemcsak műszaki, hanem városépítészeti szempontból is korszakos jelentőségűek voltak.

A metróhálózat tervezése – a 3-as metró Váci úti szakaszától kezdve a teljes körű felújításon át a 4-es metró megvalósításáig – nemcsak közlekedési, hanem városszerkezeti léptékű feladat is volt.
A hidak esetében a FŐMTERV neve egyet jelent a minőséggel: a Lánchíd, a Margit híd, a Szabadság híd, a Kvassay híd, a dunaújvárosi Pentele híd vagy éppen a szegedi harmadik híd, mind a vállalat szakmai örökségének részei.

Az autópálya-tervezés, a nagyvasúti pályák, a villamos- és felsővezeték-rendszerek, valamint a teljes körű közmű- és városi infrastruktúra-tervezés mind azt mutatják: a FŐMTERV mindig rendszerben gondolkodott.

Nemzetközi jelenlét

A FŐMTERV szakmai tudása a határokon túl is bizonyított. A cég részt vett a dohai metró Green Line tervezésében, autópálya-projektekben Romániában, közreműködött Horvátország közlekedési stratégiájának kidolgozásában, és végezett tervezési munkákat Németországban és Hollandiában is. Ezek a projektek azt igazolják, hogy a hazai gyökerekre épülő mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes.

Hagyomány és jövő

A jelen ipari forradalma a FŐMTERV működését is átalakítja: a tervezési technológiák megújulnak, az AI nem kiváltja, hanem alkotótársa a mérnököknek. A cél változatlan: tudásban és minőségben is méltónak maradni ahhoz a szerephez, amelyet a FŐMTERV hetvenöt éve betölt.

Ahogyan jubileumi köszöntőjében is hangsúlyozta Keszthelyi Tibor:

„Ez a cég azért létezik ma is, mert a csapat és az értékrend nem üres szólam volt, hanem a hétköznapok meghatározója. Rákosi alatt alapították, azóta 18 miniszterelnök váltotta egymást – és a FŐMTERV ma is itt van.”

A hetvenöt év távlatából egyszerre lehet alázattal és magabiztossággal a jövő felé tekinteni. Alázattal a munka és a közösség iránt, és magabiztossággal mindazzal szemben, ami mulandó. A FŐMTERV öröksége nemcsak múlt, hanem élő iránytű a következő generációk számára is.

Az Építőipari Nívódíjjal elismert Szekszárdi Tudásközpont kapcsán csupán az utóbbi területről a teljesség igénye nélkül említünk meg néhány, a ZÁÉV kivitelezésében megvalósuló épületet.

A ZÁÉV a kultúra szolgálatában

A több mint 80 rangos elismeréssel rendelkező ZÁÉV szakemberei olyan projektek megvalósításával segítették kulturális örökségünk megőrzését és gyarapítását, mint többek között a Göcseji Múzeum, a Mindszentyneum, a Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont, a kaposvári Csiky Gergely Színház átalakítása és felújítása, vagy a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyének kialakítása.

Ugyancsak a ZÁÉV munkatársainak munkájának köszönhetően újult meg a Gül Baba Türbe és környezete és valósult meg a Porcelánium Herenden.

Katonai objektumok helyén épült fel a könyvtár és a levéltár

A Szekszárdi Tudásközpontot az egykori szekszárdi laktanya területének újrahasznosításával, barnamezős beruházásban az Építész Alkotóműhely Kft. engedélyes és kiviteli tervei alapján a ZÁÉV Építőipari Zrt. építette fel.

A háromszintes, bruttó 3500 négyzetméteres bruttó alapterületű intézmény egyesíti a Tolna Vármegyei Illyés Gyula Könyvtárat és a Tolna Vármegyei Levéltárat, modern, „L” alakú elrendezésben.

A források a szekszárdi könyvtár Széchenyi utcai épületét úgy őrizték meg, mint hazánk első olyan 1945 után emelt építményét, amelyet kifejezetten könyvtár céljára építettek. Az intézmény olyan ütemben fejlődött, hogy a megnyitása után pár éven belül szűkössé vált.   

Pezsgés és csend – Egyszerre szolgálja ki a kutatókat és a kulturális eseményeket az épület

Az épület tervezőinek munkáját Forbát Alfréd-díjjal ismerték el. Megoldásaikkal hidat képeztek az eltérő funkciók és azok használóinak igényei között. Biztosított a levéltári kutatásokhoz szükséges csend és egyedüllét éppúgy, mint a hívogató nyitottság, amit a könyvtár olvasóterme és az intézmény rendezvényterme megkíván.

Hatalmas irat- és kötetállományt helyeztek el az intézményben

A külső megjelenést a több mint 1000 m²-es függönyfal, valamint a közel 2500 m²-nyi világos és sötét szürke színválasztással nagyelemes homlokzatburkolati táblák határozzák meg.

A vasbeton pillérvázas épület tartószerkezete és monolit vasbeton födémszerkezete biztosítja a levéltári és könyvtári funkciókhoz szükséges teherbírást. A levéltári részlegben a kor elvárásainak megfelelő, elektronikusan mozgatott irattári állványrendszer került beépítésre, amely precíz gépészeti és statikai tervezést igényelt.

A két intézményből 300 ezer kötet és 10 kilométernyi iratanyag költözött a modern környezetbe.

Közel nulla energiaigényű épület létesült

Az eltérő funkciójú épületrészeket az aula fűzi össze. Ehhez kapcsolódik a ruhatár, a kávéház és a 200 fő befogadását biztosító rendezvényterem. Az épületgépészet és az elektromos rendszerek a legmodernebb, energiahatékony megoldásokra épülnek: hőszivattyús hűtés-fűtés, intelligens vezérlés és automatizált árnyékolás gondoskodik a fenntartható működésről. Az akadálymentesített épületbe négy felvonót telepítettek. A tetőfelületre 3×152 darab napelempanelt helyeztek, összesen 150 kWp teljesítménnyel. Az okos épület közel 0 energiaigénnyel működik.

Szabadtéri rendezvényhelyszín is kapcsolódik a Tudásközponthoz

A ZÁÉV szakemberei a munkálatok során kiemelt figyelmet fordítottak az akadálymentes közlekedés, a tűzvédelmi és biztonságtechnikai rendszerek integrálására, valamint a különböző szakági alvállalkozók pontos koordinációjára.
A projekt részeként 5200 négyzetméter zöldfelület és új közösségi tér jött létre, amely parkolókat, kerékpártárolókat és sétányokat is magában foglal. A beruházás így nemcsak épületet, hanem egy városi találkozási pontot is adott Szekszárdnak.
Hatvankét felszíni parkolóhely és harminc kerékpártároló biztosítja a járművek elhelyezését.

Küllemében szemet gyönyöködtető, belépve pedig lenyűgöző - így jellemezte Szekszárd új kulturális intézményét Berlinger Attila, a város polgármestere. A szekszárdiak gyorsan megszerették a Tudásközpont épületét, a fiatalok szívesen betérnek ide leckéjüket elkészíteni. A tágas olvasóterem össze sem hasonlítható a régi épületben lévővel, világos és lehetőséget biztosít a külön kuckók révén az elmélyülésre is - jellemezte az épületet Liebhauser János, a könyvtár igazgatója. A Tudásközpont kívül és belül szolgálja a közösségi és a kulturális életet. 
A létesítmény az egykori katonai funkcióval szöges ellentétben a kulturális és tudományos élet központja lett: a belső terek a közösségi használat, a természetes fény és az emberléptékűség jegyében születtek meg. Kiérdemelve ezzel a hazai szakma egyik legrangosabb elismerését.

Ebben arra kérdésre adnak választ, közvetlenül a helyszínről jelentkezve, hogy hogyan is zajlik a téli elhárítás az autópálya mérnökségeken.

Mint írják: az MKIF mind a 20 mérnöksége egész évben készenlétben van, de a téli üzem átírja a mindennapokat. A most publikált videóban Fonyódra látogatott a stáb – az útüzemeltetési videók házigazdája a Szecso Video - és megnézték a diszpécserek téli feladatait, vonultak a hókotróval, és megmutatták, hogyan zajlik a téli beavatkozás élesben.

A téli üzem nemcsak a havazásról szól

Pontos szervezésre és összehangolt csapatmunkára van szükség, hogy amint szükséges, fél–egy órán belül megkezdődhessen a beavatkozás – hangsúlyozták és hozzátették: fontos tudni: ha olyan gépet lát bárki a pályán, amely éppen nem szór vagy kotor, az valószínűleg a saját szakaszára tart.

A téli üzem nemcsak a havazásról szól. Ha mínusz van, indul a sózás, hiszen a pálya – különösen a hidak – gyorsan lefagyhatnak. Az éjszaka kiszámíthatatlan: lehet, hogy elég egy menet, de az is előfordul, hogy hajnalban újra indulni kell – emelik ki a poszt végén.

A beruházás célja egy olyan inspiráló, multifunkcionális tér létrehozása, amely a vállalatcsoport mindennapi munkáját támogatja, és egyaránt szolgál belső szakmai események, workshopok, közösségi programok és külső rendezvények helyszíneként.

Az Óbuda Loft kialakítása a cégcsoport tervezői, belsőépítészeti és mérnöki csapatainak szoros együttműködésében valósult meg. A projekt nem csupán egy új rendezvényhelyszín létrehozását célozta, hanem ebben a léptékben is megtestesíti azt a komplex gondolkodásmódot, amelyben az épített környezet, a funkció, a használhatóság és a környezeti hatások egységben jelennek meg.

Körforgásosság és adaptivitás

A fejlesztés egy történeti épület felújításával létrejött, akkor még kihasználatlan üzlethelyiségben valósult meg – újabb évekkel, évtizedekkel meghosszabbítva az épület életciklusát. A tér kialakítása tudatosan nem a legegyszerűbb, hanem a hosszú távon működőképes megoldásokat helyezte előtérbe: az Óbuda Loft nem statikus funkcióra készült, hanem egy adaptív tér, amely a mindenkori használat szerint rugalmasan alakítható, újraértelmezhető, ezáltal fenntartható módon üzemeltethető.

Sokoldalúan használható, agilis tér

Az agilis bútorzat és a könnyen alakítható elrendezés révén a helyszín egyaránt alkalmas nagylétszámú tárgyalások, előadások, workshopok, kiállítások, közösségi események befogadására vagy akár közösségi, lounge jellegű munkavégzésre is.

A loft hangulatú belső teret az indusztriális és vintage elemek, az eredeti téglaburkolat karaktere, valamint célzott akusztikai megoldások határozzák meg. A helyiség inspiráló művészeti elemekkel és egy karakteres, bárhangulatú, beépített konyhabútorral vált teljessé, amely a vendéglátási funkciókat is magas színvonalon támogatja. A fedett terasz moduláris kültéri bútorzata tovább erősíti a tér közösségi jellegét és az agilis elrendezést.

Elindult az Óbuda Loft Talks

Az Óbuda Loft megújulásával párhuzamosan az Óbuda Group új szakmai eseménysorozatot indított útjára Óbuda Loft Talks néven. A programsorozat célja a közös gondolkodásra épülő szakmai alkalmak biztosítása a vállalat partnerei és az iparág szereplői számára.

Az első alkalmak során a résztvevők aktuális iparági kérdésekről, projektmegoldásokról és innovációkról hallhattak előadásokat, majd kötetlen beszélgetések keretében nyílt lehetőség szakmai párbeszédre és kapcsolatépítésre.

Hosszú távú szakmai platform

A cégcsoport célja, hogy az Óbuda Loft a jövőben önálló szakmai platformként működjön: olyan inspiráló térként, amely rendszeresen ad otthont színvonalas eseményeknek és együttműködéseknek.

Az Óbuda Loft jól példázza az Óbuda Group belsőépítészeti és tervezési megközelítését, valamint azt a szemléletet, amely a fenntartható, rugalmasan használható és hosszú távon működőképes épített környezet kialakítását helyezi előtérbe.

A M Á S Design a Perényi Stúdiót most alvállalkozóként vonta be, számos további céggel együtt: az ezen a közbeszerzési oldalon elérhető, az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzési dokumentumban a teljes felsorolásba még beletartozik

• az Archi-kon Építészeti Tervező-Szervező Kft,
• a REProjekt Építész Iroda Kft,
• a Zone-Plan Tervező és Mérnöki Tanácsadó Kft,
• az ÉKI TERV Mérnökiroda Kft,
• valamint a MANGÉP Mangel Épületgépész Iroda Kft. is.

A további cégek szerepének jelentősége abban is látszik, míg a teljes tervezési közbeszerzés értéke mintegy nettó 1,878 milliárd forint, ebből az alvállalkozás értéke mintegy 1,164 milliárd forintra rúg.

Közlekedési infrastruktúrát is kell tervezni

Az elvégzendő feladat is többrétegű: a Pécs déli részén található Tüskésréten található beruházási területről kifejezetten részletes felmérési tervet (geodéziát, vagy akár 3D szkennelt modellt) szükséges készíteni. A nyertes ajánlattevők feladata a megvalósításhoz, valamint a hatósági és hivatali eljárások lefolytatásához szükséges dokumentációk előkészítése és megtervezése is.

Mivel a területnek jelenleg csak egy közúti kapcsolata van, és a nyugati oldalra tervezett tehermentesítő út megvalósítása hosszabb távon várható, a közúti kapcsolatok jelenleg korlátozottak. A fejlesztés részeként a nyertes ajánlattevőnek meg kell határoznia és meg kell terveznie a városi úthálózathoz való bekötést – beleértve a kerékpárutakat és a járdákat is.

Ütemekben építkezhetnek majd

Az építtető pécsi önkormányzat a projekt megvalósítását ütemezetten kezeli, amit már a tervezés során figyelembe kell venni. Az első ütemben a beruházási célterület közlekedési létesítményeinek és zöldfelületeinek rendezése mellett az aquapark és a sportuszoda építése valósul meg. A két létesítményt úgy kell kialakítani, hogy építésük és későbbi üzemeltetésük összehangolható legyen.

A második ütem a szálloda épületét foglalhatja magába, míg a tervpályázatban eredetileg szereplő multifunkcionális sportcsarnok megvalósítása fenntarthatósági szempontból nem indokolt. Amennyiben a beruházási célterületen további funkciók kialakítására nyílik lehetőség, az egy későbbi, harmadik ütemben történhet meg. Ebben a fázisban valósulhat meg például egy kalandpark is. A nyertes ajánlattevőnek azonban kizárólag a kalandpark befogadására alkalmas területet és infrastruktúrát kell megterveznie, magát a létesítményt nem.

Az aquapark számokban

Az aquaparkról hozzávetőleges számokat is közöltek a közbeszerzési dokumentációban:

• a nyitott medencetér vízfelülete 3.000-4.500 m2 lesz, melyből 150-250 m2 télen is üzemeltethető lehet;
• a zárt medencetér vízfelülete 950-1.200 m2 lesz;
• a vízicsúszdák számát 15 és 22 közé tervezték, amiből legalább 4 télen is használható lesz;
• valamint maximum 300 m2-nyi szaunáknak elkülönített területnek is szerepelnie kell majd a kiviteli tervekben

Mindemellett közlik, hogy a 180–220 szobás hotelt az aquaparktól lehetőleg minél távolabb kell elhelyezni a terveken, ugyanakkor a két létesítmény között fedett összeköttetést kell biztosítani.

Az épületegyüttes a tájba illeszkedő, gyűrűs formát kapna

A M Á S Design honlapján elérhető leírás szerint a díjazott és a mostani tervek alapjául szolgáló pályaművük alapeleme, hogy a programban igényelt nagyléptékű épületek minél kevésbé változtassák meg a Tüskésrét megszokott, nyugodt világát. Megjegyzik, hogy ez természetesen lehetetlen vállalás, de arra törekedni lehet, hogy a tervezett épületek belesimuljanak az őket körülvevő természetes közegbe, a házak tömegeinek megjelenése a városias beépítés helyett inkább horizontális, pavilon-szerű legyen.

A kompozíció alapeleme egy földszintes belső gyűrű, amely a megérkezésen és az egyes funkciók közti átjáráson kívül éttermeknek, jegypénztáraknak, üzleteknek és konferenciateremnek is helyet ad. A gyűrű fontos eleme a középső, nyitott tér, amely egy erdős kertet tartalmaz.

A Tüskésrét meglévő növényállománya is értékes zöldfelületi elem, de ez a központi tér egy egyedileg tervezett, intenzív faállományú, háromszintű növénytelepítéssel rendelkező felület, ahol sétálóösvények, leülők, kisebb teresedések egy különleges parki világot alkotnak – teszik hozzá többek között.

Az egyes épületeket vasbeton pillérvázzal, illetve falakkal tervezték meg, acél rácsostartós lefedést a csarnok jellegű épületek kaptak. A homlokzatokról írt részből pedig többek között kiderül, hogy a belső gyűrű mindkét oldala üvegezett lesz a tervezők elképzelései szerint.

• a tavaly júniusban Paks és Kalocsa térségében átadott Tomori Pál híd,
• illetve a tavaly decemberben az M85-ös zárószakaszával együtt elkészült soproni alagút

sikeres projektjeit díjazta a szakma; mindkét beruházás a Duna Group generálkivitelezésével zajlott le.

Előbbi beruházás a közlekedési létesítmény kategóriában Építőipari Nívódíjat, míg utóbbi infrastrukturális építmény kategóriában Elismerő Oklevelet nyert. Mindezeken túl Kerékgyártó Attila a Duna Grouphoz tartozó Dömper Kft. projektvezetője Építési Alkotói Díjat vehetett át a szóban forgó M85-ös szakasz közlekedési építményeinek építéséért felelős műszaki vezetőjeként.

Lapunk két kulcsszereplő segítségével hozza most közelebb az olvasóhoz a sikerprojekteket: Tomori Pál hídról Wunderlich Istvánnal, a Duna Aszfalt Zrt. projektvezetőjével, míg a soproni alagútról Kerékgyártó Attilával beszélgettünk.

Ez a méret kiélezte mind az organizációt, mind az ütemezést

A Kalocsa és Paks között felépített Tomori Pál híddal kapcsolatban Wunderlich István a kérdésre válaszolva elismerte, a projekt a Duna Group fejlődése szempontjából is jelentős mérföldkő volt. „Ez a leghosszabb egybefüggő hídszerkezetet a társaságunknál működő Hídépítési Igazgatóság fennállása óta” – hívta fel a figyelmet a szakember.

„Ez a méret kiélezetté tette a helyszíni organizációt, valamint az ütemezést a rendelkezésre álló, amúgy is keskeny, Natura 2000-es övezettel határolt ártéri területen és a Dunán egyaránt.”

A Tomori Pál híd kivitelezése ugyanakkor az egész hídépítő szakma számára történelmi jelentőségű: a Duna folyam felett az első extradosed hídszerkezet jött létre, amely Magyarországon összeségében a harmadik, egyben az eddigi legnagyobb ilyen típusú szerkezet.

„Úttörőnek tartjuk a méretei, az alkalmazott építésmenedzsment, az anyagok és a kivitelezést meghatározó földrajzi-környezetvédelmi adottságok miatt is”

– fogalmazott Wunderlich István.

Az új híddal együtt egy kiváló hídépítő csapat is született

A különleges megoldás természetesen extra kihívásokkal is járt. „Az extradosed szerkezet erőjátéka rendkívül bonyolult, mind a végállapotban, mind építés közben. A kivitelezése a hídépítésben megkövetelt magas színvonalú minőségirányítás, minőségellenőrzés és technológiai fegyelem még magasabb szintű megvalósítását kívánta meg.” Kérésünkre azt is kifejtette, hogy ennek a szerkezetnek az előnye a merevítőtartó anyagfelhasználásában és teljes szerkezeti magasságában rejlik: „Gazdaságos, karcsú, nagy fesztávolságú szerkezet építhető az extradosed rendszerrel."

A projektvezető zárásként a hídprojektnek köszönhetően bejárt fejlődési utat világította meg.

„Sok munkatársunk ez alatt a projekt alatt érett meg, nőtt fel, és tanult meg nagyon sok mindent. Büszkeséget ad azt látni, hogy egyéni kvalitásban honnan indultunk, és csapatként hova jutottunk el!”

A következő hazai alagútépítésnél már szilárd kereteket adhatnak az itt nyert tapasztalatok

A Duna Group szakemberei az évzáró kongresszuson az M85-ösön felépült, Bécsi-dombot átszelő soproni alagút miatt is érintettek voltak, amelyre még inkább igaz volt az úttörő jelleg. Kerékgyártó Attila emlékeztetett, a tervező és kivitelező kollégáknak többek közt azért volt nagyon nehéz a feladatuk, mert még a hazai szabályozási környezet se volt kiforrva az alagútépítés tekintetében.

„Állandó egyeztetésre volt szükség a különböző szakhatóságokkal, a katasztrófavédelemmel, illetve egyéb szervezetekkel ahhoz, hogy egy olyan rendszert alakítsunk ki, amely a közlekedők, az irányító hatóságok és a szakszolgálatok számára is optimális.”

Ugyanakkor a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy igyekeznek maximálisan kihasználni az itt nyert tapasztalatokat. „Nagyon sok olyan finomhangolásra adtunk javaslatot, - és ezeket pozitívan is fogadták az építési minisztérium kollégái - amelyek egy jobb kiírást, egy jobb szerződéses feltételrendszert teremthetnek a következő hazai alagútépítés esetében.” Hozzátette,

a szabályozási rendszerben a szakmai paraméterek behatárolásával egy következő alagútépítésnek már olyan információs bázisa lenne, amelyet ők a soproni alagúthoz csak a nemzetközi tapasztalatokból tudtak összeállítani.

Egy projektsorozat szép lezárását adta

Miután a projektvezető Építési Alkotói Díjat is átvehetett a beruházás sikere nyomán, Kerékgyártó Attilát a személyes érintettségéről is megkérdeztük. „Hihetetlen nagy elismerés a Magyar Mérnöki Kamarától bármilyen díjat kapni, és főleg egy ilyen rangos, neves eseményen átvenni. Azt gondolom, hogy minden mérnöknek valamilyen szinten ez az álma.”

Kifejtette, egy év távlatában is úgy vélekedik, hogy a szakmája csúcsa ez a projekt.

„Amellett, hogy egyedülálló mérnöki alkotás, megítélésem szerint az M85-ösön véghez vitt projekteknek is egy gyönyörű lezárását adta (a szakembergárda a gyorsforgalmi út több korábbi szakaszának építésében is kulcsszerepet játszott – a szerk.). Viszont ahogy azt sokszor hangoztatom, mindez nem az én érdemem, hanem a résztvevő kollégáké!”

A KÉK népszerű sorozata, a Trust Your Architect! 11. évadának nyitóeseményén a puszta helyzetelemzés helyett a cselekvésre fókuszálnak: mit tehetnek a piaci szereplők – kivitelezők, tervezők és megrendelők –, hogy megfizethetőbb legyen a lakhatás?

Érvek és megoldások ütköztetése

A lakhatási válság statisztikái mögött összetett folyamatok zajlanak.

A január 15-i esemény célja nemcsak a költségnövelő tényezők feltárása, hanem a lehetséges kiutak keresése.

A beszélgetés arra keresi a választ, hol vannak azok a pontok a tervezőasztal és a kulcsátadás között, ahol technológiai váltással, ésszerűsítéssel vagy a megrendelői igények újragondolásával faragni lehet az árakból.

A „Trust Your Architect! – Hogyan építsünk megfizethető lakhatást?” című est nem kevesebbre vállalkozik, minthogy egy asztalhoz ültesse a piac legmeghatározóbb szereplőit. Ritka alkalom, hogy a kivitelezői, a tervezői, a megrendelői és a szociális szempontokat kutató szakemberek nyíltan ütköztessék érveiket és megoldási javaslataikat.

A kerekasztal résztvevői:

• Scheer Sándor (Market Építő Zrt., alapító-vezérigazgató)
• Wolf András (Market Építő Zrt., műszaki vezérigazgató-helyettes)
• Fernezelyi Gergő (FBIS, vezető tervező)
• Jelinek Csaba (Periféria Központ, társalapító)
• Moderátor: Szemerey Samu (KÉK, szakmai vezető)

A megfizethetőség ára

A beszélgetés fókuszában a technológia, a kompromisszumok és a szabályozói környezet állnak:

• Melyek azok a vevői igények, amelyekről le kell mondani a megfizethetőségért?
• Visszatérhetnek-e a korábbi korok iparosított építési trendjei modern köntösben?
• Valamint megkerülhetetlen kérdés az állam szerepe: hogyan hatnak az aktuális előírások az árakra, és hol van szükség beavatkozásra vagy könnyítésre a piac kiegyensúlyozásához?

Az idei évadban olyan épületek és terek kerülnek a TYA! terítékére, amelyek rendszerint a társadalmi érdeklődés középpontjában állnak – az eseményen pedig arra keresik a választ, miként adhat az építészet érvényes reakciókat a nyilvánosságban megfogalmazódó elvárásokra és dilemmákra, akár hazai, akár külföldi jó példákon keresztül.

Beszélgetéseiket egyetlen kérdéssel indítják: „Hogyan építsünk jó…?” – kórházat, iskolát, megfizethető lakhatást vagy közlekedési csomópontot.

A cél, hogy a teljes építési folyamat szereplői – megrendelők, tervezők, kivitelezők, szabályozók és üzemeltetők – közösen üljenek egy asztalhoz, és sokoldalúan vizsgálják meg a kihívásokat.

Időpont: 2026. január 15. (csütörtök), 19:00

Helyszín: KÉK – Kortárs Építészeti Központ (1111 Budapest, Bartók Béla út 10–12.)

Regisztráció:

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az alábbi linken lehet:

https://forms.gle/9bnvbqvL1VfGbLZF6

Facebook esemény ITT.

Az esemény a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.

A szakember több mint 35 éves építőipari tapasztalattal rendelkezik, különösen az infrastrukturális, közintézményi és nukleáris szektorban. Magas- és szerkezetépítő mérnöki diplomáját a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, mérnök-közgazdász képesítését a Budapesti Gazdasági Egyetemen szerezte. 2014-ben projektigazgatóként csatlakozott az Óbuda Grouphoz, korábban pedig az infrastruktúra területén dolgozott.

A Liget Budapest, mint szakmai fordulópont

Horváth Gábor egy olyan időszakban került a vállalathoz, amikor az építőipar kezdett fellélegezni a válság után. „Az első projektem az Óbudánál a Liget Budapest volt. Magasépítő mérnök vagyok, tehát mondhatom, hogy visszatértem a szakmához. Olyan vállalatot kerestem, ahol a projektmenedzsment területén kamatoztathatom a tapasztalataimat, ebben rendelkezem gyakorlattal és a szakmai érdeklődésem is ehhez áll közel” – tette hozzá.

A Liget Budapest akkor már küszöbön állt, így ez lett az első feladat, amelyben projektvezetőként, majd projektigazgatóként vett részt. A Liget Budapesttel kialakult együttműködés végül több mint tíz évig tartott, miközben más nagy volumenű projektek is megjelentek a horizonton.

A Liget Budapest, mint műalkotás és mintaprojekt

A Liget összetettsége különösen vonzó. „Egy 100 hektáros történelmi parkban múzeumnegyedet kialakítani önmagában is műalkotás. A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum – mind izgalmas feladat volt, főleg a nemzetközi tervezőirodákkal való együttműködés miatt” – emelte ki.

A munka során akkoriban új módszertannak számító BIM-szemléletet, energetikai koncepciót, illetve nemzetközi tervpályázatok folyamatait vezették be, amelyek később jógyakorlatként beépültek a vállalat mindennapjaiba.

„Nagyon hálás vagyok ennek az időszaknak, mert sok olyan eredményt értünk el, amelyeket a vállalat működésébe is be tudtunk emelni” – fogalmazott. A Liget társadalmasítása is fontos témakör volt: több mint száz érintett civil szervezet kapcsolódott be, Liget fórumokat és szimpóziumokat szerveztek, véleményeket egyeztettek, miközben a park történeti jellegének megőrzése kiemelt szempont volt.

Az együttműködés során több, akkoriban újszerű elem valósult meg. A BIM-gondolkodás térnyerése, a megújuló energiaforrások alkalmazása, az egységes energetikai rendszer kiépítése és a fenntarthatósági minősítések megszerzése egy ilyen nagyléptékű projekt esetében még ritkaságnak számított. A nemzetközi tervpályázatok lebonyolítása pedig újdonságnak számított Magyarországon, hosszú idő óta. „Ezek mind újdonságok voltak a vállalat életében, és számomra is szakmai szempontból rendkívül izgalmas időszak volt, amikor egy nagyon felkészült csapat dolgozott együtt” – mondta.

Több olyan módszertant, dokumentum sablont dolgoztunk ki, illetve alkalmaztunk a projekt során, melyeket a mai napig is használunk, például projekt-kézikönyv, projektalapító-dokumentum, havi riporting rendszer, kontrolling dashboard-ok, valamint egy úttörőnek számító BIM-kézikönyv, amely külföldi példák alapján és hazai tapasztalatokkal kiegészítve készült.

Szintén fontos eredmény volt az energetikai szemlélet formálása. A város közepén megvalósított, megújuló energiákra épülő energiamix jelentős szakmai kihívást jelentett, mégis sikerült olyan rendszert kialakítani, amely a Liget épületeinek hűtését-fűtését gazdaságosan biztosítja. A komplexum egésze – épületek és park – BREEAM Communities fenntarthatósági minősítést kapott, amely városrész-léptékben elsőként valósult meg Magyarországon.

A Liget végül egyfajta mintaprojektté vált a cég életében: olyan szakmai alapbázis lett, amelyre több későbbi beruházás módszertana is épült.

Műemlékektől a hadiipari fejlesztésekig

A cég jelenlegi portfóliójában kiemelt szerepet kap a veszprémi vár felújítása, amely 20 épületből áll, ezek közül 19 műemlék. „A Veszprémi Főegyházmegye projektje összetettsége miatt különösen izgalmas: egyházi épületek, paloták, templomok, kápolnák – sok olyan elemmel, ami folyamatosan a figyelem középpontjában áll” – mondta a szakember. A projekt teljes egészében a műemlékekre koncentrál, így a szakmai kihívások és a részletek iránti gondosság különösen fontos.

„A hadiipari fejlesztések olyan specifikumokkal bírnak, amelyek teljesen új szemléletet és megközelítést igényelnek” – emelte ki. Az ilyen jellegű beruházások külön szabályozás alá esnek, komoly biztonsági és robbanásvédelmi előírásoknak kell megfelelni, ami mérnöki szempontból is kihívást jelent. A cégcsoport olyan beruházáson is dolgozik, mely többszáz hektáros területet ölel fel. „Mint mérnöki feladat, ez izgalmas kihívás, és új perspektívát ad a cég portfóliójában is” – foglalta össze.

Kihívások keresése és a komplex projektek iránti elkötelezettség

„Kifejezetten azt szeretem megcsinálni, amit más nem, amiben van kihívás, gondolkodni kell, új dolgokat kitalálni, körülnézni a világban és megoldani. Számomra kihívás, ami másnak esetleg komfortzónán kívüli, amitől visszalép, mert nem rutin feladat, és még nem csinált ilyet. A klasszikus mérnök gondolkodás mellett fontos számomra az esztétika, a formák, a tiszta vonalak és a kifinomult arányok”

– tette hozzá.

Az Óbuda Group működési területeinek integrációja és a felsővezetői kör bővítése lehetővé tette számára, hogy a projektek átfogó irányítása mellett nagyobb hangsúlyt helyezzen a stratégiai szemlélet irányába. „A cégcsoport szintű gondolkodás, az erőforrások és a nagylétszámú csapat összehangolása új feladatot jelent számomra, hiszen korábban egy igazgatóságot vezettem, 10–12 projekttel és 20–25 kollégával. Most öt igazgatóságot, több mint száz projektet vezetek, és számos különböző személyiséggel, egyéniséggel kell megtalálni a közös hangot, kialakítani az együttműködés leghatékonyabb formáját” – mondta.

A vezető hangsúlyozta a pénzügyi és kontrolling szemlélet fontosságát is: „Számomra kiemelten fontos a folyamatok működésének mélyreható megértése, valamint annak nyomon követése, hogy milyen hatékonysággal és eredményességgel végezzük a munkánkat. Ehhez mérni, visszamérni és elemezni kell, miközben a jövőkép építésére is koncentrálunk, új projektek, ügyfelek és lehetőségek megszerzésére.”

Jövőkép és fejlesztési irányok: energetika és nukleáris ipar

Egy év telt el az új szervezeti struktúra kialakítása óta, amely egy tanuló- és tapasztalati évként szolgált. „A 2024-es év az előkészítés éve volt: felkészültünk, kitaláltuk, hogyan fog működni a szervezet, milyen folyamataink és szinergiáink lesznek, és hogyan tud ez előnyökhöz juttatni nemcsak minket, hanem az ügyfeleinket is.”

A folyamat elindult, de folyamatos finomhangolást igényel. „Most már látjuk a működését, hol kell még beavatkozni, hol kell tenni azért, hogy még gördülékenyebb legyen, és véghezvinni a céljainkat. Nem elég kiválónak lenni, kiválónak is kell maradni”

– tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a folyamatos fejlődés, a világtrendekkel és a piaccal való együtt mozgás elengedhetetlen: a hazai és a nemzetközi építőipari szektor gyorsan változik, így a cégnek is rugalmasan kell reagálnia.

A hangsúlyok eltolódása jól látható: míg az ipari beruházások jelenleg stagnálnak, a lakásépítés felértékelődik, az irodapiacon pedig óvatosság tapasztalható. „Erősen hiszek az energiaipar fejlődésében, különösen a nukleáris és a konvencionális erőművi ágazatban, mert mindkettőben komoly fejlődési lehetőségek vannak. Az energiaigény folyamatosan nő, erőműveket, hálózatokat kell építeni, új technológiákat fejleszteni” – mondta.

A cégcsoport a nukleáris iparágban is felkészülten jelen kíván lenni, legyen szó akár Paks I. üzemidő-hosszabbításáról, valamint Paks II. megvalósításáról, amely az üzembe helyezésig várhatóan 10–12 éves mérnöki kihívást jelent. „Az elmúlt évtizedben is jelen voltunk Pakson és szeretném, ha erre a potenciális területre is felkészülnénk, és aktívan jelen lennénk a nukleáris iparban”

– zárta gondolatait a témában.

Fenntarthatóság: gondolkodásmód, nem csak formalitás

A fenntarthatóságnak a cég gondolkodásában is gyökereznie kell, nem csupán formális dokumentumként léteznie. „A tanúsítvány megszerzésén túl, a folyamat minden szakaszában a szemléletnek hatnia kell a tervezés és a megvalósítás minőségére, a mérnöki munkára. Ahhoz, hogy egy létesítmény eljusson a minősítésig, a projekt minden szakaszában a résztvevőknek sok lépést kell megtenniük” – mondta.

Horváth Gábor kiemelte, hogy a fenntarthatósági szemlélet a cég belső működésében is és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokban és termékekben is érvényesül anélkül, hogy az ügyfelek kérnék. „Az Óbuda az egyik piacvezető cég fenntarthatósági szolgáltatásokban: jelentős és kiemelkedő projekteket és épületeket minősítettünk, mint például az előbb említett Liget projekt vagy a MOL Campus épülete, és természetesen a saját irodaházunkat is BREEAM Excellent szinten.”

A fenntarthatóság nem csupán szolgáltatásként, hanem szemléletmódként jelenik meg, mely áthatja az egész vállalat működését és mindennapjait.

Digitalizáció: gyakorlati megoldások az iparág számára

„Szereztünk tapasztalatot és vannak ötleteink, hogy mit lehet csinálni, merre lehetne fejlődni kifejezetten a gyakorlati feladatok megoldásában. A piacon létező termékeket kipróbáljuk és alkalmazzuk, vagy ha szükséges, az igényeink szerint testre szabjuk, emellett a jövőben az egyetemekkel való együttműködésben látom a potenciált: a közös fejlesztésekben, olyan projektekben, amelyek az iparág valós kihívásaira adnak választ”

– mondta.

Hangsúlyozta, hogy itt nem „dobozos” megoldásokról van szó, hanem konkrét feladatok megoldásáról. „A digitalizáció területén már jó ideje haladunk előre: vezettünk be eszközöket, amelyeket napi szinten alkalmazunk a projektjeinken, és kiajánljuk az ügyfeleinknek is. Abban látom az igazi potenciált, hogy válaszokat adjunk azokra a kérdésekre, amelyekre egyelőre nem állnak rendelkezésre kész piaci termékek” – tette hozzá.

Innováció a projektmenedzsmentben: új megközelítések

Mint a szakember ismertette, a projektmenedzsment egyik kiemelt kihívása a költség, idő és minőség hármasának hatékony kezelése.

„Sok eszköz létezik a piacon, de kevés az, ami például az ütemtervek megvalósíthatóságát, helyességét, valamint az abban rejlő hibákat, kockázatokat feltárja. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetemmel és egy brit fejlesztővel közösen fut egy K+F projekt, amelyben vizsgáljuk, hogy egy adott termék alkalmas-e a feladat megoldására, különösen kockázat elemzés és kockázat szemléletű megközelítés szempontjából” – mondta.

Emellett a cégcsoport több egyetemmel is együttműködik, akár képzések terén, akár gyakornoki program keretében. Az utóbbi során a hallgatók megismerkednek a szakma gyakorlati részével, átgondolhatják karrierirányukat, és gyakran hosszabb távú együttműködés is kialakulhat.

Csapat, hatékonyság és jövő

Horváth Gábor szerint az Óbuda egyik legfontosabb értéke a kollégák és a kollégákban felhalmozott szakmai tudás és tapasztalat „Jelenleg nagyságrendileg 160 főből áll a projektmenedzsment csapat. Figyelni kell arra, hogy a munkatársak mennyire motiváltak, mennyire testhez állóak a feladataik, és milyen a munka-magénélet egyensúly.”

Hangsúlyozta a munkavállalói elégedettség fontosságát is: „A kiemelkedő teljesítmények mögött gyakran a megfelelő és motiváló feladat, kihívás áll. Figyelünk a terhelhetőségre, a túlterheltség elkerülésére, és fontosnak tartom, hogy legyen lehetőségük tanulni, fejlődni, új ismereteket szerezni, belső és külső képzéseken részt venni.”

A vezető kiemelte az ügyfélkapcsolatok építésének és a hatékonyság növelésének jelentőségét is.

Hatékonyságban mindig van fejlődési lehetőség: ha ismerjük a saját működésünket, mérjük a folyamatainkat, tudjuk, mennyi időt és költséget igényel egy-egy feladat, akkor jobb pozícióba kerülhetünk a piacon és az ügyfél elégedettsége is növelhető.

Horváth Gábor kiemelte: a folyamatos fejlődés és a kihívások vállalása nem csupán üzleti elvárás, hanem szemléletmód: a tartós siker nem egyszeri teljesítmény, hanem következetes stratégiai gondolkodás és felelősségteljes megvalósítás eredménye.

Az építőiparban tapasztalható szakmunkás és mérnökhiány, a fluktuáció, a generációváltás, valamint a képzési és utánpótlási nehézségek egyszerre jelentkeznek. Az építőipar munkaerőpiaci kihívásainak kezelésére alakult az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Humán Erőforrás (HR) Munkacsoportja, amelynek célja, hogy ágazati szinten erősítse a humánerőforrás-terület szakmai együttműködését, és hosszú távon támogassa az építőipar versenyképességét és vonzerejét

-írják lapunkhoz eljuttatott közleményükben

A megfelelő munkaerő kell az építőiparba

A foglalkoztatás és a munkaügyi problémák jelentős kihívást jelentenek az ágazatban. A dolgozók jellemzően nem a teljesítményük arányában vannak fizetve, általános az órabéres foglalkoztatás – hangsúlyozzák, majd emlékeztetnek: az építőipar a 2018-2022. évek során 100.000 embert vett fel. Ez sajnálatos módon együtt járt azzal, hogy nagy számban jöttek olyanok is dolgozni, akik az építőipari rendhez, fegyelemhez, szakmaisághoz nincsenek hozzászokva, és csak minimális szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Ráadásul a munkaerő egy része szívesebben megy oda dolgozni, ahol „puhább” feltételekkel találkozik – fogalmaz a tájékoztató.

Az idősödő, nyugdíjkorú szakmabeliek bent tartása az építésgazdasági folyamatokban nélkülözhetetlen, valamint a nők foglalkoztatását elősegítő folyamatok kidolgozása is időszerű

- emelik ki.

A hazai szereplőknek versenyezniük kell a külföldi lehetőségekkel is

Az építőipar nemzetközi trendjei alapján látható, hogy az ágazatban az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is mind a belföldi, mind pedig az exportpiacokon is.

Összehangolt lépésekre van szükség

Mindezek a kihívások rendszerszintű, összehangolt HR-megközelítést igényelnek. Ennek érdekében az ÉVOSZ tagszervezetek HR szakemberei munkacsoportot hoztak létre, melynek december 9-i alakuló ülésén közösen megfogalmazták azokat a stratégiai célokat és prioritásokat, amelyek mentén a munkacsoport a jövőben működni kíván.

A HR Munkacsoport olyan szakmai platformként jött létre, amely lehetőséget biztosít a jogszabályváltozások – különösen az uniós bértranszparencia irányelv – közös értelmezésére, a jól működő vállalati gyakorlatok megosztására, valamint ágazati ajánlások és döntés-előkészítő javaslatok kidolgozására az ÉVOSZ számára. A munkacsoport célja továbbá az építőipar humánpolitikai fejlesztéseinek támogatása, a munkaerő-megtartó képesség javítása, valamint az ágazat munkáltatói imázsának erősítése.

Életpályamodellek kellenek

Az alakuló ülésen kiemelt figyelmet kapott az építőipari HR jelenlegi „ellentmondásos” helyzete: miközben a megrendelések visszaesése tapasztalható, a képzett és minőségi munkaerő hiánya továbbra is komoly kihívást jelent. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a képzés, az utánpótlás-nevelés, a duális képzési formák, az életpályamodellek, valamint a HR digitalizációja kulcsszerepet játszanak a fenntartható megoldások kialakításában.

Az ÉVOSZ célja, hogy az újonnan megalakult HR Munkacsoport segítse elő az építőipar munkaerő kihívásainak kezelését, erősítse a tagszervezetek közötti szakmai párbeszédet, és hosszú távon támogassa az ágazat megújulását és versenyképességét – zárja közleményét a szervezet.