"A társaság döntésének célja, hogy megerősítse a projekt finanszírozási konstrukciójának stabilitását, megőrizze a Duna Group és Magyarország nemzetközi gazdasági hitelességét, valamint biztosítsa a Kasomeno-Mwenda infrastruktúra-fejlesztési projekt hosszú távú és zavartalan folytatását"

- fogalmaz a közlemény.

A nagyszabású afrikai infrastruktúra fejlesztés hátteréről nemrég ebben a cikkünkben írtunk átfogóan.

A folyamat tíz munkanapon belül lezárulhat

A Duna Aszfalt közleménye a mai döntés részleteire is kitér, eszerint a társaság a szükséges értesítést megküldte az érintett finanszírozó pénzintézetek részére. A Duna Aszfalt Zrt. várakozásai szerint a folyamat – a szerződéses feltételeknek megfelelően – mintegy tíz munkanapon belül lezárulhat.

A kötvényeket a kibocsátási feltételeknek megfelelően, standard kondíciók szerint, névértéken és az addig járó kamatok megfizetése mellett kívánja visszaváltani az építőipari társaság.

Tudomásul veszik a magyar állam álláspontját

A közleményben hangsúlyozák, a finanszírozási konstrukció kialakításakor a Duna Group nemzetközi növekedési stratégiájának középpontjában több külföldi piac egyidejű fejlesztése állt. Az elmúlt időszakban a vállalatcsoport stratégiai fókusza Afrika felé fordult, ezért pénzügyi forrásait is ennek megfelelően csoportosította át. Ezzel biztosítja, hogy a Kasomeno-Mwenda Projekt finanszírozása hosszú távon is stabil maradjon.

Kiemelték,

az eddigi finanszírozási konstrukció az elmúlt időszakban is már több milliárd forint bevételt termelt a finanszírozásban részt vevő EXIM Bank és MFB Bank számára.

A Duna Aszfalt Zrt. ugyanakkor tudomásul veszi a magyar állam álláspontját az állami kezességvállalással kapcsolatban, ezért a projekt stabilitásának és Magyarország nemzetközi megítélésének erősítése érdekében kezdeményezi a kötvények önkéntes visszaváltását.

Egyértelmű üzenetet szeretnének küldeni

„A Duna Group számára a bizalom minden üzleti kapcsolat alapja" - idézte a közlemény Kerékgyártó Attilát, a Duna Aszfalt Zrt. Igazgatóságának elnökét. "Amikor egy finanszírozási konstrukció körül olyan bizonytalanság alakul ki, amely vállalatunkat és a partnerországokkal való kapcsolatunkat negatívan érintheti, felelősségünk cselekedni. Ezért kezdeményeztük a kötvények visszaváltását.”

Hangsúlyozta, a projekt finanszírozása továbbra is biztosított, ugyanakkor legalább ennyire fontos számukra a Duna Aszfalt Zrt. több mint harmincöt év alatt felépített szakmai hitelességének és jó hírnevének megőrzése.

"Hazánkban több mint 2000 munkavállalót foglalkoztató, több országban működő vállalatcsoportként felelősséggel tartozunk munkatársaink, partnereink és a projektben részt vevő országok iránt. Egyértelmű üzenetet szeretnénk küldeni: a Kasomeno-Mwenda Projekt stabil pénzügyi alapokon áll, és a Duna Group a jövőben is maradéktalanul teljesíti minden vállalását”

– tette hozzá Kerékgyártó Attila.

További afrikai infrastruktúra-fejlesztési projektek is a célkeresztben

A közlemény azt is kifejti, az állami kezesség csak akkor jelentett volna költséget az adófizetőknek, ha a Duna Aszfalt Zrt. nem tud teljesíteni. A kötvények önkéntes visszaváltásával ez a kockázat megszűnik, ugyanakkor az állam elesik a konstrukcióhoz kapcsolódó jövőbeni bevételektől, például a kezességvállalási díjtól és a finanszírozásból származó bevételektől.

A Duna Group meggyőződése, hogy egy magyar tulajdonú vállalat sikeres nemzetközi szerepvállalása Magyarország gazdasági pozícióját is erősíti. A Kasomeno-Mwenda Projekt az első olyan afrikai infrastruktúra-fejlesztés, amelyet magyar szakmai befektetés mellett az állami és a magánszektor együttműködésével valósítanak meg. A projekt célja, hogy később referenciaként szolgáljon más afrikai beruházásokhoz is.

"A projekt keretében jelenleg is intenzív tudástranszfer zajlik a magyar és az afrikai szakemberek között. A Duna Group célja, hogy a megszerzett tapasztalatokra építve a jövőben további afrikai infrastruktúra-fejlesztési projektekben is részt vegyen" -hangsúlyozzák. "A társaság nyitott arra, hogy a kötvényvisszaváltási folyamat a lehető leggyorsabban, a kibocsátási feltételeknek megfelelően lezáruljon."

A KÉSZ Csoport hozzávetőleg 200 ezer tonna jó minőségű, speciális vízépítési terméskövet ajánlott fel, amely mennyiség várhatóan nagyságrendileg lefedi a létesítmény teljes kőigényét.

Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója és Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója a jó minőségű, speciális vízépítési terméskövet a Reneszánsz Zrt. süttői bányájából ajánlotta fel a Paks–Dunaszentbenedek között megvalósuló dunai fenékküszöb megvalósításához.

A Tamás és Zsolt Kft. és a Baulog Kft. is beszállt az anyagmozgatásba

A terméskő szállítása már megkezdődött – írja a közlemény. A közúti fuvarozás mellett a vállalatcsoport közreműködött a nagy mennyiség hatékony célba juttatásához szükséges vasúti szállítás műszaki megoldásának kidolgozásában és megszervezésében is.

A KÉSZ Csoport stratégiai partnersége révén Lovas Tamás, a Tamás és Zsolt Kft. tulajdonosa a fenékküszöb megvalósításához szükséges autódaru-, túlméretes és normál tehergépjármű-kapacitást, valamint a kapcsolódó eszközök használatát díjmentesen ajánlotta fel. Ezt egészíti ki a KÉSZ Csoporthoz tartozó Baulog Kft. logisztikai szaktudása, szervezési és megvalósítási tapasztalata, lehetővé téve az összetett daruzási, anyagmozgatási és szállítási feladatok összehangolt végrehajtását.

A MA-HARD speciális hajó- és gépállománya is közreműködik a projektben

A közlemény a KÉSZ Csoporthoz tartozó MA-HARD szerepvállalását is részletezi. A vállalat a Paksi Atomerőmű térségében jelenleg is ügyeleti rendszerben biztosít speciális kapacitást, hogy szükség esetén gyorsan megkezdhesse a kijelölt műszaki beavatkozásokat.

A rendelkezésre álló képességek a vízellátást támogató szivattyúzástól az úszó munkaterületek kialakításán, a szádfalazáson, mederrendezésen, kotráson és folyószabályozáson át a nagy tömegű kőanyagok és szerkezeti elemek vízi szállításáig, valamint partfalak és vízi műtárgyak építéséig terjednek.

A MA-HARD hajó- és gépállományának egy része már most is a paksi térségben található, további mozgósítható egységei pedig szükség esetén rövid időn belül áttelepíthetők.

„Volt olyan hallgató, aki nagyon jól megfogalmazott, konkrét szakmai kérdésekkel fordult a szakembereinkhez, amit még ők is nagyon élveztek. Miután a Duna Aszfalt BIM-divíziójának átlagéletkora 35 év alatti, sokkal könnyebben megtalálják a hangot a fiatalokkal”

– így mutatta be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gödi mérőtáborának egyik üde színfoltját Vass Imre, a Duna Aszfalt BIM termelési vezetője.

Óriási hagyománya van a BME táborának

Az iparág és az oktatás gyümölcsöző találkozója Gödön, a BME Duna-parti telephelyén jöhetett létre, ahol az intézmény több turnusban tart minden évben táborokat építőmérnök hallgatói számára. Idén hét turnusban összesen 280 diákot láttak vendégül, ami jelentős eredmény.  A BME építőmérnöki képzésének egyik sajátos eleme ez a geodéziai mérőgyakorlat, amelynek története a 19. századig nyúlik vissza. A hallgatók korábban Nógrádverőcén, majd a hatvanas évektől Balatonkenesén végezték a gyakorlatot, a 2000-es évek végén pedig Gödre költözött a mérőtábor.

A többnapos táborok egy kijelölt napjára immár több éve csatlakozik be egy szakmai programmal a Duna Group. Ekkor a diákok a legmodernebb mérési technológiákkal és eszközökkel ismerkedhetnek meg testközelből a magyar építőipar meghatározó cégcsoportjának köszönhetően.

Geodéziát könyvből tanulni olyan, mint könyvből tanulni úszni

A tábor egyik legfőbb jelentőségét Takács Bence, a BME egyetemi docense abban látja, hogy a hallgatók a geodéziát valódi terepi körülmények között tapasztalják meg. „A geodéziát könyvből megtanulni olyan, mint könyvből megtanulni úszni: az igazi tudás akkor születik meg, amikor az ember bemegy a mélyvízbe” – fogalmazott a tábor főszervezője a Magyar Építőknek.

Szintén kiemelte: a csapatmunka és az együttműködés képességét is valódi helyzetben sajátíthatják el; ugyanakkor legalább ilyen fontos elem a közösségépítés, ami mára teljesen kikopott az egyetemekről.

„Manapság a legtöbb diák úgy ül be egy tantermi órára, hogy szinte alig ismer valakit. Itt viszont kilenc napig egyfolytában együtt vagyunk, nappal tanulunk, dolgozunk, esténként teniszezünk, tábortűz mellett szalonnát sütünk, vagy bográcsozunk.”

Az utak és épületek tervezésében is elmélyedhetnek

A mérőtábor szakmai programjának egyik központi eleme egy út tervezése és kitűzése. A hallgatók ehhez először alappontokat hoznak létre, majd felmérik a terepet, elkészítik a térképet és a digitális terepmodellt, végül pedig megtervezik és kitűzik az út tengelyét.

A program részeként egy meglévő út burkolatmegerősítéséhez szükséges felméréseket is elvégzik, valamint külön blokk foglalkozik az épületfelméréssel. Utóbbi során fényképek alapján készítenek pontfelhőt egy épületről, amelyet georeferálnak is. A hallgatók azt is kipróbálhatják, milyen eredményt lehet elérni drónnal, illetve akár egy egyszerű telefonnal készített fényképekből.

Európai szintű eszközpark segíti a munkát

Takács Bence kérdésünkre a tábor jelentőségére, illetve a visszajelzésekre is kitért. Eszerint a hallgatók alapvetően értékelik, hogy ilyen intenzív kurzus keretében foglalkoznak velük. Emellett az is fontos számukra, hogy Gödön komoly eszközpark áll rendelkezésre a BME-nek köszönhetően: „A mérések során gyakorlatilag mindenki kap műszert avagy párosával kapnak modern műszereket.”

Ezek szintje a docens elmondása szerint bármelyik európai egyetem eszközeivel versenyképes.

„Ezt egészíti ki egy napra a Duna Group eszközparkja, ami szinte egyedülálló az országban” – teszi hozzá. „Nem csoda, hogy ezzel kapcsolatban a nyugati országokból érkező diákjaink is elismerésüket fejezik ki.”

A tábor és azon belül a Duna Aszfalt szerepvállalása jelentőségét ecsetelve Takács Bence arra is rámutatott, hogy manapság az egyetemek óriási erőfeszítéseket tesznek, hogy mérnökök számát növeljék.

„Most hála istennek felfutóban vagyunk, tehát idén is meg tavaly is nőtt a jelentkezői létszámunk. Amire szintén nagyon büszkék vagyunk, hogy a korábban ijesztően nagy lemorzsolódás is csökkent ezzel együtt.”

Nem csupán az eszközök, hanem a teljes folyamat bemutatása a cél

A többnapos tábor fent leírt folyamataihoz és értékeihez kiválóan kapcsolódik a Duna Group által szolgáltatott szakmai nap. Vass Imre elsőként azt emeli ki, hogy ennek során nem egyszerűen egy-egy műszert mutatnak meg a hallgatóknak, hanem azt igyekeznek bemutatni, hogyan választják ki egy adott feladathoz a legmegfelelőbb technológiát.

A bemutatók során ezt szem előtt tartva egy teljes képet adnak a hallgatóknak:

megmutatva, hogy a nagy infrastrukturális projektekben milyen feladatokat végeznek, milyen eszközökkel dolgoznak, azok milyen célokra alkalmasak, illetve milyen szakmai, technikai és jogszabályi feltételek mellett alkalmazhatóak.

Drónok, lézerszkennerek és vízi drón is szerepel a programban

A hallgatókat a Duna Aszfalt által szervezett napon négy csoportra osztják, amelyek rotációs rendszerben járják végig az állomásokat. Ennek során többek között drónnal, statikus lézerszkennerrel, hibrid mérőállomással és mobil mérőrendszerrel is megismerkedhetnek. (Közülük a Leica Pegasus TRK 700 a lézeres mobilszkennert lapunk részletesen is bemutatta a Duna Aszfalt segítségével – a szerk.) A drónos állomáson a diákok a repüléstervezéstől a biztonságos repülésen át a különböző beállításokig követhetik végig a folyamatot.

A helyszín különlegessége, hogy közvetlenül a Duna partján található, így a bemutatóba a vízi felmérés is bekapcsolható.

A Duna Group szakemberei egy Apache 3 típusú, Single Beam szonárral felszerelt drónhajóval a folyó medrének pontszerű mélységmérését is megmutatják. Az előre meghatározott pontháló mentén végzett mérésből így medertérkép készíthető.

Nem az eszköz, hanem a feladathoz illeszkedő technológia a lényeg

A program végén a különböző technológiákkal gyűjtött adatok egy közös modellben is összeállíthatók: a levegőből, a szárazföldről és a vízből származó mérési eredményekből egy színezett, háromdimenziós pontfelhő készül.

Vass Imre szerint a modern mérési technológiák bemutatásának egyik legfontosabb üzenete, hogy egy adott feladat ma már sokféle módon megoldható.

A szakmai munka során ezért nem önmagában a legújabb vagy leglátványosabb eszköz használata a cél, hanem mindig az adott feladathoz legjobban illeszkedő technológia kiválasztása, a költség- és időszempontokat is figyelembe véve.

Ezért adhat óriási lökést egy elsőévesnek

Amikor a tábor hozadékairól kérdeztük, Takács Bence a gyakorlati bemutató nap pályaorientációs szerepét emelte ki, miután döntően elsőévesek vesznek részt a táborban.

„Nagyon sokan jönnek úgy az egyetemre, hogy igazából nem is tudják, hogy mit választanak. Az elsőévesek jelentős része még nem látja pontosan, milyen munkát végezhet majd építőmérnökként. A mérőtábor és az ipari szereplők jelenléte viszont kézzelfoghatóvá teszi számukra, hogy mit érhetnek el, ha kitartanak a tanulmányaikban.”

Vass Imréhez hasonlóan ő is nagy értékként jelölte meg, hogy a Duna Group rendre egy fiatalos csapattal jelenik meg a táborban. „Nem sokkal idősebbek a diákjaimnál, de közben látszik rajtuk, hogy nagyon profik a szakmában. Ez pedig egy vonzó dolog a hallgatóknak:

azt látják, hogy pár évvel a végzés után már ilyen komoly eszközparkot és ilyen komoly felelősséget kaphatnak a fiatal szakemberek.”

A mérőtáborból akár egy munkahelyig is vezethet az út

Vass Imre szavaiból kiderült, a Duna Group számára a mérőtábor nemcsak az egyetemisták szakmai szemléletének formálását jelenti, hanem a későbbi utánpótlás szempontjából is fontos lehet. Egy olyan kolléganő példáját is említette, aki korábban a kötelező szakmai gyakorlatát töltötte a vállalatnál, majd gyakornoki programban vett részt, később pedig diplomamunkáját is a cégcsoportnál készítette el. A sikeres záróvizsgát követően aztán teljes értékű munkatársként csatlakozott a vállalathoz.

A folyamatra egy további példát is ad: a Duna Group jelenleg is két BME-s és egy soproni egyetemista gyakornokot foglalkoztat, akik a hathetes kötelező gyakorlatuk során a BIM-divízió különböző területeivel is megismerkednek.

Ez a szemlélet óriási potenciál a jövőt tekintve

Hogy mennyire komolyan veszik a cégcsoportnál ezt a területet, az is jelzi, hogy már a gyakornokokat is interjúztatják. Igyekeznek feltérképezni, hogy a hallgatót a felmérés, a geodézia, a pontfelhő-technológia vagy éppen a modellezés érdekli-e jobban. Ennek alapján alakítják ki a gyakorlati programot.

A fiatalok jelentősége nem pusztán az utánpótlás, hanem a digitalizáció és automatizálás rohamos térnyerése miatt is fontos.

„Az innovatív technológiáknak az alkalmazása gyakorlatilag a vérükben van, sokkal hamarabb nyúlnak ezekhez az eszközökhöz. Én azt gondolom, hogy ez a szemlélet óriási potenciál a jövőt tekintve”

– hívta fel a figyelmet Vass Imre.

Példaértékű együttműködés alakult ki

Zárásként Vass Imre arra is kitért, hogy a gödi mérőtábor a BME és a Duna Group közötti szélesebb együttműködésnek csak az egyik gyakorlati példája. „Számos esetben közösen dolgozunk a BME oktatóival kutatási feladatokon, műszervizsgálatokon és összehasonlító méréseken, illetve az egyetem és a vállalat között a mérési technológiák területén is állandóan zajlik tapasztalatcsere.”

Az intézmény és a cégcsoport között az idei évben formálisan is megerősített együttműködésről Takács Bence is lelkesen nyilatkozott.

„Nagyon sokat köszönhetünk a Duna Aszfaltnak és Vass Imréék csapatának. A kutatási adatok cseréje, vagy akár a műszerek kölcsönadása ugyanúgy jellemző, mint ahogy az is, hogy megkeressük egymást egy-egy problémával – gyümölcsöző ez az együttműködés.”

Takács Bence úgy fogalmazott, az ipari tapasztalatok oktatásba történő visszacsatolása teszi igazán gyakorlatiassá az egyetemi képzést. „A Duna Group szakértői munkák során szerzett tapasztalatai megjelenhetnek az oktatásban, miközben az egyetemi oldal elméleti tudása és kutatási eredményei az ipari feladatok megoldásában is hasznosulhatnak.”

A kormány egyelőre nem a program végleges tartalmáról, hanem az elkészítéséhez szükséges feladatokról döntött. A következő hónapokban a támogatási és finanszírozási konstrukció mellett a kapcsolódó adózási, építési és működtetési szabályokat is áttekintik. Az egyeztetésekbe az önkormányzatokat, a pénzügyi intézményeket, az ingatlanfejlesztőket és az építőipari szereplőket is bevonják.

Cél a lakásépítések élénkítése és a lakhatási válság kezelése

A program kidolgozását egyebek mellett a hazai lakásépítések alacsony száma indokolja. A miniszter által ismertetett adatok szerint 2025-ben egymillió lakosra 1256 átadott új lakás jutott Magyarországon. Ausztriában és Lengyelországban lakosságarányosan többször ennyi otthon épült, de Csehország és Románia mutatója is több mint kétszerese volt a magyar értéknek.

Az új lakások iránti igény elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, valamint az egyetemi és gazdasági központokban jelentős. A keresletet a kollégiumi férőhelyek hiánya is növeli, mivel az egyetemisták jelentős része a bérlakáspiacon keres lakhatást.

A Wekerle-program egyik legfontosabb eleme ezért a megfizethető bérlakások számának növelése és az intézményi bérlakásszektor kialakítása lehet. Ehhez a lakóingatlan-fejlesztések finanszírozását, kivitelezését és hosszú távú üzemeltetését meghatározó szabályok módosítására is szükség lehet.

A tervek alapján az állami és az önkormányzati szféra a jelenleginél aktívabb szerepet vállalhat a beruházásokban. A közszféra a szabályozási feladatok mellett finanszírozóként, telektulajdonosként, illetve egyes projektek együttműködő partnereként is megjelenhet.

A program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti

Az új bérlakások és kollégiumi férőhelyek építésére 550 millió euró áll rendelkezésre az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből. Ez az összeg a beruházási költségek várhatóan 20 százalékát fedezné, a fennmaradó részt piaci finanszírozásból kellene biztosítani. A konstrukció így több mint kétmilliárd euró értékű ingatlanfejlesztést indíthat el. Az Európai Beruházási Bank társfinanszírozásával a program teljes volumene akár a hárommilliárd eurót is megközelítheti.

A projektek megvalósításába magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek és nonprofit szervezetek egyaránt bekapcsolódhatnak. A kollégiumi beruházásokban az egyetemek is szerepet vállalhatnak.
Az állami vagy uniós támogatásért cserébe a fejlesztések egy meghatározott részét megfizethető lakhatási célra kellene felhasználni. A konstrukció részletes pénzügyi és műszaki feltételeit az év végéig dolgozzák ki.

Nem elszigetelt épületekben, hanem komplett városrészek fejlesztésében gondolkodnak

A támogatott fejlesztéseknél nem kizárólag a megépülő lakások száma lenne meghatározó. Vitézy kiemelte, a beruházásoknak megfelelő építészeti és városépítészeti minőséget, energiahatékony működést, valamint a mindennapi élethez szükséges közösségi és szolgáltatási infrastruktúrát is biztosítaniuk kell.

Kiemelt szempont lehet, hogy az új lakások és kollégiumok közösségi közlekedéssel jól megközelíthető területeken épüljenek meg. A program így önálló lakóépületek helyett közösségi terekkel, szolgáltatásokkal és megfelelő közlekedési kapcsolatokkal rendelkező városrészek kialakítását ösztönözné.

Budapesten és a vidéki városokban eltérő támogatási megoldásokra lehet szükség. A fővárosban a piaci lakásfejlesztések támogatás nélkül is megvalósulhatnak, ezért itt elsősorban a városépítészeti minőség javítása, a szükséges infrastruktúra kialakítása és a megfizethető lakások arányának biztosítása kerülhet előtérbe.

A vidéki egyetemi és gazdasági központokban ugyanakkor az alacsonyabb értékesítési árak miatt számos ingatlanfejlesztés piaci alapon nehezebben indítható el. Ezeken a helyszíneken a beruházások létrejöttét további pénzügyi ösztönzők segíthetik.

Barnamezős területeket kapcsolhatnak vissza a városszövetbe

Az új lakó- és kollégiumi fejlesztések elsődleges helyszínei Budapest, valamint a nagyobb vidéki városok barnamezős és alulhasznosított területei lehetnek. A program felhagyott ipari, vasúti és más városi területek újrahasznosítását ösztönözné.
A már kialakult városszöveten belüli építkezésekkel mérsékelhető a települések terjeszkedése, a zöldterületek további beépítése és az új közlekedési igények növekedése. A fejlesztések fontos műszaki követelménye lehet az energiahatékony kialakítás, valamint a közösségi közlekedéshez való megfelelő kapcsolódás.
A városrészek megvalósítása így a lakó- és kollégiumi épületek kivitelezésén túl út-, közmű- és közterület-fejlesztéseket, valamint közösségi és szolgáltatási funkciók kialakítását is szükségessé teheti.

Vegyes funkciójú városrész jöhet létre a Diákváros területén

A program egyik kiemelt helyszíne lehet a dél-pesti Diákváros területe. A fejlesztés korábban elkészült mestertervét áttekintik, majd ennek alapján folytathatják a beruházás előkészítését. Az érintett ingatlanok és tervanyagok a közlés szerint augusztus végére kerülhetnek a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz. Hozzátette: át kell nézni a régi terveket, de az alapvető cél az, hogy ott egy vegyes lakó és kollégiumi típusú fejlesztés induljon diákok, fiatal munkavállalók, hiányszakmákban dolgozók számára.

Harminchárom lakásfejlesztést tekintenek át

A Wekerle-program kidolgozásával párhuzamosan felülvizsgálják az Otthon Start programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásberuházást is. Az érintett projektek többsége Budapesten található. Vitézy Dávid elmondta, a kormány a "kiemelő rendeletek" felülvizsgálatára tesz javaslatot az Országgyűlésnek, ennek társadalmi egyeztetése is megindul. Felfüggesztik és felülvizsgálják december 31-ig az összes otthon startos kiemelő rendeletet, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik - jelezte. Hozzátette, mindez 33 beruházást érint, többnyire Budapesten. A kormány arról is döntött, hogy több beruházás kiemelt státuszát is visszavonja, de olyanokét nem, ahol már építési engedélyt kapott a beruházás, mert akkor kártérítést kellene fizetni. 

A felfüggesztett projektek megvalósítását meghatározott feltételek teljesülésével és a helyi közösségek támogatásával folytathatják

A bejelentés után Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium  Építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára további részleteket közölt. Ő is kiemelte, hogy az építési engedéllyel bíró, illetve már építés alatt álló beruházások esetében az engedélyek természetesen megmaradnak, a szerzett jogok nem vesznek el. Hozzátette azt is, 

az engedéllyel még nem rendelkező, vagy az engedélyezési eljárás megkezdése előtt álló beruházások esetében akkor lesz lehetőség az engedélyek megszerzésére, ha az említett közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági feltételrendszernek megfelelő paraméterekkel rendelkeznek és bírják a helyi önkormányzatok támogatását.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a felfüggesztett projektek esetében sem minden esetben az a cél, hogy azok ne folytatódhassanak, hanem az, hogy ahol a helyi közösségek érdekeivel ez összeegyeztethető, ott olyan irányba tereljék ezeket a beruházásokat, amely mindenki számára megfelelő, minőségi és fenntartható eredménnyel jár. Szemerey úgy fogalmazott: "kiemelt célunk az ingatlanpiac ösztönzése, a lakásépítések és a beruházások számára egy átlátható, kiszámítható és támogató jogi és szakpolitikai környezet megteremtése, megfelelő adópolitikai ösztönzőkkel és számos további intézkedéssel."

A saruk felújítását és a dilatációk cseréjét végzik el

A közbeszerzési dokumentáció szerint az elvégzendő feladatok között a 197,8 méter hosszú, C-2 jelű Gubacsi közúti híd négy mozgó öntöttvas görgős sarujának felújítása, valamint három dilatációs szerkezet cseréje szerepel.
A Budapest Közút Zrt. nyílt közbeszerzési eljárásban választotta ki a kivitelezőt. A feladatra két ajánlat érkezett, a szerződést pedig 2026. július 16-án a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel kötötték meg.  A hirdetmény szerint a kivitelező feladata az ideiglenes forgalomtechnikai terv elkészítése, jóváhagyatása a kijelölt szervezetekkel. 

Több mint húsz éve már javították a pesterzsébeti sarukat

A hídsaruk elsődleges feladata a híd terheinek továbbítása az alépítmények felé, miközben lehetővé teszik a felszerkezet szükséges elmozdulásait is. Erre többek között a hőmérséklet-változás miatt van szükség, hiszen a hídszerkezet az időjárási körülmények hatására tágul és összehúzódik.
A Gubacsi híd esetében a hídfőknél hagyományos öntvény sarukat építettek be, a mozgósaruk ötgörgős kialakításúak.
A pesterzsébeti oldalon lévő két szerkezetet 2002-ben már javították, olvasható a tender leírásában: a görgők egymáshoz viszonyított helyzetét biztosító távtartó szögacélokkal látták el őket, és korrózióvédelmüket is felújították. Ehhez akkor a felszerkezetet a végkereszttartón keresztül megemelték, amihez szükség volt a végkereszttartó gerincének és bekötésének megerősítésére is.
Az azóta eltelt több mint két évtized azonban nyomot hagyott a szerkezeteken. A két pesterzsébeti saru ismét korrodálódott és beszennyeződött, de a dokumentáció szerint továbbra is működőképes, helyzetük megfelel a hőmérsékleti állapotnak, és a görgők távtartó szögacéljai is megvannak. A csepeli hídfőn lévő két, korábban fel nem újított mozgósaru állapota ugyanakkor valószínűleg rosszabb, görgőik is kimozdultak.

A saruk állapota és a dilatáció hibája össze is függ

A projekt két legfontosabb feladata szorosan kapcsolódik egymáshoz. A közbeszerzési dokumentáció szerint a pesterzsébeti hídfő saruin kialakult korrózió és szennyeződés elsősorban a felettük lévő dilatáció tönkremenetelének következménye: a szerkezet vízzárósága megszűnt. A következő ütemben ezért a dilatációs szerkezetek kerülnek sorra.
A hídon összesen négy ilyen elem található: egy-egy a hídfőknél, további egy-egy pedig a Gerber-csuklóknál. A Csepel felőli Gerber-csuklónál lévő szerkezetet 2022-ben kicserélték, így a mostani beruházásban a fennmaradó három dilatáció újul meg. A hídfőknél egy-egy 7,2 méter hosszú dilatációs szerkezetet cserélnek, a harmadik új elem pedig a Pesterzsébet felőli Gerber-csuklóhoz kerül. Az eredeti dilatációk Maurer gyártmányú, egylamellás szerkezetek, mozgási kapacitásuk ±40 milliméter.

A Kvassay hídra terelik a forgalmat a munkálatok idejére

A munkaszervezés egyik legfontosabb kötöttségét maga a helyszín adja. A Gubacsi híd Csepel és Pesterzsébet közvetlen közúti kapcsolatát biztosítja, így teljes lezárása kerülőre kényszeríti az erre közlekedőket. A BKK tájékoztatása szerint a hídon járó autóbuszokat a lezárás idején a Közvágóhíd érintésével, a Kvassay hídon keresztül terelik, a kerülő pedig több mint tíz perccel növelheti a Csepel és Pesterzsébet közötti eljutási időt.
A teljes lezárást az éjszakai és hajnali órákra időzítették. Az első hétvégén így néhány órára teljes egészében a szakembereké lesz a Gubacsi híd, ősszel pedig már félpályás forgalomkorlátozás mellett folytatódhat a szerkezeti helyreállítás és a három dilatáció cseréje.

A kormányzattal egyeztetve szerdán egy a mohácsi Duna-híd építésénél jelenleg nélkülözhető uszály útnak indult, és sikeresen megérkezett Paksra, ahol a Duna medrében a lapunk által részleteiben is bemutatott fenékküszöb épül nonstop munkavégzéssel.

Tegnap ugyanakkor egy második uszály is útnak indult a mohácsi munkaterületünkről, és a mai napon szintén odaért. "Bízunk benne, hogy új feladatukban ugyanolyan professzionálisan teljesítenek majd, mint Magyarország 21., egyben legdélebbi Duna-hídjának építésénél" - írták a beszámolóban.

Az alapanyagot már hétfőtől biztosítják a versendi kőbányából

Emellett a tegnapi napon a magyar építőipari cég 1000 tonna speciális vízépítési terméskövet ajánlott fel első ütemben, annak közúti helyszínre történő szállításával együtt. Szándékukban áll továbbá a kontingens bővítése. Az alapanyagot az igényekhez igazodó ütemezésben, már hétfőtől biztosítják a versendi kőbányából.

Hangsúlyozták, a Duna Aszfalt Zrt. elkötelezett amellett, hogy kapacitásaival és szakmai tapasztalatával gyorsan és hatékonyan segítse a paksi energiakrízisre való felkészülést. "Amennyiben további igény merül fel a kormányzat, illetve a koordinációért felelős szerv részéről a paksi felkészülésben, annak teljesítésében is igyekszünk közreműködni" - zárul a közlemény.

Jövő nyárig több ütemben dolgoznak a tengeri vezeték megépítésén

A tengeri munkálatok első, 65 kilométeres szakaszát a Baszkföldön lévő Lemoiz térségében kezdték el . A kábelek szállítását és telepítését a dán NKT és a vállalat NKT Victoria nevű speciális kábelfektető hajójával valósítják meg.
A jármű igazi monstrum,  140 méter hosszú, 11 ezer tonna kapacitású, egyike azon kevés hajóknak, amelyek nagy mélységben és a partok közelében egyaránt képesek tengeri villamosenergia-kapcsolatok kiépítésére. A munkálatok több ütemben, 2027 nyaráig zajlanak majd a spanyol és a francia partok között.

Helyenként 140 méteres mélységben futnak majd a kábelek 

A két európai ország közötti hálózati összeköttetést négy, egymással párhuzamosan futó villamosenergia-kábel alkotja, amelyek mellett az infrastruktúra működtetését és felügyeletét szolgáló optikai kábeleket is lefektetnek.
A 276 kilométeres tengeralatti szakaszon az NKT Victoria egyes területeken akár 140 méteres vízmélységben végzi a vezetékek telepítését. A kábeleket a tengerfenék adottságaitól függően homokos területen a talajba süllyesztik, sziklás szakaszokon pedig kőborítással védik.

A tenger alatti telepítés előkészítéseként Lemoiznál négy, egyenként több mint egy kilométer hosszú irányított fúrást hajtottak végre. A járatokat a part menti sziklafal alatt alakították ki, kijáratuk pedig a partvonaltól mintegy 500 méterre, a tengerfenéken található. A megoldással jelentősen mérsékelhető a partszakasz és az élővilág terhelése.

A francia oldalon további 27 kilométeres vezetékszakasz épül, ez már a föld alatt. Erre azért van szükség, hogy a nyomvonal a szárazföldön kerülje meg a Capbreton mélytengeri kanyont, majd a kábelek ismét visszatérjenek a tengerbe.

Közel duplája lehet a két ország közötti átviteli kapacitás

Az összeköttetés üzembe helyezése után a Spanyolország és Franciaország közötti villamosenergia-átviteli kapacitás a jelenlegi 2800 megawattról 5000 megawattra emelkedik. A fejlesztés erősíti az ellátásbiztonságot, javítja a villamosenergia-rendszerek hatékonyságát, és lehetővé teszi a megújuló forrásokból származó energia nagyobb arányú hálózati integrációját. A beruházás várhatóan 2028-tól kapcsolhatja össze az Ibériai-félsziget villamosenergia-rendszerét a francia és ezen keresztül az európai hálózattal.
A Red Eléctrica az AZTI tengeri kutatóközponttal együttműködve figyeli a térség tengeri emlőseit és kereskedelmi jelentőségű halállományait is.
Az Európai Unió közös érdekű projektnek minősítette az összeköttetést. A kivitelezést az Európai Éghajlat-politikai, Infrastrukturális és Környezetvédelmi Végrehajtó Ügynökség, valamint az Európai Beruházási Bank is támogatja.

Az Északkő Kft. ügyvezetője is jubilált. 35 éve csatlakozott a Colas csoporthoz, ahol előbb Mauritiuson főgépészként, majd öt évig gépészeti vezetőként dolgozott. Hazatérése után másfél éven át az EGUT Rt.-nél szintén főgépész volt, majd 1998-ban az Északkőnél vállalt munkát, amelynek immár 20 éve a vezetője.
Az évfordulós ünnepségen amellett, hogy megköszönték a dolgozók munkáját, köszöntötték azokat, akik a cégnél szintén jubileumhoz érkeztek, köztük olyan kollégákat, akik már a vállalat jogelődjénél is dolgoztak, és a Colas Északkő fennállásának 35 éves ünnepsége idején már 40 éves munkaviszonnyal rendelkeztek.

Bányák a Dunakanyartól Sárospatakig

Az Északkő a Dunakanyartól Sárospatak térségéig működtet bányákat; Pest-vidéken a telephelyeikkel jelen van: Szobon, Márianosztrán, Nógrádkövesden, Bercelen és Szandán. A Mátra-vidéken Recsken és Gyöngyössolymoson, valamint Tokaj-vidéken: Tállya, Tarcal, Sárospatak és Bodrogkeresztúr településein, illetve Debrecen-Apafán.

A társaság elsősorban a vulkanikus kőzetek fejtésében, feldolgozásában és az ezekből gyártott zúzottkőféleségek értékesítésében tölt be meghatározó szerepet Kelet-Magyarországon.

A Colas SA francia cégcsoport közép-európai terjeszkedésének nyitányaként a magyar állam által kiírt privatizációs pályázat megnyerésével szerzett jogot az állami tulajdonban lévő Északkő Bányászati Kft. többségi tulajdoni hányadának 1991. májusi megvásárlására.

A privatizációtól az automatizált üzemekig – folyamatosak a fejlesztések

A privatizáció stabil szakmai hátteret biztosított az Északkő számára a technológiai modernizációhoz. A tulajdonosváltással elkezdődött a berendezések cseréje: az elavult törőgépeket, osztályozóberendezéseket, homlokrakodókat és kotrógépeket korszerű eszközökre váltották. A fejlesztések nagyobb üzembiztonságot adtak és kisebb üzemeltetési teherrel jártak.
Az ezredforduló környékén kezdődött az üzemek automatizálása: a folyamat 1999-ben a nógrádkövesdi üzemmel indult, majd Tállyán, Tarcalon, Recsken és Szobon folytatódott. Az automatizálás ma már nem áll meg az eszközök indításánál és leállításánál, az üzemmódok kiválasztásánál vagy a hibák képernyőn való megjelenítésénél; folyamatosan figyelik az eszközök működésének hatékonyságát is, az így készülő riportok alapján pedig a szükséges beavatkozásokról és további fejlesztésekről dönthetnek. 

A nemzetközi cégcsoporthoz való tartozás előnye, hogy a beruházások tervezésekor lehetőség van megismerni azokat az új technikákat és technológiákat, amelyeket a csoport a világ más részein már kipróbált és alkalmaz a munkavállalók munkakörülményeinek és munkabiztonságának javítása, az ökológiai lábnyom csökkentése, illetve a termelékenység növelése érdekében.

Tállyán a Colas-csoport szintjén is jelentős fejlesztés valósult meg

A Tállyán 2020 és 2021 között végrehajtott közel 11 millió euró értékű beruházás keretében európai összevetésben is rendkívül korszerű üzem épült. Cseh Zoltán felidézte:

Az új technológia tervezésében és kivitelezésében saját mérnökeink mellett a cégcsoport francia szakemberei és hazai beszállító partnereink egyaránt közreműködtek, kiemelendő közülük a Gép-System, a Cont-L, a Colas Alterra és a Colas Út munkája.

A beruházás során a bánya üzemrészben építettek fel új harmadtörési technológiát, valamint a készterméktároló és közúti szállítást kiszolgáló árukiadó rendszert, amelyek beüzemelése után leállították a település környezetében, a lakott területek közelében addig évtizedeken át működő feldolgozó technológiát.

„Kiszámíthatóságra van szüksége az ágazatban”

A múltidézés mellett természetesen a jelen és a jövő kihívásai is fókuszba kerültek. Az Északkő ügyvezetője szerint:

ma egyaránt társadalmi és bányavállalkozói érdek, hogy Magyarországon is az építőipari alapanyagellátást kiszolgáló bányászati ágazatokban - más, az ásványvagyonukkal felelősen gazdálkodó országokhoz hasonlóan - megszülessen egy az ellátásbiztonságot közép- és hosszú távon szolgáló valódi ásványvagyon-gazdálkodási stratégia.

Az Alaptörvény és az 1993-ban született, azóta számos alkalommal módosított bányatörvény is utal a stratégia elkészítésének szükségességére, viszont a szabályozás a mai formájában elsősorban az ásványvagyon-kutatás, bányanyitás, a bányaművelés és a bányabezárás, az ásványvagyon-bevallás és bányajáradék fizetés kereteit definiálja. Ugyan a bányatörvényt működtető intézményi háttér nyilvántartja a kutatási területeket, a működő, szünetelő, bezárás alatt álló és bezárt bányákat, valamint azok aktuálisan kimutatott ásványvagyonát, viszont ezen intézményi háttérnek nincs rálátása sem arra, hogy a nyilvántartott ásványvagyonból milyen minőségű termékfajta nyerhető ki, sem arra, hogy az adott bányában valamely hatósági korlátozás miatt (pl.: természetvédelmi, örökségvédelmi, helyi szabályozás stb.) az állami nyilvántartásban kimutatott készletből a bányavállalkozó mekkora volumenhez nem férhet hozzá.
Emellett nincs rálátása a másodhasznosításból, például a bontási anyagokból vagy egyéb ipari melléktermékekből az építőiparban felhasználható hulladékok, valamint a belőlük gyártható, primer természetes ásványi anyagokat kiváltó anyagféleségek keletkezésének mennyiségi és minőségi tendenciáira, mint ahogy a rövid, közép- és hosszú távú felhasználóipari igények várható alakulására sem. Így a forrásokkal és igényekkel való gazdálkodás hiányában ma például nem születhetnek alternatívák a budapesti agglomeráció jellemző transzportbeton-igényéhez szükséges kavics- és homokfrakciók 2018–20-as évek építőipari konjunktúrájában már tapasztalt szűk gyártói és beszállítói kapacitásainak kezelésére. Cseh Zoltán szerint

Ugyancsak kérdéses, hogy a hazai vasúti pályahálózat felújítását célzó beruházások esetén a szükséges minőségű és mennyiségű vasúti ágyazati kő gyártása és beszállítása biztosítható-e a lehetséges szűk gyártói körnek az utóbbi években indokolatlan szabályozások miatt elmaradt beruházásai és az ásványvagyonhoz való hozzáférésben időközben megjelent újabb akadályok miatt.
Egy érdemi ásványvagyon-gazdálkodási stratégia elkészítéséhez politikai akaratra, majd az illetékes minisztériumok (Gazdasági és Energetikai, Közlekedési és Beruházási és az Élő Környezetért Felelős Minisztérium) és szakmai szervezetek együttműködésére van szükség.

Szervezett látogatások támogatják a bányászattal kapcsolatos szemléletformálást

A bányászat és ezen belül a kőbányászat az emberiség első ipari tevékenységeinek egyike. Az ügyvezető szerint az évezredes történelem ellenére a társadalom jelentős része alig tud valamit a külszíni fejtéses bányaművelésről, leginkább annyit, hogy a bányák nagy sebeket ejtenek a tájon, illetve gyakori az az álláspont, hogy a „szükség van a termékeikre, csak ne a mi utunkon szállítsák őket”. Cseh Zoltán meggyőződése, hogy már az oktatásban el kell kezdeni a bányászattal kapcsolatos szemléletformálást. Hozzátette:

Fontos a környezetvédelem, de arra is hangsúlyt kellene fektetni, hogy a bányászat alapvető szerepet tölt be mindennapi életünkben, többek között az építőipar működésében és az infrastruktúra fejlesztésében is. Közlekedésünk és az azzal töltött idő, komfortérzetünk és biztonságunk nagyban függ az infrastruktúra fejlettségétől és aktuális állapotától.

A közgondolkodás formálásának reményében az Északkő szervezett formában fogad látogatókat, iskolásokat, egyetemistákat, szakmai érdeklődőket, megmutatja működő bányáit és helyszínt biztosít rendezvényeknek is.

Felelős gazdálkodással teremtenek értéket a társadalom számára

Az Északkő nagyobb bányái már az 1991-es privatizáció előtt is a hazai infrastruktúra-fejlesztések meghatározó alapanyag-beszállítói voltak. Cseh Zoltán kiemelte:
 

„Az Északkő egyik legnagyobb erőssége több évtizedes szakmai háttere: a munkavállalók tudása és tapasztalata."

A vállalat három és fél évtizede arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló ásványvagyont a lehető leghatékonyabban dolgozza fel, és olyan felhasználási területekre pozícionálja, amelyek a felhasználóipar és ezen keresztül a társadalom számára is értéket teremtenek.

A gyártóegységet a CAIP specifikus technológiai és gyártási igényeihez igazították.

Az átadott épület Nyíregyháza egyik fejlődő ipari övezetében található, a környezetben olyan globális nagyvállalatok működnek, mint a Sunwoda, a Boysen vagy a Qvantum. A debreceni repülőtér mindössze 48 km-re található, amely növeli a lokáció nemzetközi vonzerejét.

Az Innovinia a hazai ingatlanpiac egyik meghatározó, magyar tulajdonú ingatlanfejlesztője és vezető, régiós ipari-logisztikai fejlesztője, amely ebben a beruházásban is a fenntarthatósági és környezettudatossági követelmények érvényesítése volt a jellemző, a gyártócsarnok kialakítása során kiemelt figyelmet fordítottak az energiahatékony megoldásokra és az ESG-szempontok követésére.

A 15 hektáros nyíregyházi területen a fennmaradó, 7,5 hektáros előkészített fejlesztési területen az Innovinia további 42 000 m²-nyi könnyűipari vagy logisztikai kapacitás kivitelezésére áll készen, rugalmasan alkalmazkodva a jövőbeli piaci és bérlői igényekhez.

Erős helyi csapatokra alapoznak

 "A Strabagnál azt valljuk, hogy a tartós fejlődés erős helyi csapatokon és hosszú távú partnerségeken alapul. A Daroconstruct erős pozíciót harcolt ki magának Kelet-Romániában, köszönhetően munkája minőségének és alkalmazottjai elkötelezettségének" - nyilatkozta Herbert Schuster, a Strabag Romania stratégiai integrációért felelős vezetője.
A Daroconstruct már a második romániai építőipari cég, amelyet a STRABAG idén felvásárol.

Vasútépítő céggel is bővítette romániai portfólióját a STRABAG

Júniusban írták alá a szerződést, amely révén az osztrák vállalat megvásárolta a Bawi Construction SRL teljes részvénycsomagját. A Bukarestben bejegyzett Bawi többségi tulajdonosa a német Willke GmbH volt. A vasúti építésre szakosodott Bawi Construction SRL-nek tavaly 200 alkalmazottja volt, és 229,209 millió lej (mintegy 15 milliárd forint) árbevétel mellett 43,494 millió lej (mintegy 3 milliárd forint) nettó nyereséget ért el.

"A Bawi felvásárlásával egy kiváló piaci pozícióval és magas szintű műszaki képességekkel rendelkező vállalatot nyertünk" - nyilatkozta akkor Glöckler Péter, a STRABAG SE igazgatótanácsi tagja.

A STRABAG 1991 óta van jelen a román piacon. A több mint 1400 dolgozót foglalkoztató STRABAG SRL árbevétele 2025-ben stagnált: 1,757 milliárd lej volt.

Mindez felértékeli azokat a modelleket, amelyek a tervezési, mérnöki, kivitelezési és üzemeltetési kompetenciákat egy szervezeten belül egyesítik, így a teljes projekt egy kézben marad. Erre a szemléletre épül az SMC Group működése is. A 25 milliárd forintos éves árbevétellel rendelkező, nyolc tagvállalatból álló magyar tulajdonú cégcsoport az építőipari értéklánc teljes spektrumát lefedve, integrált működési modellben valósít meg gyorsabb, kiszámíthatóbb és alacsonyabb kockázatú beruházásokat.

Új vezetők mutatnak irányt

A rendszerszintű működés további erősítését szolgálja, hogy 2026. július 1-től Tárnoki Gábor vezeti az SMC Group komplex épületgépészeti rendszerek tervezésével és generálkivitelezésével foglalkozó tagvállalatát, az Econix Zrt.-t. Kinevezése a vállalatcsoport 2030-as stratégiájának fontos eleme, amely a teljes értékláncot lefedő működés továbbfejlesztését és a cégcsoport hosszú távú piaci pozíciójának erősítését szolgálja.

„Egy komplex beruházás olyan, mint egy jól megtervezett szerkezet: minden elemnek megvan a maga szerepe, de valódi értéket csak akkor teremt, ha az egész rendszer összehangoltan működik. Tagvállalataink élén ezért olyan vezető állnak, akik nemcsak kiváló szakemberek, hanem képesek ezt a szemléletet a gyakorlatban is érvényesíteni.” - mondta Rádi Péter, az SMC Group egyik tulajdonosa.

A több mint 25 éves szakmai és 10 éves felsővezetői tapasztalattal rendelkező szakember a Richter Gedeon műszaki szervezetének vezetéséből érkezik, ahol hazai és nemzetközi, több milliárd forintos zöldmezős beruházások megvalósításáért, valamint komplex műszaki szervezetek irányításáért felelt. Stratégiai gondolkodása, rendszerszemlélete, szervezetfejlesztési tapasztalata és a komplex infrastrukturális projektek vezetésében szerzett gyakorlata egyaránt hozzájárul majd az Econix további fejlődéséhez.

„Vezetőként számomra a feddhetetlenség, a transzparencia és a következetesség jelentik azokat az értékeket, amelyekre erős csapatokat és hosszú távú partneri kapcsolatokat lehet építeni. Az Econixnál olyan szakmai közösséget szeretnék a stabil alapokról tovább építeni, amely az együttműködésre, a magas minőségre és a folyamatos fejlődésre támaszkodva teremt értéket partnereink és munkatársaink számára egyaránt” – mondta Tárnoki Gábor, az Econix vezérigazgatója.

A vezetői kinevezéssel az SMC Group következő növekedési szakaszának fontos mérföldkövéhez érkezett, amelynek célja, hogy az integrált működésre építve tovább erősítse pozícióját a hazai építőipari, épületgépészeti és ipari technológiai piacon.

A közlekedési ágazathoz legszorosabban a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél végzett, több mint 13 éves munkája köti, ahol éveken át kommunikációs osztályvezetőként és szóvivőként dolgozott. Ebben az időszakban az ország egyik legnagyobb állami vállalatának külső és belső kommunikációjáért, médiakapcsolataiért, közösségi média felületeiért, valamint a közlekedéssel kapcsolatos lakossági tájékoztatásért felelt.

Szakmai pályafutása során a nagyvállalati és médiapiaci oldalon, valamint a 2023-ban alapított kommunikációs ügynökségén keresztül egyaránt jelentős tapasztalatot szerzett marketingkommunikációs területen. Munkája során különös hangsúlyt fektetett a közlekedési szektor kommunikációjának megújítására, közlekedésbiztonsági kampányok megvalósítására, valamint a sajtókapcsolatok építésére. Az elmúlt években a hagyományos kommunikációs és PR feladatok mellett kiemelten foglalkozott közösségi média stratégiaalkotással és menedzsmenttel is.

Pécsi Norbert Sándor sajtófőnökként a Közlekedési és Beruházási Minisztérium sajtókapcsolatainak irányításáért és fejlesztéséért felel.

Moduláris építési rendszer gyorsította a kivitelezést

Gaudí elképzelésének megvalósítása érdekében – messze túlmutatva korának technikai lehetőségein – a Sagrada Família építésénél moduláris építési megközelítést vezettek be. Ez a hagyományos módszerekhez képest akár tízszeresére is felgyorsította a folyamatokat.

A Henkel ragasztási szakértelme kulcsfontosságú volt abban, hogy ez a megoldás életképes legyen. A technológia lehetővé tette, hogy a kő és az acél egyetlen szerkezeti elemként működjön, miközben csökkentette az építési időt, és megőrizte a teljes biztonságot, illetve a szerkezeti integritást.

A hat központi torony összesen 826 panelből és több mint 2100 kőelemből áll. A kivitelezés során összesen 24 tonna Loctite ragasztót használtak fel, átlagosan mintegy 30 kilogrammot panelenként.

 

A ragasztó, amely összeköti a követ és az acélt

A tornyok lenyűgöző megjelenése mögött egy olyan technológiai megoldás áll, amely kívülről nem látható, mégis alapvető szerepet játszik az épület stabilitásában: a ragasztó, amely a kő- és acélelemeket egyetlen erős szerkezeti egységgé kapcsolja össze. A folyékony formában felvitt ragasztó tökéletesen illeszkedik a kapcsolódó felületekhez, kitölti az apró egyenetlenségeket, és tartós kötést hoz létre az anyagok között. A kötési folyamat körülbelül 24 órát vesz igénybe, amely alatt a paneleket szabályozott hőmérsékleti környezetben tartják – olvasható a vállalat sajtóközleményében.

Extrém körülmények között kell bizonyítani

A Loctite EA 9497 fejlesztése során kiemelt szempont volt a nagyfokú megbízhatóság, valamint a merevség és a rugalmasság megfelelő egyensúlya. Erre azért is volt szükség, mert a Sagrada Família különösen összetett környezeti hatásoknak van kitéve. A bazilika mindössze 2,5 kilométerre található a Földközi-tengertől, ezért folyamatosan éri a sós levegő korróziós hatása. Barcelona jellemzően magas, 65–75 százalékos páratartalma tovább növeli a szerkezetre ható környezeti terhelést. A téli, körülbelül 5 Celsius-fokos és a nyári, 30 Celsius-fok feletti hőmérséklet közötti ingadozás tágulási és összehúzódási ciklusokat eredményez, miközben a bazilika közelében futó két metróvonal állandó rezgései is hatással vannak az épületre.

A ragasztott szerkezet négyzetméterenként akár 100 ezer ember súlyának megfelelő terhelést is elbír. Ez a teherbírás különösen fontos a Jézus Krisztus-torony tetején álló kereszt megtámasztásában, amely a komplexum legmagasabb pontja. A kereszt nem tartalmaz ragasztott elemeket, stabilitása a tartószerkezet szilárdságától függ. A Sagrada Família mára a világ legmagasabb vallási épülete lett: 172,5 méteres magasságával megelőzte a németországi Ulmi dómot.

Modern mérnöki tudás segíti Gaudí örökségének kiteljesítését

A Henkel és a Sagrada Família együttműködése azt mutatja meg, hogyan képes a modern mérnöki tudás támogatni egy több mint 140 éve elkezdett építészeti vízió megvalósítását. A fejlett technológiai megoldások hozzájárulnak Gaudí eredeti elképzeléseinek kiteljesítéséhez, miközben megőrzik az épület egyedi karakterét és örökségét.
A Henkel 150 éves jubileumi évében ez a projekt emlékeztető arra, hogy az innováció és az együttműködés generációkon átívelő értéket teremthet” – mondta Mark Dorn, a Henkel Adhesive Technologies üzletág ügyvezető alelnöke.
A vállalat utóbbi üzletága révén globális vezető a ragasztók, tömítőanyagok és bevonatok piacán.

1882 óta tartó építkezés

A katalán modernizmus jelképének számító Sagrada Família építése 1882-ben kezdődött Barcelonában, az akkor még a város határain kívül fekvő területen. A templom terveit eredetileg Francisco de Paula del Villar készítette neogótikus stílusban, majd 1883-ban a mindössze 31 éves Antoni Gaudí vette át a munkák irányítását. Gaudí gyökeresen átalakította az elképzelést: organikus formákat, természeti motívumokat és gazdag bibliai szimbolikát ötvözött az épületben.
A több mint tízezer ember befogadására alkalmas, latin kereszt alaprajzú templom 90 méter hosszú és 60 méter széles. Tervezett 18 tornya a 12 apostolt, a négy evangélistát, Szűz Máriát és Jézus Krisztust szimbolizálja. Az épület egyik legjellegzetesebb műszaki és építészeti megoldása a templombelső oszloprendszere: a fákhoz hasonlóan szétágazó pillérek úgy tartják a boltozatot, mintha lombkoronát alkotnának.

A kereszt februári felhelyezésével a világ legmagasabb keresztény templomává vált

A központi tornyok építésének utolsó szakasza 2016-ban indult. A Szűz Mária-tornyot 2021-ben, a négy evangélistának szentelt tornyokat 2023-ban fejezték be. A Jézus Krisztus-torony utolsó eleme, a 17 méter magas és 13,5 méter széles, üvegből és acélból készült négyoldalú kereszt 2026. február 20-án került a helyére. A templom ezzel elérte végleges, 172,5 méteres magasságát, amellyel Barcelona legmagasabb épülete és a világ legmagasabb keresztény temploma lett. A 144 éve tartó építkezés befejezését korábban Gaudí halálának centenáriumára tervezték, a teljes lezárás azonban várhatóan csak a 2030-as évek elején, a munkálatok megkezdésének 150. évfordulója körül történhet meg.

A STRABAG központi roxit építőanyag-szervezete tizenkét országban, több mint 300 helyszínen működik, és a nemzetközi projektüzletágban is aktív. Körülbelül 3 000 munkatárs dolgozik többek között 116 betonkeverő üzemben, több mint 70 kőbányában, 17 homok- és kavicsbányában, valamint egy tucat bitumenemulziós és polimerrel módosított bitumen (PMB) gyárban, ahol évente mintegy 3 millió köbméter betont és 24 millió tonna követ és kavicsot állítanak elő. Leopold Leonhartsberger, a roxit gazdasági ágazatvezetője a változások okairól elmondta:

Mint írják, a változás a vállalatcsoport hosszú távú stratégiai céljait, stabil működését és további fejlődését támogatja, miközben biztosítja a folyamatosságot a Duna Group működésében és irányításában.

„Kerékgyártó Attila kollégánk több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkező építőmérnök és vezető, aki pályafutása során a közúti adminisztrációban elért eredmények után számos meghatározó hazai infrastrukturális beruházás megvalósításában vállalt kulcsszerepet” – áll a közleményben.

Lapunk 2024 decemberében a Hónap Mérnökeként, illetve a tavaly decemberben az Építési Alkotói Díj elnyerésekor, továbbá 2022-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének átvételekor is interjúzott a szakemberrel; aki a soproni M85-ös alagút megépítése mellett korábban a várpalotai elkerülő összetett projektjét is sikerrel irányította.

A közlemény kiemeli, Kerékgyártó Attila munkáját a magas szakmai színvonal, a felelős vezetői szemlélet és a megoldásközpontú gondolkodás jellemzi.

Vezetőként kiemelt jelentőséget tulajdonít a szakmai együttműködésnek, az innovációnak, valamint annak, hogy a komplex kihívásokra közösen találjunk előremutató válaszokat. Meggyőződése, hogy a hosszú távú eredményeket a felkészült szakemberek, az egymás iránti bizalom és a folyamatos fejlődés iránti elkötelezettség alapozza meg.

Zárásként hangsúlyozzák, az igazgatóság és a menedzsment közös célja, hogy a Duna Group tovább erősítse piaci pozícióját, és a szakmai kiválóságra, az innovációra, valamint a fenntartható fejlődésre építve teremtsen hosszú távú értéket partnerei és munkavállalói számára.

Egy modern egészségügyi intézmény működésében a levegő minősége legalább olyan fontos, mint annak hőmérséklete.

A légtechnika szerepe messze túlmutat a kényelmi funkción: közvetlenül hat a betegek egészségére, biztonságára és komfortjára a lábadozás alatt, a dolgozók munkakörnyezetére, az energiafelhasználásra és az épületek hosszú távú fenntarthatóságára.

A kórház nem iroda és nem is lakóépület

A köztudatban gyakran elsőként a klíma jut eszünkbe, ha a levegő kerül szóba. Valójában azonban egy kórház működésének alapja egy összetett gépészeti és légtechnikai infrastruktúra, ahol mind a hűtés-fűtés, mind a megfelelő levegőminőség kiemelt szempont.
Egy irodában vagy otthon elsősorban a hőmérséklet és a komfortérzet optimalizálása a cél, az egészségügyben azonban a rendszer feladata ennél jóval összetettebb. Biztosítani kell a megfelelő mennyiségű és minőségű, olykor steril levegőt, szabályozni kell a páratartalmat és a nyomásviszonyokat, szűrni kell a szennyeződéseket, valamint csökkenteni kell a fertőzéskockázatot. Ezek az egészségügyi intézményeknél kiemelt szerepet kapnak, és speciális megoldásokat igényelnek.

A légtechnika az egészségügyben ezért mindig rendszerszemléletű megközelítést kíván. A légcsatorna-hálózat, a légkezelés, a szabályozás, a szűrés, az akusztika és az energiahatékonyság együtt alkot működő egészet, amelyhez minőségi szellőztetési megoldásra van szükség.

A levegő minősége közvetlenül kapcsolódik a gyógyuláshoz

Az egészségügyi intézményekben a levegő nem csupán kényelmi tényező, hanem az ellátási környezet része. Egy rosszul szellőző betegszobában nő a diszkomfortérzet, a nem megfelelő légcsere pedig romló beltéri levegőminőséget eredményezhet. Mindez a gyógyulást is késleltetheti.
Az egészségügyi dolgozók esetében a komfort és a megfelelő levegőellátás a koncentrációra és a munkavégzés minőségére is hatással van. Különösen kritikus szerepet kapnak az olyan terek, mint a műtő vagy a műtő-előkészítő, ahol fokozott higiéniai követelmények érvényesülnek.

Nem minden helyiségnek ugyanazokra a megoldásokra van szüksége

Egy korszerű egészségügyi intézményen belül jelentősen eltérő igények jelennek meg a légtechnikai elvárások tekintetében.
A betegszobákban a komfort és a folyamatos légcsere dominál. A műtőkben a levegő tisztasága, az irányított légáramlás és a stabil környezet elsődleges. Az intenzív osztályokon a folyamatos, üzembiztos működés és a kontrollált környezet elengedhetetlen. A diagnosztikai helyiségek, a szakrendelők, valamint a csecsemő- és újszülöttosztályok szintén egyedi követelményeket támasztanak. Ezért a légtechnika tervezésénél nem elegendő egyetlen logikában gondolkodni: helyiségfunkcióra optimalizált megoldásokra van szükség.
A Lindab teljes körű légtechnikai megoldásai minden alkalmazási területre választ adnak, az egyedi elemektől a teljes rendszerekig. Több hazai kórház és egészségügyi intézmény felújítása során országszerte Lindab-megoldások kerültek beépítésre, hiszen a cég tanúsítványokkal és minősítésekkel rendelkező termékei tartós, megbízható rendszerelemeket kínálnak az egészségügyi intézmények felújításához. Legyen szó a betegszobák megfelelő szellőztetéséről vagy a tiszta terek kontrollált levegőellátásáról, a svéd vállalat a termékek mellett mérnöki támogatással is segíti a projekteket.

A korszerűsítés nemcsak teljesítményről, hanem működtethetőségről is szól

Az elavult légtechnikai rendszerek problémája gyakran nem látványos, mégis jelentős. Jellemző problémák lehetnek:

• csökkent teljesítmény;

• megnövekedett energiafelhasználás;

• nem megfelelő szűrési hatékonyság;

• szabályozási pontatlanság;

• magasabb zajterhelés;

• nehézkes karbantartás;

• váratlan leállások.

Az egészségügyi intézmények esetében az üzembiztonság különösen fontos, hiszen egy meghibásodás nem pusztán kényelmi kérdés.

Ezért a felújítás tervezése során több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a megfelelő teljesítmény: ami a nyolcvanas–kilencvenes években még elegendő volt, a mai igényeknek már nem biztos, hogy megfelel. Ma korszerű technológiai megoldások állnak rendelkezésre mind a komplett rendszer, mind a levegőszűrés terén.
Szintén fontos szempont, amelyet már a tervezésnél mérlegelni kell, az energiahatékony üzemelés. Ha a rendszert az intézmény tényleges működésére szabják, jelentősen alacsonyabb üzemeltetési költség érhető el. Ezek mellett az egyszerű karbantarthatóság is lényeges, hiszen egy ilyen intézmény nem állhat meg, és a cél az, hogy a munkavégzés a lehető legrövidebb ideig zavarja az ott lábadozók és dolgozók mindennapjait.

A korszerű légtechnikai rendszerekben egyre nagyobb szerepet kap a szabályozhatóság és az igényalapú működés. A megfelelő vezérlés nemcsak energetikai oldalon jelent előnyt, hanem a tényleges használathoz igazított működést is támogatja.

A Lindab kínálatában a légcsatorna-rendszerektől és a szabályozóktól kezdve a légkezelési és beltéri komfortmegoldásokig akár egy teljes rendszer is elérhető.

Hőhullámok idején válik igazán láthatóvá a különbség

A nyári extrém hőmérsékletek egyre nagyobb terhelést jelentenek az egészségügyi infrastruktúrának. A régi épületállományban különösen fontos a megfelelő hűtési stratégia, az energiahatékony légcsere és a korszerű légkezelés összehangolása.
A cél nem csupán a hűvösebb belső tér biztosítása, hanem az is, hogy az intézmények szélsőséges időjárási körülmények között is biztonságosan és üzembiztosan működhessenek. A korszerű egészségügyi intézményekben a légtechnika nem háttérrendszer, hanem a minőségi betegellátás egyik alapfeltétele.

*https://www.magyarkozlony.hu/dokumentumok/0fea4f4426b980b6fa5ed1cda81e8312a1585154

Így alakítanák ki a nyomvonalat

A tervezett körgyűrű nyomvonala az Északi tehermentesítő út – Thököly utca - Kiss Ernő út - Petőfi utca/ Meggyesalja utca - Dayka Gábor utca – Meggyesalja utca - Kálvin János utca - Uitz Béla utca - Corvin utca - Szentpáli utca térségét érinti. A cél, hogy javítsák a közlekedési feltételeket, a gépjárműforgalom számára pedig gyorsabbá tegyék az áthaladást.
 

A kerékpáros és a közösségi közlekedés is jelentős fejlesztést kapna

A kiírás szerint előkészítik a kerékpáros utak fejlesztését is. Az Északi tehermentesítő út mentén található meglévő csomópontok és jelzőlámpás forgalomirányító rendszerek felújítása szintén a feladat része, ami a forgalom folyamatosságát és a torlódások csökkentését szolgálja. A Dózsa György és a Dayka Gábor utcák közötti útszakasz teljes szélességében megújulhat, továbbá felújíthatják az autóbuszöblöket, a buszmegállókban pedig korszerű, kényelmes esőbeállók létesülhetnek.

A vizek helyben tartásának elvét érvényesítenék

A tervező feladata lesz többek között az érintett víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-hálózat felmérése, a szükséges közműkiváltások és védelmi megoldások megtervezése és engedélyeztetése, valamint olyan városi csapadékvíz-elvezetési megoldások kidolgozása, amelyek a vizek helyben tartásának elvét érvényesítik.
A projekt megvalósításához a becslések szerint 600 méter vízvezeték-rekonstrukcióval, 600 méter szennyvízcsatorna-rekonstrukcióval, 770 méter elektromos hálózati és 500 méter hírközlési hálózati tervezési tartalommal számolnak.

A Duna folyam felett ugyanis az első extradosed hídszerkezet jött létre, amely Magyarországon összeségében a harmadik, egyben az eddigi legnagyobb ilyen típusú szerkezet.

Nem akármilyen utóélete van a fejlesztésnek

A híd 6-os pillérénél felavatott tábla előtt elsőként a generálkivitelező Duna Group projektvezetője mondott beszédet.

Wunderlich István elmondta, a projekt szereplői büszkén tekinthetnek a hídra, hiszen a 2024 júniusi átadása után számos elismerésben részesült:

• 2025 májusában elnyerte az év acélszerkezete díjat a MAGÉSZ Magyar Acélszerkezeti Szövetségnél;
• az Év Hídja 2025 közönségszavazáson a rangos második helyezést érte el;
• több a híd projektjében részt vevő szakembert kitüntettek: ahogy arról lapunk is beszámolt, 2025-ben az Év hidásza díjat Wunderlich István, míg az Év fiatal mérnöke díjat szintén a Duna Group szakembereként Horváth Gábor; továbbá Tímár István, az A-Híd Zrt. szakembere nyerték el.
• tavaly decemberében pedig az Építőipari Nívódíjat is elnyerte a közlekedési létesítmény kategóriában.

Még a Tour de Hongrie közvetítésében is megdicsérték

Az esemény folytatásában Nyíri Szabolcs, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság elnöke hangsúlyozta, egy Duna-hidat alkotni óriási feladat: „A szakma szempontjából ez a hazai kivitelezési tevékenység csúcsa”. Fontos értékeként felhívta arra is figyelmet, hogy a Paks és Kalocsa között megépült átjáró a maga esztétikájával nem megtöri a táj látványát, hanem kiteljesíti.

Hozzátette, jó volt hallani, ahogy a Tour de Hongrie kerékpáros verseny közvetítésekor a riporter is felkiáltott ámulatában a hidat megpillantva: "Ez szép!". Nyíri Szabolcs úgy fogalmazott, ez egy méltó üzenet a szakma felé.

A mérnöki bravúrok és a természet tisztelete nem zárják ki egymást

A táblaavató ünnepségen Németh Mónika, az Építőipari Mesterdíj Alapítvány kurátora is felszólalt. Beszédében emlékeztetett, az extradosed szerkezetű híd ötvözi a ferdekábeles és a gerendahíd előnyeit, lehetővé téve nagyobb támaszköz áthidalását alacsonyabb pilonmagasság mellett. „Ugyanakkor a bírálóbizottság számára legalább ennyire fontos az a felelős szemlélet, aminek köszönhetően a műtárgy a környezetébe illeszkedik: nem uralja a tájat, hanem harmonikusan belesimul.”

Rámutatott, a híd és nyomvonala Natura 2000-es területet is érintett. „A híd tervezése és kivitelezése bebizonyította, hogy a mérnöki bravúrok és a természet tisztelete nem zárják ki egymást.” Ezt alátámasztva a projekt példaértékű környezetvédelmi intézkedéseit külön részletezte:

• folyamatos természetvédelmi szakfelügyeletet biztosítottak a projekt során;
• a Duna Dráva Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel együttműködve speciális fabeton denevérodúkat létesítettek;
• mintegy 10 ezer tő Duna-völgyi csillagvirágot telepítettek át;
• a Natura 2000 területen egy teljesen új őshonos élőhelyet is létesítettek.

Az esemény zárásaként átadták a projektben alvállalkozóként részt vevő cégek Építőipari Nívódíjait.

A Steel Millennium Kft. az ártéri híd szerelési munkái; a PANNON-FREYSSINET Kft. az extradosed kábel szerelési munkái; míg a Hídépítő Zrt. a mederhíd szerelési munkái nyomán részesült az elismerésben.

Hazai gyártókat és tudatos vásárlókat szeretnének összekapcsolni

A védjegyprogram féléves értékelése alkalmából háttérbeszélgetést tartottak a sajtó képviselői számára június 17-én, amelyen többek között megszólalt a tanúsító bizottság néhány tagja és a prémium termékeket gyártó cégek képviselői is.

A védjegyprogramot 2025. október 1-jén indította el az ÉVOSZ egy több mint másfél éves előkészítő munka eredményeként. Koji László, az ÉVOSZ elnöke kiemelte, a cél egy olyan közösség létrehozása, amely a prémium minőségű, Magyarországon gyártott építőanyagokat állítja reflektorfénybe.

Mint fogalmazott, a kezdeményezés egyszerre kívánja segíteni a fogyasztókat a minőségi választásban és ösztönözni a hazai termékek használatát.

Az elnök szerint az építőipar jelenlegi, mintegy 48 százalékos importkitettsége hosszabb távon akár 30–35 százalékra is mérsékelhető lenne, ha a hazai gyártású termékek nagyobb szerepet kapnának a piacon.

A tanúsítás nemcsak a termékre, hanem annak gyártójára is kiterjed. A bírálat során vizsgálják többek között a gyártó működését, minőségbiztosítási rendszerét, szakmai felkészültségét, valamint hosszú távú megbízhatóságát is.

A fenntarthatóság kiemelt szempont

A védjegy odaítélésénél a hagyományos műszaki megfelelőség mellett kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok.

A pályázatokat koordináló Báthy Zsombor projektmenedzser elmondta, hogy a 2025 októberében elindított Prémium Magyar Építőanyag védjegyet eddig kilenc, többségében magyar tulajdonú gyártó közel 50 terméke nyerte el. A minősített termékek széles kört fednek le, a szigetelőanyagoktól és falazóelemektől kezdve a tetőcserepekig.

A védjegyet olyan, jellemzően több éve sikeresen működő vállalatok szerezhetik meg, amelyek kiemelkedő minőséget képviselnek termékeikkel. A szakember hangsúlyozta, hogy a pályázati és minősítési folyamatban fontos szerepet töltenek be a külső szakmai partnerek is, mint az egykori ÉMI, mai nevén a Közlekedési és Beruházási Minisztérium {korábban Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM)} irányítása alatt álló Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI), amely hozzájárul a védjegy hitelességének és szakmai megalapozottságának biztosításához.

Tisztul a piac

Barthel-Malik Adrienn, az ÉVOSZ Tanúsító Bizottságának tagja, a Market Építő Zrt. stratégiai szakembere szerint a program egyik legfontosabb hozadéka, hogy átláthatóbbá teszi a piacot.

Véleménye szerint a Prémium Magyar Építőanyag védjegy első fél éve várakozáson felül sikeres: már több mint 50 védjegyes termék csatlakozott a rendszerhez, és további kérelmek elbírálása zajlik. Ez azt mutatja, hogy az építőanyag-gyártók nyitottak a minőség és a fenntarthatóság objektív értékelésére.

A védjegyezési folyamat egyik legfontosabb hozadéka, hogy a gyártókat saját műszaki dokumentációjuk és minőségbiztosítási rendszerük felülvizsgálatára ösztönzi.

Az elbírálás során gyakran szükség van dokumentációs pontosításokra, ami hozzájárul a termékek és a gyártói folyamatok fejlesztéséhez.

A minőségi szempontok mellett kiemelt szerepet kap a környezeti teljesítmény értékelése is. A pályázóknak számot kell adniuk többek között termékeik környezeti hatásairól, valamint a gyártáshoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátásról, ami erősíti az ágazat fenntarthatósági szemléletét.

A szakember szerint a védjegy másik jelentős eredménye, hogy elindított egy fontos szakmai és piaci párbeszédet az építőanyagok minőségéről és fenntarthatóságáról.

A kezdeményezés hosszú távon hozzájárulhat a piac tisztulásához, miközben megkönnyíti a vásárlók számára a megbízható termékek kiválasztását.

A tanúsító bizottság tapasztalatai alapján az eddigi pályázók alapvetően megfelelnek a követelményeknek, ugyanakkor a folyamat segít abban, hogy a minőségügyi és dokumentációs feladatok tudatosabbá, rutinszerűbbé váljanak. A védjegy így nemcsak elismerés, hanem folyamatos szakmai fejlődésre ösztönző eszköz is az építőanyag-gyártók számára.

Az állami beruházásoknál is nagyobb szerepet kaphatnak

Az ÉVOSZ egyik stratégiai célja, hogy a védjeggyel rendelkező termékek az állami építési beruházásokban is nagyobb szerepet kapjanak.

Koji László szerint az újonnan létrejött Közlekedési és Beruházási Minisztérium támogatja a programot, és vizsgálják annak lehetőségét, hogy a közbeszerzések során a fenntarthatósági és minőségi szempontok között megjelenhessenek a védjegy által képviselt elvárások.

Az elnök hangsúlyozta, nem a piac korlátozása a cél, hanem olyan értékelési szempontok alkalmazása, amelyek előnyben részesítik a magas minőségű, fenntartható és ellenőrzött eredetű termékeket.

Knáb János: a védjegy sikerének kulcsa a versenyképesség

A Merkbau Zrt.-t képviselő Knáb János, aki szintén tagja a Tanúsító Bizottságnak, úgy látja, a védjegy hosszú távú sikerének egyik legfontosabb feltétele a termékek versenyképessége.

Knáb János pozitívan értékeli a Prémium Magyar Építőanyag védjegy kezdeményezését. Úgy véli, a program fontos célja, hogy növelje a hazai gyártók és termékeik piaci láthatóságát, ezért örömmel fogadta azt is, hogy az új kormányzat támogatja a kezdeményezést.

Kiemelte ugyanakkor, hogy 

a védjegy hosszú távú sikerét elsősorban nem maga a logó, hanem a termékek versenyképessége határozza meg. A jó ár–érték arány és a megfelelő minőség továbbra is alapfeltétel, amelyhez a védjegy plusz értéket adhat.

A bíráló bizottság tagjaként arra számított, hogy az első időszakban több jelentkező csatlakozik a programhoz, ugyanakkor biztatónak tartja, hogy újabb pályázatok elbírálása van folyamatban.

A kereskedői oldalról felmerülő kérdésekre reagálva hangsúlyozta, a kereskedők nem zárják ki a védjegyes termékeket, sőt, az Újház hálózat forgalmazza ezeket a termékeket. Véleménye szerint a védjegy egy egészséges, versenyképességet ösztönző folyamatot indíthat el az építőanyag-piacon.

Következő cél a lakosság megszólítása

Az ÉVOSZ szerint a program első fél éve elsősorban a gyártók bevonásáról szólt. A következő időszak fő feladata már a lakossági és beruházói szemléletformálás lesz.

A szervezet marketingkampányt indít a védjegy ismertségének növelésére, és arra számít, hogy az otthonfelújítási és energiahatékonysági programok új lendületet adhatnak a minősített hazai építőanyagok iránti keresletnek.

A jelenlegi eredmények alapján az ÉVOSZ úgy látja, már elegendő számú minősített termék áll rendelkezésre ahhoz, hogy a védjegy valódi tájékozódási pontot jelentsen a szakmai és a lakossági vásárlók számára egyaránt.

A konszolidált adatok alapján az Új Ház cégcsoport árbevétele 2025-ben közel 100 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A cégcsoport korrigált adózott eredménye meghaladta a 459 millió forintot, miközben az üzemi eredmény is jelentős javulást mutatott. Az eredmények azt igazolják, hogy a társaság a kedvezőtlen piaci környezetben is képes volt növelni hatékonyságát, erősíteni piaci pozícióját és megőrizni működési stabilitását.

Több, mint 300 millió forint osztalékot fizettek

 A Közgyűlés elfogadta a társaság 2025. évi beszámolóját, valamint döntött az adózott eredmény felhasználásáról is. A részvényesek számára összesen 316,5 millió forint osztalék került kifizetésre.

A következő hároméves ciklusra megválasztották az Igazgatóság tagjait: az elnöki tisztséget Hegyi-Lisztes Evelin tölti be, aki 2021 óta tagja a testületnek. Megválasztásával egy meghatározó, több mint 13 éves időszak zárult le, amely alatt Juhász Attila látta el az Igazgatóság elnöki feladatait. Az Igazgatóság további tagjai Szórády Csilla, Rábai László, Pethő Zoltán és Balla László.

A részvényesek 2029. november 30-ig megerősítették tisztségében Szórády Csilla Vezérigazgatót, aki továbbra is a Társaság operatív irányításáért felel.

Új fókusz

Az új vezetői ciklus fókuszában a franchise hálózat versenyképességének további erősítése, a központi szolgáltatások folyamatos fejlesztése, valamint a franchise partnerek eredményességét támogató hálózatfejlesztési programok megvalósítása áll.

A tulajdonosok döntései egyértelműen kifejezik a társaság hosszú távú stratégiája iránti elkötelezettséget, és biztosítják annak következetes megvalósítását a következő években.

Az intézmény honlapján ugyanis az olvasható, hogy az ágazat áprilisban 2,6 százalékkal növekedett az előző év azonos hónapjához képest: eközben az út- és vasútfejlesztések kiugró mértékben 47,6 százalékkal bővültek.

A KSH honlapján kiderül, 2026 áprilisában az építőipari termelés volumene a nyers és a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján egyaránt 2,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6,2%-kal kisebb, az egyéb építményeké 13,9%-kal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,9%-kal felülmúlta a 2026. márciusit.

Összességében nézve 2026 első négy hónapjában az építőipari termelés volumene 2,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az infrastruktúra fejlesztések közel 30 százalékponttal járultak hozzá az ágazat teljesítményéhez

2026 áprilisában az előző év azonos hónapjához képest a két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 6,2%-kal csökkent, az egyéb építményeké 13,9%-kal bővült.

Az építőipari ágazatok közül az épületek építése 11,6%-kal kisebb, az egyéb építmények építése 19,2, a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 4,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az egyéb építmények építésének bővülését az út, vasút építése alágazat 47,6%-os volumennövekedése eredményezte, csaknem 30 százalékponttal hozzájárulva az ágazat teljesítményéhez.

A szerződéses adatok is a stagnálás jeleit mutatják

A megkötött új szerződések volumene az előző év azonos időszakihoz mérten 4,0%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 9,3%-kal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 1,1%-kal nőtt.

Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 5,4%-kal meghaladta a 2025. áprilisit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 4,5%-kal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 9,8%-kal nagyobb volt.

Az innovatív úton járó vállalat számos projektjéről számoltunk be, a termelési folyamatait is több cikkben bemutatva. Ugyanakkor maga az alsónémedi üzem az elmúlt időszakban jelentős digitalizációs és minőségirányítási fejlesztéseken ment keresztül. Ennek részleteiről Tuza Zoltán, a cég minőségirányítási rendszerének vezetőjeként egy bővebb interjúban számolt be az eptesimegoldasok.hu oldalnak.

Fókuszban a visszavezethetőség és az átláthatóság

Az autóiparból érkező szakember több, mint egy évtizedes tapasztalatát ültette át a vasbetonelem-előregyártás világába, azt a hangsúlyos üzenetet elhozva, hogy „az autóiparban a minőség nem különálló terület, hanem maga a működés alapja.”

Ott ugyanis minden folyamat egymásra épül, minden felelősségi kör egyértelmű, és minden visszakövethető. „Ezt a szemléletet szerettem volna átültetni az Ineton működésébe is” – tette egyértelművé.

„A vasbetonelem-előregyártás rendkívül összetett folyamat. Ha nincs pontos szabályozás és digitális nyomon követés, akkor könnyen elveszhetnek információk vagy felelősségi pontok. Mi azon dolgoztunk, hogy a folyamatok ne megkerülhetők, hanem egymásból következőek, visszavezethetőek és átláthatóak legyenek.

A kollegák tisztában vannak vele, miként függ a munkájuk egymástól

Ezt a fent kifejtett alapértéket nevezik húzó elvnek, ami kulcselemnek bizonyult a szervezetfejlesztésben: azt jelenti, hogy egy következő gyártási lépés csak akkor indulhat el, ha az előző szakasz megfelelően és egyértelműen lezárult. „Például a betonozás nem kezdődhet meg addig, amíg a műszakvezető digitális engedélyt nem ad rá. Ez kizárja a bizonytalanságot, és mindenki számára egyértelművé teszi a felelősségi köröket. Az volt a célunk, hogy a kulcsfontosságú folyamatok digitálisan kezelhetők, visszakövethetők és átláthatók legyenek.”

Kifejtette, a húzó elv azt jelenti, hogy a szabályozott körülmények miatt mindenki ismeri a célokat és a saját, valamint a folyamat szomszédos láncolatainak munkáját.

„A kollegák tisztában vannak vele, miként függ a munkájuk egymástól, így a csapatmunka és a kölcsönös kommunikáció indokolttá válik. Ha ilyen körülmények közt a folyamatok egyértelműen szabályozva vannak, mindenki ugyanúgy értelmezi a munkát. Így nemcsak a minőség javul, hanem a működés kiszámíthatósága is.”

A csúcskategóriás gyártás speciális, erre a célra optimalizált rendszereket igényel

Az interjú mindezeken túl az Inetonnál kiépített minőség-ellenőrzés legizgalmasabb részleteire is kitér, amely többek közt a hibák ismétlődését is kizárja. További izgalmas üzenete a cikknek, hogy mivel a vállalat automatizált gyártási technológiája jelenleg csúcskategóriának minősül, így annak szabályozása is speciális folyamatokat követel meg: az ERP- rendszerüket ezért kiegészítették egy kifejezetten az egyedi gyártástechnológiánkhoz igazodó, specializált rendszerrel, a Qrules-zal.

A cikkben zárásként az építési termékekről szóló új CPR-rendelethez történő alkalmazkodásról, illetve az Ineton fejlesztési terveiről is olvashatnak, a bővebb szöveg ezen a linken érhető el.

Bár a 2019-es átadása óta mindössze a hetedik évében jár, a Puskás Arénához tényleg nemzeti szintű katarzisok kapcsolódnak: elég csak Szoboszlai Dominik foci Eb-szereplést érő, hosszabbításban szerzett csodagólját felemlegetni Izland legyőzésekor, vagy Fiola Attilának a világbajnoki címvédő franciák ellen szerzett szóló gólját a budapesti Eb-meccsen.

Legendás épületek titkaiba kapunk beavatást

Nem véletlenül hoztuk be a felejthetetlen pillanatokat: a KÉSZ Csoport az új kezdeményezésében ezúttal az acél és a beton helyett azokra a sztorikra helyezi a hangsúlyt, amelyek az épületekhez kötődnek.

„A gyorsan változó városi környezetben egyre fontosabb kérdés, hogyan tudunk kapcsolódni azokhoz az épületekhez, amelyek identitásunk, közösségi emlékezetünk és mindennapi életünk szerves részei”

– így fogalmaz a közlemény, hozzátéve, hogy erre ad közérthető választ az Épített Történetek.

A most indított új platformra érdemes ellátogatni, hiszen a nemzeti arénánk mellett máris olyan legendás épületek titkaiba avat be, mint a Parlament, az Iparművészeti Múzeum, a Cifrapalota, a Szegedi Dóm, a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér.

Csak látszólag állnak névtelen falakból, valójában emberi történetekből

Hogy ez a fajta megközelítés miért ennyire fontos a cégsoport számára, abba Benedikt Károly, marketing és vállalati kommunikációs igazgató adott betekintést: „A KÉSZ Csoport számára az építés nem ér véget a szerkezetek, terek és homlokzatok létrehozásával. Hiszünk abban, hogy az épületek akkor válnak igazán élővé, amikor az emberek kapcsolódni tudnak hozzájuk.

Az Épített Történetekkel azt szeretnénk megmutatni, hogy a városaink nem névtelen falakból állnak, hanem emlékekből, döntésekből, közösségi élményekből és emberi történetekből. A platform célja, hogy ezek a rétegek mindenki számára könnyen felfedezhetővé váljanak.”

Május 30-án Budapest a futballvilág közepe

Nem akármilyen rajtot vesz a honlaphoz kapcsolódó vodcast sorozat sem: az első adás a Puskás Arénába ezzel Magyarországra első ízben ellátogató futballünneppel, a BL-döntővel foglalkozik. Barócsi Róbert, a KÉSZ Csoport értékesítési és stratégiai igazgatója, valamint Gundel Takács Gábor újságíró és sportriporter azt járja körül, hogy hogyan válik egy stadion egyszerre mérnöki teljesítménnyé, közösségi térré, városi identitásképző elemmé és a kollektív emlékezet részévé. Az első epizód már elérhető az Épített Történetek weboldalán és a KÉSZ Csoport YouTube csatornáján.

A vodcast sorozat házigazdája Bombera Krisztina lesz, aki izgalmas felismerést nyert az Épített Történetek által.

"Azok az épületek, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk — legyenek kicsik vagy monumentálisak, újak vagy évszázadosak, Budapesten vagy az ország bármely pontján — mind hordoznak emberi történeteket, emlékeket és közös kulturális lenyomatokat. Ez a projekt éppen ezért nemcsak az építészetről szól, hanem rólunk is”

– mondta el a közismert újságíró, műsorvezető.

„Megállapodtunk egy biztonságos és szilárd finanszírozási keretről, a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében” – idézte Ursula von der Leyent a Magyar Távirati Iroda.

Az elnök tájékoztatása szerint a reformok elfogadásának és a beruházások megvalósításának függvényében 10 milliárd euró forrás szabadulhat fel Magyarország számára a Next Generation uniós alapból. Emellett az Európai Bizottság felszabadította a feltételességi mechanizmushoz kapcsolódó, 4,2 milliárd euró értékű kohéziós forrásokat is. További 2,2 milliárd euró kohéziós támogatás válhat elérhetővé az akadémiai szabadságot érintő reformok végrehajtásával.

Közlekedési, vasúti, vízgazdálkodási és környezetvédelmi fejlesztések várhatók

A pénteki brüsszeli sajtóeseményen további részletek is kiderültek. Eszerint a magyar éves költségvetés 13 százalékát kitevő 16,4 milliárd euróból a megállapodás értelmében Magyarország hozzáférhet a 2,2 milliárd eurós egyetemi fejlesztési és innovációs forráshoz.

Továbbá lehetőség nyílik 4,2 milliárd euró kohéziós forrás lehívására, amit

• a közlekedés,
• a vasúti infrastruktúra,
• a vízgazdálkodás fejlesztésére;
• szociális,
• egészségügyi 
• és környezetvédelmi fejlesztésekre;
• valamint a kis- és középvállalatok támogatására lehet fordítani.

Emellett 1,8 milliárd euróból új HÉV-szerelvényeket és InterCity-kocsikat szerezhet be Magyarország.

Szinte valamennyi utca szennyezett az ezer lakosú városrészben

A Vas Vármegyei Kormányhivatal hatósági vizsgálatot rendelt el a Szombathely-Olad Plató Víziközmű Társulat kezelésében lévő, Oladi Platón lévő mintegy 12 km hosszúságú úthálózatnál. Ezzel egy időben biztonsági intézkedéseket vezettek be az érintett utcákban. A kőzet- és levegővizsgálat már a forgalom- és sebességkorlátozás és a locsolási intézkedések alkalmazása után történt, de így is azbeszt jelenlétét mutatták ki.
A hivatal tájékoztatása szerint

április 20-a után 70 kőzetmintát vizsgáltak meg a 12 kilométeres úthálózaton. Ezek közül 54 minta bizonyult azbeszttartalmúnak, a szennyeződés pedig szinte valamennyi érintett utcában jelen van.

Több mérési ponton mérték a levegő azbesztrost-koncentrációját. A Síp utcában a mért értékek meghaladták az előírt, 1000 rost/m³-es határértéket. A Márton Áron utcában 1500 rostszálat mértek, míg a Sáfrány utcai egyik mérési ponton az eredmény az egészségügyi határérték alatt maradt.

Az elsődleges cél az volt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megakadályozzák az azbeszttartalmú kövezettel kialakított utakon a kiporzást. A légutakba kerülve rákos megbetegedést előidéző anyag nemcsak az Oladi Platón élő több mint ezer ember egészségére jelenthet veszélyt, hanem a megyeszékhely lakói számára is kockázatot hordozhat.

Feszített tempóban

A BITUNOVA Útfenntartó és Emulziógyártó Kft. munkatársai egy közösségi médiában megjelent jelzés nyomán figyeltek fel a problémára. Ezután felvették a kapcsolatot Szombathely város műszaki osztályával. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Laboratóriumi és Módszertani Igazgatóság a cég által bemutatott technológiai megoldást támogatta, mivel az alkalmas arra, hogy az azbeszt kiporzását meggátolja.
Ezt követően rohamtempóban, mindössze 10-12 nap alatt lezajlottak a kivitelezést megelőző műszaki folyamatok, hogy mielőbb elkezdhessék a 4500 négyzetméteres próbaszakasz felületzárását.

Kézi előkészítéssel csökkentették a kiporzás kockázatát

A BITUNOVA az ügyben érintett úthálózat egyik útján, a Síp utcában speciális bevonó felületet alakított ki. A fogadófelületre először száraz zúzalék került, majd erre épült rá a bitumenemulziós kötőanyag és a további zúzalékréteg.
A technológiát részleteiben Bakó Árpád cégvezető, műszaki csoportvezető segítségével mutatjuk be.
A BITUNOVA munkatársai külön munkavédelmi oktatáson vettek részt a munkálatok elkezdése előtt. Egyszer használatos védőruhában, maszkban dolgoztak, ezek a munkanap végén gyűjtőzsákba kerültek és veszélyes hulladékként kezelték.

Bakó Árpád elmondta, hogy

a szálló por képződésének kockázatát kellett minimalizálni, ezért a burkolat-előkészítési munkákat kézi bedolgozással, védőfelszerelésben végezték el. A fogadófelület kátyúit, süllyedéseit zúzalékkal és mart aszfalttal javították ki.

Erre került a kétrétegű, szórt felületi bevonat: száraz zúzalék alászórásával úgynevezett itatott felületi bevonatot alakítottak ki az azbeszttartalmú kőzet felett.  

Egymásra épülő rendszert alakítottak ki

A kialakított rétegrendről Bakó Árpád elmondta, a fogadófelületre elsőként a terheléstől függően különböző szemcseméretű uzsai bazaltzúzalékot szórtak. Ezt gumihengeres hengerlés követte, amelynek ezúttal nem klasszikus tömörítési, hanem szemcserendezési szerepe volt. A cél az volt, hogy a zúzalékszemek megfelelően beálljanak a fogadófelületbe, és előkészítsék a kötőanyag fogadását.

Ezután munkába állt a bitumenemulzió-szóró célgép. A felületre juttatott bitumenemulzióra újabb, az első réteghez képest kisebb szemcseméretű uzsai zúzalékot szórtak a felületre. Ezt ismét a gumihengeres munkagép egyengette el.
Végül egy harmadik szórással zárták a munkafolyamatot.
A kialakuló bevonat nem homogén aszfaltrétegként viselkedik, hanem zúzalék- és kötőanyagrétegek egymásra épülő rendszereként zárja le a kiporzás útját.

Speciális munkagépek támogatták a kivitelezést

A kiporzást gátló záróréteg kialakítását a kötőanyag és a zúzalék egyidejű szállítására és kiszórására alkalmas Schäfer típusú gépek segítették. A munkavégzéssel járó porfelverés kockázatát csökkenti, hogy az automatikus vezérlésű célgép összehangoltan végzi a zúzalék kiszórását és az emulzió kipermetezését.

A zúzalékszóró tartályban a kihordóhenger teljes hosszában egyenletesen helyezkedik el a zúzalék, ennek elosztásáról hidraulikus szétosztó terelőcsiga gondoskodik. A hőszigetelt bitumenemulzió-tartály programozható melegítőberendezése biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. A bitumenemulziót zárt tartályban szállították a munkaterületre, majd zárt rendszerű szivattyúval fejtették át a munkagépbe.

Minimalizálták a porfelverés kockázatát

A speciális célgépek alkalmazásával a zúzalék szórása mindössze körülbelül fél méterrel követi az emulzió kipermetezését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötőanyaggal kezelt felület nem marad hosszabb ideig fedetlenül. Az Oladi Platón ez nem pusztán kivitelezési minőségi kérdés, hanem környezetvédelmi és munkavédelmi szempont is: a technológiának úgy kell felületet zárnia, hogy közben ne növelje a kiporzás kockázatát.

A felületi bevonat tartóssága a meglévő pályaszerkezet teherbírásától függ

A technológia élettartama alapvetően a fogadóréteg, vagyis a meglévő pályaszerkezet teherbírásától és állapotától függ. Ha az megfelelő, a felületi bevonat akár 15–20 éves élettartamot is elérhet. A kivitelező nem teljes pályaszerkezeti rekonstrukciót végzett, hanem az úthálózat adottságaihoz alkalmazkodva megoldást keresett az azbeszttartalmú kiporzás megakadályozására. A technológia további alkalmazásáról újabb mérések után dönthetnek az illetékesek.   

A KSH szerdán hozta nyilvánosságra, hogy

márciusban az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 3,9, a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

Lakásépítési kereslet lendítheti fel a piacot

Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője jelezte, éves alapon is bővült az építőipari termelés márciusban. A trend azonban kedvezőtlen, az ágazat januári beszakadása miatt az első negyedévben a termelési volumen 5,4 százalékkal maradt el a tavalyi negyedik negyedévitől. Pozitívum ugyanakkor, hogy a márciusi bővüléshez mindkét építményfőcsoport hozzájárult.

A szakember kiemelte, a rendelésállomány alapján az építőipar a következő időszakban bővülhet.

Ebben jelentős szerepe lehet az ágazat teljesítményének 15-20 százalékát adó lakásépítési keresletnek, amelyet az állami támogatások, a Lakhatási Tőkeprogram és az Otthon Start program is támogatnak.

A rendelésállomány alapján a döntően az állami kereslethez kötődő egyéb építmények növekedése is tovább folytatódhat, miközben a vállalati kereslet bővülését a gazdasági kilátások bizonytalansága befolyásolja. Az erősebb forintárfolyam az importárak mérséklésével támogathatja az építőipar helyzetét, csökkentheti a költségeket, ami az árakban is megjelenhet. Ez a folyamat ugyanakkor a hazai beszállítók helyzetét ronthatja, emiatt az ágazat fellendülésének tovagyűrűző hatásai csak szűkebb körben jelentkezhetnek - ismertette Molnár Dániel.

Még drága az építkezés, de javulnak a piaci kilátások

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza közölte, márciusban az építőipar teljesítménye havi és éves alapon is bővült. Az első negyedévet éves összevetésben 4,2 százalékos mérséklődés jellemezte, amiben szerepe volt a januári hideg időjárásnak, ami gátolta az építőipari munkákat, a következő két hónapban pedig nem pótolta a lemaradást az ágazat. Mindez vegyes képet mutat az építőipar teljesítményéről; az ágazat nincs válságban, de nem is tud kiemelkedő növekedést elérni, amiben továbbra is szerepet játszik az uniós források hiánya, az alacsony beruházási hajlandóság, illetve az állam és az önkormányzatok forráshiánya.

Ugyanakkor a márciusi bővülés azt mutatja, hogy az ágazat a mélyponton túl van, éves alapon mindkét építményfőcsoport termelése nőtt.

Regős Gábor arra is kitért, hogy az első negyedévben az építőipar termelői árai ismét az inflációt meghaladó mértékben, éves alapon 4,7, míg negyedéves alapon 1,8 százalékkal nőttek, és az ágazatban továbbra is hiába várják az árszint normalizálódását.

Kiemelte, a rendelésállomány március végén 4,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így a következő hónapokban szerényebb bővülésre lehet számítani.

Ha azonban a piaci várakozásoknak megfelelően sikerül hozzáférni a Magyarországnak járó uniós forrásokhoz, az az ágazat számára is lökést jelenthet, ami már a második féléves adatokon is jelentősebb nyomot hagyhat.

Az építésügyért felelős tárcavezetőt a kinevezése előzményeként hétfőn hallgatta meg az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottsága. A közlekedési szakember kinevezését a bizottság hat igen és egy tartózkodás mellett támogatta.

Vitézy Dávid az ülés előtt jelentette be, hogy Tárkányi Zsolt a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkáraként segíti majd a munkáját.

Egy korszak vége, egy új kezdete

A mai nappal egy négyéves korszak zárult le: 2022 májusában ugyanis az ötödik Orbán-kormány megalakulásával hosszú évtizedek után az építőipar önálló tárcát kapott, amely Építési és Beruházási Minisztériumként indult, majd pár hónappal később Építési és Közlekedési Minisztériumként folytatta működését.

A négyéves korszak egyik meghatározó intézkedése volt a minisztérium részéről az állami építési beruházásokról szóló törvény, valamit az új építészeti törvény bevezetése, amelyeket 2023 júliusában, illetve 2023 decemberében fogadott el a parlament.

Egy további jelentős változás volt az ágazat számára, hogy az állami beruházások lebonyolítását több mint két évtizeden át ellátó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2023. január 1-jei hatállyal megszűnt. Az állami beruházó cég beolvadt az építésügyi minisztérium szervezetrendszerébe, és feladatait a minisztérium vette át: így az elmúlt négy évben ebben a rendszerben zajlott az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása.

Áttekinthető beruházási rendszert ígért a szakbizottsági meghallgatáson

A most szerveződő új szaktárca főbb irányvonalait Vitézy Dávid a hétfői bizottsági meghallgatásán ismertette. Az összegzésében az egyik legfontosabb feladatként az uniós források hazahozatalát, valamint azok szabályos és határidőre történő felhasználását jelölte meg.

Beszélt arról is, hogy a következő időszakban át kell tekinteni a korábbi beruházási döntéseket. A leendő minisztériumnak el kell végeznie az intézményrendszer újjáépítését is, amely az állami beruházások előkészítéséhez és lebonyolításához szükséges.

Vasúti járműbeszerzések és a nagyvárosok agglomerációs kötött pályás fejlesztései kerülhetnek a fókuszba

A közlekedési területet érintő tervek közül a miniszter az elővárosi vasúti fejlesztések – közöttük a reptér kötöttpályás elérésének - szükségességét, a járműpark megújítását emelte ki. Kitért arra is, hogy áttekintik a bezárt vasútvonalak helyzetét.

Az elmaradt közútfelújításokat is pótolni kell

Az országos közúthálózat állapota szintén napirendre került. A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az elmúlt években több gyorsforgalmi és autópálya-fejlesztés valósult meg, az alsóbbrendű és országos közutak egy részén elmaradtak a szükséges felújítások. Sürgető feladatként jelölte meg az úthálózat állapotának javítását.

A beruházási szabályozás felülvizsgálata is feladat lehet

A beruházási területet érintve a tárcavezető a kiemelt beruházások jogszabályi környezetének és a korábbi titkosítási gyakorlatoknak az áttekintéséről is beszélt. A fejlesztések kapcsán átláthatóságot ígért és kiemelte, hogy a fejlesztések érintettjeivel – a lakossággal és az önkormányzatokkal – együttműködésre és párbeszédre kell törekedni. 

Közlekedésszervezési és városfejlesztési tapasztalattal érkezik

Vitézy Dávid még gimnazista korában vált közlekedési aktivistává. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület tagjaként bekapcsolódott a főváros közlekedési hálózatának újjászervezésébe. Városfejlesztéssel foglalkozó közgazdászként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen. Eddigi szakmai pályafutása során betöltötte a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatói, a Budapest Fejlesztési Központ vezetői, valamint a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatói posztját. 2024-ben főpolgármester-jelölt volt, majd az általa alapított Podmaniczky Mozgalom frakciójában a fővárosi közgyűlésben dolgozott.

A döntés azért különösen súlyos és érthetetlen, mert a KÉSZ Építő Zrt. több mint 11 milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot adott a később nyertesnek kihirdetett pályázatnál, azonban a céget egy vitatott jogértelmezésre hivatkozva kizárták az eljárásból.

A KÉSZ Csoport álláspontja szerint a mostani eredménytelenné nyilvánítás egyértelműen azt mutatja: 

az ajánlatkérő nem tudta megnyugtatóan kezelni azokat a súlyos kérdéseket és aggályokat, amelyek az eljárás során felmerültek.

A Közbeszerzési Döntőbizottság korábban már jogsértőnek minősítette, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium megtagadta a KÉSZ Építő Zrt. számára az iratbetekintést, és emiatt 10 millió forintos bírságot szabott ki az ajánlatkérőre. Az ezt követő iratbetekintés során a KÉSZ Építő Zrt. olyan körülményeket tárt fel, amelyek alapján a nyertes ajánlattevő oldalán a közbeszerzési törvény szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértésének gyanúja merülhetett fel.

A cég ezek tisztázását kérte, azonban ahelyett, hogy az ajánlatkérő minden kétséget kizáró módon rendezte volna a felmerült problémákat és biztosította volna a tiszta verseny feltételeit, végül az egész eljárást érvénytelenítették.

A KÉSZ Csoport szerint elfogadhatatlan, hogy Magyarország egyik legnagyobb közpénzből megvalósuló beruházásánál egy több mint 11 milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot benyújtó közel 45 éve működő független magyar vállalatot kizárjanak, majd a feltárt aggályok nyomán ne a verseny tisztasága és az ajánlatok objektív összehasonlítása érvényesüljön, hanem az egész eljárás eredménytelenné nyilvánítása.

A cégcsoportot története során már többször érte sérelem a közbeszerzési eljárások tekintetében, 2016-ban a Szegedi Lézerközpont kapcsán végül hosszas bírósági eljárás után adtak igazat a cégcsoportnak, igaz addigra már megépült a fent nevezett projekt.

A KÉSZ Csoport továbbra is minden rendelkezésére álló jogi lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy a közbeszerzési eljárások során valóban azonos feltételek, átlátható szabályok és tisztességes verseny érvényesüljenek.”

Horthy nevét is viselte a híd

A híd 1937-ben készült el, és Horthy Miklós kormányzó nevét viselte. A Budapest déli területeinek összekötését biztosító átkelőt a II. világháború végén felrobbantották. Hosszan elhúzódó viták után felújították a hidat, és 1952 novemberében Petőfi hídként átadták a forgalomnak. Az 1960-as évek derekán, majd 1979-80-ban felújították és átépítették a hídpályát. 1996-ban a Nagykörút felújításához kapcsolódóan kicserélték a budai pillér saruit, ekkor átépítették a villamosvágányokat és felújították az útburkolatot is. Két évtized elteltével sürgetővé vált a híd átfogó felújítása.

A hídszerkezet és a burkolatok megújítását is előkészítik

A nyertes ajánlattevőnek az engedélyezési tervdokumentációt kell elvégeznie és a szükséges engedélyeket beszereznie. A tervezés érinti az acélszerkezet teljes körű korrózióvédelmét, a saruk és a villamospálya, valamint az útburkolat cseréjét is. A kiírás szerint a járda kiszélesítése az elválasztott kerékpáros- és gyalogossáv kialakításának előkészítése is szerepel a feladatok között.

Az 1937-es arculatot is visszaállítanák

A megújuló híd díszvilágítást is kaphat, ennek terveit is el kell készítenie a nyertes ajánlattevőnek. A megrendelő elvárása az 1937-es arculat visszaállítása.

A teljes és a részleges felújításra is készülnek tervek

A tervezési munkák érintik a hídfő belső helyiségeinek teljeskörű felújítását. A megbízást elnyerő cég szakembereinek a hídfelújítás ütemezését, a közlekedés fenntartásának lehetőségeit is meg kell vizsgálniuk. A feladatok között szerepel kiviteli tervdokumentáció és tenderdokumentáció elkészítése is. A kiírás a teljes körű felújítás és a részleges felújítás terveit is tartalmazza.

A tervezői művezetés is szerepel a feladatok között

A Petőfi híd teljes hossza 500 méter, felülete 14 415 négyzetméter. A 378 méter hosszú mederhíd négynyílású, folytatólagos rácsos gerendahíd vasbeton bordás pályalemezzel; ehhez kapcsolódik a budai oldali rakparti nyílás, a pesti oldali parti nyílás, valamint a hídfők és kapcsolódó aluljárók, felüljárók szerkezete is. A későbbi kivitelezéshez kapcsolódóan a tervezői művezetés is a feladat része lehet, akár teljes körű, akár részleges felújítás valósul meg.

A válaszok alapján az iparág előtt egyszerre áll komoly kihívás és jelentős lehetőség: a hallgatók érdeklődése adott, de határozott elvárásaik vannak és egyre tudatosabbak.

Az építőipar megítélése nem egységes a műszaki és mérnöki képzéseken tanuló hallgatók körében, de a fiatalok nyitottak a pályára, ha valódi fejlődési lehetőséget és emberközpontú működést látnak.

A két legfontosabb tényező a versenyképes jövedelem és a szakmai fejlődési lehetőség

A felmérésből kiderül, hogy a fiatalok szemében az ismertség önmagában nem jelent vonzerőt. Sok cég neve ismerősen cseng számukra, de ettől még nem feltétlenül tartják azokat vonzó munkahelynek. A választások mögött összetett szempontok állnak, amelyek túlmutatnak a cégek piaci szerepén vagy a projektek méretén.

A hallgatók számára a munkahelyválasztás két legfontosabb tényezője a versenyképes jövedelem és a szakmai fejlődési lehetőség, gyakorlatilag azonos súllyal. A pályakezdők nem kizárólag rövid távú anyagi előnyt keresnek, hanem olyan munkakörnyezetet, ahol tanulhatnak, mentorálást kapnak, és kiszámítható szakmai utat látnak maguk előtt.

A legnagyobb ellenérzések a működési kultúrához kötődnek: az elavult szervezeti szemlélet, a túlterheltség, a rugalmatlan munkavégzés és a rossz belső kommunikáció mind komoly visszatartó erőt jelentenek a fiatalok számára.

Egyelőre nincsenek stabil márkák csak versengő benyomások egy-egy cégről

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy ugyanaz a munkáltató egyszerre jelenhet meg vonzó és taszító szereplőként a hallgatói észlelésekben, ami azt jelenti, hogy az iparágban sok esetben nem egységes, stabil munkáltatói márkák élnek a fiatalok fejében, hanem egymással versengő benyomások.

Ez különösen fontos visszajelzés a cégek számára: a láthatóság önmagában nem elég, ha azt nem támasztja alá következetes belső működés és hiteles külső kommunikáció.

A fiatalok gyorsan érzékelik az ellentmondásokat a hirdetett értékek és a valós tapasztalatok között.

Valódi történetekre és kapcsolódásra várnak a reklámok helyett

Ha egy cég fejlődést, emberközpontúságot és támogatást ígér, akkor azt a mindennapi működésben is érezni szeretnék. Kifejezetten értékelik a hiteles, következetes kommunikációt, de nem klasszikus reklámot várnak, inkább átlátható karrierutakat, valódi történeteket, bemutatható projekteket és személyes kapcsolódási lehetőségeket keresnek.

Az ÉVOSZ kutatása megerősíti, hogy a hallgatói programok, szakmai nyári egyetemek, projektlátogatások és gyakornoki lehetőségek kiemelkedően fontos szerepet játszanak az iparág megítélésében.

A válaszadók többsége már találkozott ilyen kezdeményezésekkel, és a részvételi hajlandóságuk kifejezetten magas. Ezek a programok a fiatalok számára valódi belépési pontot kínálnak a szakmába, segítenek áthidalni az egyetemi évek és a munkaerőpiac közötti szakadékot, és csökkentik a pályakezdéssel járó bizonytalanságot.

Nem pusztán munkahelyet keresnek, hanem belépési pontot a szakmába

A felmérés kimutatta, hogy a hallgatók összességében nem elutasítóak az építőiparral szemben. Éppen ellenkezőleg: sokan nyitottak lennének a pályára, ha világosabb jövőképet, több személyes figyelmet és emberibb működést tapasztalnának.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok nem pusztán munkahelyet keresnek, hanem belépési pontot a szakmába.

Azok a cégek lehetnek hosszú távon vonzóak számukra, amelyek nemcsak láthatóak, hanem képesek tanítani, mentorálni, és valódi szakmai közösséget kínálni a pályakezdőknek.

Az alábbi videó segít értelmezni a Color Compass színrendszere mögött meghúzódó tudományos magyarázatot.

Cikksorozatunk első részében a színkártya létrejöttének tudományos és szakmai hátteréről írtunk, most pedig annak felépítésével foglalkozunk és bemutatjuk a Color Compass online alkalmazást.

A homlokzaton másképp élnek a színek

Köztudott, hogy egy kis mintán látott szín nem ugyanúgy viselkedik nagy felületen. A homlokzaton az árnyalatok gyakran sötétebbnek, telítettebbnek hatnak: a méret, a fényviszonyok, az árnyékok mind befolyásolják az összképet. A Color Compass logikája ezt a jelenséget is figyelembe veszi, és úgy rendezi a színeket, hogy a domináns árnyalatokból kiindulva könnyebb legyen eligazodni a finom tónusok között.

Gyakorlati tapasztalat, hogy érdemes világosabb irányba elmozdulni: ha két árnyalattal halványabb színt választunk, sok esetben ugyanazt a karaktert kapjuk vissza – csak kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb formában.

A pigmentek szerepe a tartós színekben

A homlokzati színezés nemcsak esztétikai kérdés: a kiválasztott árnyalatnak hosszú éveken át ellenállónak kell lennie az időjárás hatásainak. Ebben kulcsszerepet játszanak a pigmentek, amelyek a színek megjelenéséért felelnek. Ezek az apró, oldhatatlan részecskék a fény bizonyos hullámhosszait elnyelik, másokat visszavernek – így alakul ki az adott színérzet.

A Color Compass rendszer egyik előnye, hogy következetesen kezeli a színárnyalatokat: a világosabb változat valóban ugyanazon szín „rokona”, nem pedig egy eltérő tónus.

Tartósság és ellenállóképesség a homlokzatokon

A homlokzatok színe idővel természetes módon változik, hiszen folyamatosan ki vannak téve a napsugárzásnak, csapadéknak és szennyeződéseknek. Ezért különösen fontos a megfelelő pigmentválasztás. A Cemix rendszereiben strapabíró, UV-álló pigmenteket alkalmaznak, amelyek hosszú távon is megőrzik színüket.

A színképzés során több szempont is meghatározó:

• a fény- és időjárásállóság;
• a kötőanyaggal való kompatibilitás;
• a szemcseméret és fedőképesség;
• valamint a teljes receptúra összhatása.

Külön figyelmet érdemel a sötét árnyalatok viselkedése: ezek több hőt nyelnek el, így nagyobb igénybevételt jelentenek a felületnek. Ilyen esetekben előnyösek lehetnek az úgynevezett „hűvös” pigmentek, amelyek csökkentik a felmelegedést.

Kézbe vehető színrendszer

A Color Compass egyik legfontosabb eszköze a legyezőszerűen kihajtható színkártya, amelyet kifejezetten homlokzati felhasználásra terveztek. A rendszer oldalanként nyolc árnyalatot mutat be, logikus elrendezésben, így a szem könnyebben érzékeli a különbségeket.

Egy-egy színirányon belül akár negyven árnyalat is megjelenik, ami biztos alapot ad a tudatos választáshoz – még akkor is, ha finom tónusok között kell dönteni.

Intuitív választás, zavaró tényezők nélkül

A színkártya kialakítása segíti az ösztönös döntést: a színek világosság és telítettség szerint rendeződnek, így természetes átmeneteket alkotnak. A világos árnyalatok nagyobb felületen jelennek meg a jobb érzékelhetőség érdekében, míg a sötétebb tónusok kompaktabban kaptak helyet.

Az elrendezés célja, hogy semmi ne vonja el a figyelmet – a fókusz kizárólag a színeken marad.

Praktikus kialakítás a mindennapi használathoz

A színkártyát kifejezetten gyakorlati használatra tervezték: könnyen forgatható, jól kézben tartható, és kétféleképpen is használható. Balra nyitva a színek nevei és kódjai segítik a tájékozódást, jobbra nyitva pedig csak a tiszta színfelületek láthatók, zavartalan inspirációt biztosítva.

A hosszabb lapok lehetővé teszik több árnyalat egyidejű összehasonlítását, ami különösen hasznos a homlokzati döntések során.

Digitális háttér: mindig naprakész információk

A Color Compass nem áll meg a fizikai színkártyánál. Az egyes árnyalatok hátoldalán található QR-kódok egy online felületre vezetnek, ahol részletes információk érhetők el: színharmóniák, műszaki adatok, referenciafotók és az adott színben elérhető termékek.

Ez a kombináció biztosítja, hogy a rendszer mindig aktuális maradjon, miközben a felhasználó egyszerre támaszkodhat kézzelfogható és digitális eszközökre.

A színek élménye online térben

Az online alkalmazás további lehetőségeket kínál: a kiválasztott árnyalatok különböző fényviszonyok között is megtekinthetők, összehasonlíthatók, sőt el is menthetők. A felhasználó így előre tesztelheti döntését, mielőtt az a homlokzaton megjelenne.

A rendszer segítségével nemcsak egy színt, hanem egy teljes vizuális koncepciót lehet kialakítani.

Színek elérhetősége országszerte

A Color Compass színkártya árnyalatai országszerte elérhetők a Cemix színkeverő pontjain. A tartós, ásványi pigmenteknek köszönhetően a kiválasztott színek mindenhol azonos minőségben készülnek el, legyen szó világos vagy akár intenzívebb tónusokról.

A rendszer így nemcsak a választást, hanem a megvalósítást is egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá teszi.

Az M3-as metró rekonstrukciós munkálatait lapunk végigkövette szakmai cikkekkel, fotógalériákkal és videókkal. A középső szakasz, a Lehel tér és a Nagyvárad tér közötti részek rekonstrukciója 2020 és 2023 között zajlott. A projekt a BKV Zrt. beruházásában, a SWIETELSKY Építő Kft. kivitelezésében valósult meg.

Sikeres műtét a főváros ütőerén

Az M3-as metró középső szakaszának három és fél évig tartó kivitelezésről, annak kihívásairól, mérföldköveiről egy nagyinterjúban beszélt Áprily Krisztián, aki a SWIETELSKY Építő Kft. projektigazgatójaként koordinálta a 9 állomáson folyó munkálatokat. A grandiózus projektet a SWIETELSKY Metróépítési Üzletága valósította meg Stipich Béla, az építőmérnöki szakma egyik legtapasztaltabb szakemberének vezetésével, aki korábban a 3-as metró megépítésében is részt vett. 

Az ÉVOSZ az elismeréshez kapcsolódó méltatásban így fogalmaz:

Az M3-as metróvonal rekonstrukciója az elmúlt évek egyik legnagyobb közlekedési beruházása volt Magyarországon. Olyan munka készült el magas minőségben, amely kiemelkedő mérnöki megoldásokat és nagy tapasztalatot várt el a rekonstrukcióban résztevőktől.

Európa egyik legnagyobb közlekedési beruházása volt

A Kálvin tér metróállomás peronszintjén elhelyezett Építőipari Nívódíjjal járó bronztáblát 2026.04.28-án ünnepélyes keretek között leplezték le. Ezt követően a Kálvin téri református templom Kálvin termében tartott eseményen számos kulcsszereplő mondta el gondolatait a metrófelújítás és a Nívódíj jelentőségéről, legszebb pillanatairól. Radnay Tibor, BKV Zrt. M3 metró projekt irodavezetője kiemelte:

„Többéves, kitartó és felelősségteljes munkánk visszaigazolása e díj, amely a tervezők, kivitelezők, a közreműködő szakemberek, valamint a BKV munkatársainak közös sikere. Számos speciális technológiát kellett itt alkalmazni, hiszen a munkát a mélyben, szűk terekben, bonyolult szerkezetek között kellett elvégezni. Csaknem 3500 ember dolgozott azon, hogy határidőre elkészülhessen Budapest legforgalmasabb közlekedési tengelyének felújítása.

A projekt megvalósulása idején ez nemcsak Magyarország, de Európa egyik legnagyobb közlekedési beruházása volt. Reméljük tehát, hogy az itt felhalmozott tudás és tapasztalat hamarosan hasznosulhat – egy meglévő metróvonal meghosszabbítása, akár egy új vonal kialakítása során –, mert meggyőződésem, hogy Budapest rangjához méltó közlekedési rendszeréhez elengedhetetlenek a további metrók és kötöttpályás kapcsolatok.”

A teljes 3-as metró vonala vizuális egységbe került

Kovács László, a FŐMTERV villamos- és gépésztervező irodájának vezetője azt hangsúlyozta: „szakmánk egyik legkomplexebb feladata egy metróvonal tervezése, amit csak az tud még nehezíteni, ha egy meglévő vonal felújításáról van szó.” Ehhez tette hozzá Csapó Balázs, a Paragram Stúdió Kft. ügyvezetője:

„Ez a metróvonal múltszázadi. Olyan meghatározó cégek mérnökei alkották meg, mint az UVATERV és a FŐMTERV. Különleges mérnöki teljesítmény volt, a mérnöki logika és etika pedig mérnöki esztétikához is elvezet. Ehhez mi és számos építész kollégánk hozzátettük, amit korunk megkövetelt, de tiszteletben tartottuk, ami érték. Izgalmas hozadéka a felújításnak az is, hogy míg korábban a három szakasz nagyon eltérő látványvilágot mutatott (hiszen évtizedek választották el őket egymástól), ma a teljes vonal vizuális egységbe került.”

Ezt követően Dr. Horváth Balázs, a KTE Közlekedéstudományi Egyesület Főtitkára, Bálint Péter, az Építőipari Nívódíj Bíráló Bizottság elnökhelyettese és Cseke Lajos, az ÉVOSZ Szerelőipari Vállalkozói tagozat elnöke méltatták a beruházást; majd átadták az alvállalkozói díjakat.

„A közlekedéstudományi egyesületben hisszük, hogy az ilyen monumentális, korszakokon átívelő mérnöki teljesítményeket támogatni, ismerni és elismerni szükséges. Ezért öröm, hogy az egyik legrangosabb hazai építészeti díj, a Nívódíj méltó helyre került” – mutatott rá Dr. Horváth Balázs.

A díjak átvételét Tóth Attila, a VIV Zrt. projektigazgatójának köszöntője követte, aki arra hívta fel a figyelmet: „a teljes vonal energiaellátását, valamint két állomás felújítását kaptuk feladatként. Összetartó erő párosult itt az építés többéves folyamata alatt nagyon erős céltudatossággal, mert mindenki azért dolgozott, hogy a felújítás elkészüljön.”

Büszkén állnak a projekt mellett

Végül Bognár Árpád, a SWIETELSKY Magyarország Kft. ügyvezetője zárta az ünnepi beszédek sorát.

„Nagyon feszített munka volt ez, amelyben az érdekütközések végül kimagasló eredménynek lettek alapjai. Az ezredforduló körül nehéz helyzetben lévő cég volt a SWIETELSKY, amelyet évek alatt sikerült stabilizálnunk, majd a 4-es metró építése hatalmas sikerként és óriási feladatként lökött nagyot a vállalatunkon. Nagyon sok fiatal, tehetséges kollégánk és remek alvállalkozóink segítették végigvinni azt a hatalmas vállalkozást. Ezt követően bár leállt a metróépítés, de egy komplex feladatok ellátására képes, összeszokott csapattal várhattuk a 3-as metró felújításának kezdetét.

Az ügyvezető kiemelte: ”mindent megtettünk azért, hogy olyan projektet hagyjunk magunk mögött, amely mellé mindig büszkén lehet állni. Megtiszteltetés, hogy elnyertük az Építőipari Nívódíjat, amely a SWIETELSKY életének huszadik ilyen elismerése. Szép kerek szám ez, amely jól tükrözi kollégáink felkészültségét.”

Hozzátette: bíznak abban, hogy a következő időszak a metróépítéseknél is a változás szelét hozza. Reményét fejezte ki, hogy ebben a SWIETELSKY-nek is szerepe lehet és gyermekeik, unokáik is folytathatják majd azt az állhatatos, közösségért végzett munkát, ami a legnagyobb eredményeiket jellemzi.

Cikksorozatunk első részében a színkártya létrejöttének hátterét mutatjuk be, vagyis azt, milyen szakmai megfontolások hívták életre a rendszert. A hamarosan megjelenő második részben a kártya felépítését és a hozzá kapcsolódó online alkalmazás működését ismertetjük.

Röviden a rendszerről:

• 4 alapszín;
• 40 színirány;
• 70 fehér, szürke és fekete árnyalat;
• 100 színpaletta;
• 800+ egyedi színárnyalat.

A Color Compass egy kifejezetten homlokzati felhasználásra hangolt színrendszer, amely több mint 800 árnyalatot foglal magában. Létrehozásának célja az volt, hogy a színválasztás ne bizonytalan találgatás, hanem átgondolt, tudatos döntés legyen.

Egy apró mintából ugyanis nehéz elképzelni, miként viselkedik majd a szín nagy felületen – ráadásul a fényviszonyok, az árnyékok és az anyag textúrája is jelentősen befolyásolja a végeredményt.

A rendszer ezért afféle „iránytűként” működik: segít értelmezni a látott árnyalatokat, és biztosabb kézzel kiválasztani azt a tónust, amely hosszú távon is megállja a helyét.

A homlokzat szerepe: több mint első benyomás

Egy épület megjelenése – különösen a homlokzat – meghatározó élményt ad. Kis túlzással hasonló szerepet tölt be, mint az öltözködés vagy a megjelenés az embereknél: kiemelheti az előnyöket, karaktert adhat, és erősítheti az összhatást.

A jól megválasztott színek és anyagok növelik az esztétikai értéket, ugyanakkor egy elhibázott döntés utólag nehezen korrigálható. Mivel a homlokzat folyamatosan szem előtt van, és jelentős beruházást jelent, érthető, hogy sokan bizonytalanok a tervezés során.

A Color Compass ebben a helyzetben kínál segítséget: nem kész válaszokat ad, hanem eligazít. Megmutatja, hogy az elképzelt árnyalat valóban működni fog-e nagy felületen, inspirációt ad, és rendszerezetten tárja fel a lehetséges alternatívákat. A cél az, hogy a vizuális elképzelés és a megvalósult végeredmény összhangba kerüljön.

Logikus rendszer: 4 alapszíntől a 40 színirányig

A színkártya alapját négy tiszta alapszín adja: a sárga, a piros, a kék és a zöld. Ezek kombinációiból összesen 40 fő színirány jön létre, amelyek egy jól átlátható rendszerbe rendeződnek.

Az egyes árnyalatok kódjai nem véletlenszerűek: pontosan jelzik az összetételt. Egy fahéjpiros például fele-fele arányban tartalmaz sárgát és pirosat, míg egy kékes-zöld árnyalatnál a kód azt mutatja meg, melyik szín dominál. Ez a logika segít megérteni, hogy egy adott tónus „merre húz”, és így könnyebb eligazodni a palettán.

A színek ráadásul világos, következetes rendben jelennek meg: a sötétebbtől a világosabb, a telítettebbtől a visszafogottabb árnyalatok felé haladva. Ez a felépítés lépésről lépésre vezeti végig a felhasználót a választás folyamatán.

A színérzékelés logikájára építve

A színek értelmezése nem mindig egyértelmű, különösen a világosabb tónusok esetében. Gyakran nehéz megmondani, milyen árnyalatot látunk valójában, és hol helyezkedik el a teljes palettán.

A Color Compass ezt a bizonytalanságot csökkenti azzal, hogy a színérzékelés tudományos alapjaira épít. Az emberi látás ugyanis nem elszigetelten, hanem viszonyok mentén értelmezi a színeket – például a vörös–zöld vagy a kék–sárga tengelyek mentén. A rendszer ezt a működést követi, és a színek összetételének megmutatásával segíti a pontosabb értelmezést.

Az egyértelmű kódok nemcsak a tájékozódást könnyítik meg, hanem a kommunikációt is: egyszerűbbé válik az árnyalatok felismerése, megnevezése és megjegyzése.

Minden árnyalat külön tervezve

A Color Compass egyik fontos sajátossága, hogy nem egyetlen alapszín fokozatos világosítására épül. A gyakorlatban ugyanis a színek nem lineárisan változnak: a fehér hozzáadása nem egyszerűen világosít, hanem a tónust és a telítettséget is módosíthatja.

A rendszer ezért minden egyes árnyalatot külön tervez meg. Nem „hígított” színek sorozata jön létre, hanem olyan paletta, amely figyelembe veszi a valós látványt és a fényviszonyok hatását. Ennek eredménye egy tisztább, kiegyensúlyozottabb színátmenet, amely a gyakorlatban is kiszámíthatóbban működik.

A semleges árnyalatok ereje

A visszafogott színek – fehérek, szürkék és fekete tónusok – időtálló megoldást kínálnak. Könnyen illeszkednek különböző környezetekhez, és általában szélesebb kör számára vonzóak.

Nem véletlen, hogy az ilyen árnyalatú épületek gyakran kedvezőbb piaci megítélésben részesülnek. A harmonikus, semleges megjelenés sok esetben értéknövelő tényező is lehet.

A Color Compass ezért kiemelt figyelmet fordít erre a tartományra: összesen 70 különböző fehér, szürke és fekete árnyalatot kínál, külön csoportokba rendezve. Ez a széles választék lehetőséget ad arra, hogy a visszafogott megjelenés is árnyalt, karakteres és tudatos döntés eredménye legyen.

2026. április 29-én reggel megjelenő következő cikkünkben segítünk megérteni, hogyan viselkednek a színek a homlokzatokon, mi a pigmentek jelentősége és bemutatjuk a Color Compass online alkalmazást.

Közleményükben hangsúlyozták, a magyar építésgazdaság mintegy 8300 milliárd forintos piacából az épületgépészeti szerelési és beszállítói ágazat igen jelentős, mintegy 640 milliárd forintos hányadot képvisel.

A beszámoló szerint

• az ágazatot érintő aktuális kihívásokat,
• a piaci verseny tisztaságának hiányát
• és a szakképzés nehézségeit

felismerve alakult meg az ÉVOSZ Épületgépészeti Tagozata.

Az egyre gyakoribb tervezési hiányosságok és a kontárok is súlyos kockázatot okoznak

Kifejtették, a korszerű épületek energiahatékony és fenntartható működtetése ma már elképzelhetetlen magas színvonalú épületgépészeti megoldások nélkül.

„Ugyanakkor a piac szűkülése, a változó állami támogatási környezet, az egyre gyakoribb tervezési hiányosságok, valamint a jogosulatlanul munkát végző kontárok jelenléte súlyos vállalkozási és minőségi kockázatokat rejt magában” – áll a közleményben.

Ezen problémák kezelésére, valamint a szakmai érdekképviselet hatékonyságának növelésére jött létre az új tagozat. Az alapítók egyetértettek abban, hogy a minőségi épületgépészet nem csupán szakmai kérdés, hanem az élhető és energiatakarékos épített környezet alapfeltétele.

A kivitelezők, gyártók és a kereskedők is képviselik magukat

A tagozat nyitott platformként a jó szakmai gyakorlatok, innovatív megoldások összegyűjtését és terjesztését célozza meg.

Az alakuló ülésen a jelenlévő alapító tagvállalatok képviselői egyhangúlag Németh Lászlót, az ENSI Kft. képviselőjét választották meg a Tagozat elnökének, aki nemrég a  "Év Építőipari Személyisége" díjat is elnyerte a Portfolio Építőipar Konferencián.

Az új vezetés az elnökségi tagokkal - a hazai piac meghatározó épületgépész kivitelező, gyártó és kereskedő cégeinek képviselőivel - közösen kezdi meg a szakmai munkaterv végrehajtását.

A kivitelezhetetlen tervek visszaszorítása is a célok között

A közlemény mindezek mellett öt pontban összegezte a tagozat főbb célkitűzéseit és fókuszpontjait:

• Tiszta piaci verseny és a kontár tevékenységek visszaszorítása: A minőségi munkavégzés elismerése és a jogosulatlanul, szakszerűtlenül dolgozó kivitelezők kiszűrése, többek között a hatékonyabb helyszíni ellenőrzések szorgalmazásával.
• Kiszámítható szabályozás és támogatási rendszerek: Szakmai alapokon nyugvó, aktív érdekképviselet a jogalkotásban. Kiszámítható, tartós energiahatékonysági és épületfelújítási programok elindításának kezdeményezése a kormányzatnál.
• Tervezői és kivitelezői felelősség egyértelmű elhatárolása: a kivitelezhetetlen tervek visszaszorítása érdekében a felelős tervezői művezetés kötelező és következetes alkalmazásának elérése, valamint a pályakezdő tervezők kötelező kivitelezési-helyszíni gyakorlatának szorgalmazása.
• Termékminősítés és anyagellenőrzés: Szigorúbb és átláthatóbb épületgépészeti termékminősítési rendszer kialakítása, megakadályozva a nem megfelelő engedélyekkel rendelkező anyagok piacra kerülését és beépítését.
• Az oktatás és az utánpótlás-nevelés gyakorlatiasabbá tétele: Az épületgépész szakma társadalmi elismertségének növelése. A duális képzés és a szakmunkásképzés erősítése, a vállalatok fokozottabb bevonásával a gyakorlati oktatásba (tanműhelyek, bázisok létrehozása).

A Szent István Egyetem (ma Óbudai Egyetem) Ybl Miklós Építéstudományi Karán végzett építőmérnökként, geotechnikai szakirányon. Hogy miért épp itt, annak konkrét okát nem tudja felidézni, de szerepe van benne bányász nagyapjának és a National Geographic csatornának, ahol mindig lenyűgözve nézte a különleges építményeket, hatalmas alagutakat, gátakat és már akkor tudta, hogy ilyen volumenű beruházásokban akar majd részt venni.

– Abszolút – reagál azonnal a kérdésre, hogy jó döntés volt-e. Abban, hogy ma is így látja, komoly szerepe van annak, hogy a pályafutása úgy alakult, ahogy remélte, s egykori tanárának is, aki a talajmechanikát, mélyépítést úgy adta elő, hogy ő egyből beleszeretett. – Itt mindig van valami trükk, a mélyépítésben a legnagyobb alapossággal elvégzett feltárás ellenére is jöhetnek meglepetések. Ettől színes – mondja. Már hallgatóként lehetősége nyílt a szakmában munkába állni, a diploma kézhezvétele után pedig az M6-os alagútépítésre, a Strabaghoz hívta egy régi iskolatársa, ami kiváló indulása volt a karrierjének. Munkahelyi mérnökként dolgozott, ami jó iskolának bizonyult.

– Egy kitűnő projektben fiatalos csapat tagja voltam, többekkel ma is tartjuk a kapcsolatot. Ott is azt éreztem, mint Pakson és a többi projekten, hogy egy fontos célért dolgozunk közösen – meséli. Hozzáfűzi: projektről projektre menni vándorélet ugyan, különösen nemzetközi szinten, de nagyon jól összekovácsolódik a társaság.

A projekt végeztével Ákos egy kisebb hazai céghez igazolt, amely Balatonakarattyán épített alagutat NATM (New Austrian Tunneling Method) módszerrel. Ez egy bányászati alapú alagútépítési technika, amely a környező kőzet saját teherhordó képességét használja ki folyamatos monitoring mellett, lőttbeton erősítéssel. A projektet sikerrel végigvitték, ő pedig megbízást kapott a cég ISO minősítésének bevezetésére. – Nagyon élveztem, mert szeretem, ha mindig minden rendben van, minden követhető, kereshető, mert ez segít minden kérdést tisztázni – húzza alá. Azontúl, hogy a nagy projektek iránti vonzalma sohasem szűnt meg, külföldön is szerette volna gyarapítani tapasztalatait.

Ez a vágya vitte Németországba, ahol egy metróépítésben, illetve Németország-szerte közúti, vasúti alagutak előkészítői munkáiban és azok utólagos kiértékelésében részt vevő mérnöki tanácsadó iroda munkatársa lett. Itt érte a telefonhívás Katarból, ahol a futball-világbajnokságra készülve kezdődtek beruházások, s őt az osztrák PORR-hoz hívták. A Green Line, azaz egy 11 állomásból álló metróvonal építésébe kapcsolódott be.

– Megérkeztem a kietlen sivatagba, 50 fokos hőségbe, óriási páratartalomba, iszonyat kaotikus volt az egész – idézi fel, s nem titkolja, azt gondolta, még aznap hazautazik. Négy évig maradt, felügyelte a talajfeltárást, a monitoringrendszerek kiépítését és üzemelését, koordinálta az alagútépítési munkákat, így az állomások, aknák, felüljárók földmunkáit, miközben szó szerint az első kapavágástól egészen addig kísérte a projektet, amikor már a síneket tették le az alagutakban.

– Munkám során szoros együttműködésre volt szükség mind a tervezési, mind pedig a kivitelezési részlegek munkatársaival – idézi fel hozzátéve: – Fontosnak tartom, hogy jól működő kapcsolat legyen ezen szervezeti egységek között, ez ugyanis elengedhetetlen a sikeres projektmegvalósításhoz.

Megszámlálhatatlan kultúra találkozott a projekten, Jávorcsik Ákos pedig kifejezetten élvezte a multikulturális környezetet, emberileg is sok tapasztalatot adott számára. Nem beszélve a szakmai tanulságokról, hiszen ilyen volumenű projekten korábban még nem dolgozott. – Hat TBM (Tunnel Boring Machine) alagútfúró pajzs, 2×17 km alagút, több tucatnyi keresztátjáró, állomások, aknák – sorolja a paramétereket. Tapasztalatot gyűjteni igen, élni nem akart külföldön, ezért 2017 őszén csatlakozott az új atomerőmű-beruházáson dolgozó szakembergárdához.

Egy év sem telt el, amikor innen Dubajba hívták, ahol egy más szempontból gigantikus feladat végrehajtásában számítottak rá: a PORR infrastruktúrához épített alagutat, mégpedig olyat, ahol a pajzsok átmérője 11 méter volt. Összehasonlításképpen: egy metróé 6 méter körüli.

– Mondtam a vezetőimnek, ne haragudjanak, el kell mennem. Azt válaszolták, hogy várnak vissza – emlékszik a történtekre. Geotechnical engineerként a feltárásokat, az új monitoringrendszer kialakítását, a TBM-es, alagútépítési, aknamélyítési munkák elvégzését felügyelte, majd a projekt befejezése után visszatért Paksra, hogy valóra váltsa szakmai álmát és tapasztalatait egy ilyen nagy léptékű hazai projektben kamatoztassa.

Az elmúlt év októberéig szenior geotechnikus szakértőként dolgozott, amikor is felkérték a terület-előkészítési programelem vezetésére. – Örömmel fogadtam el.

Sem a projekttel, sem magammal nem tehettem meg, hogy ezt a lehetőséget elszalasszam. A kivitelezői oldalon szerzett tapasztalatokat jól tudom hasznosítani, jól tudom segíteni a fővállalkozót is és ezzel a projektünket. A legfontosabb a körültekintő felkészülés, a kivitelezés komoly felügyelete, az ott szerzett tapasztalatok visszacsatolása. Tervezd meg, dolgozz aszerint, elemezd, forgasd vissza a tapasztalatokat! Ez a működő módszerem

– fogalmaz. Az, hogy egy atomerőmű építésén dolgozhat, számára azt jelenti, hogy a minőség még inkább fókuszban van.

Jávorcsik Ákos a folyamatos tanulást és fejlődést nemcsak a projekten belül tartja fontosnak, hanem saját maga számára is, ezért szüntelenül keres – főként angol nyelvű – online képzéseket. Egyebek mellett végzett BIM (Building Information Modeling) építményinformációs modellezés, AI, azaz mesterséges intelligencia alkalmazása, illetve menedzsment témájú kurzusokat. – Mindig olyan ismereteket igyekszem elsajátítani, amit hasznosítani tudok a munkámban. Ez eddig sikerült is – fogalmaz a Paks II. Zrt. terület-előkészítési programelem-felelőse.

Arra is kitér, hogy bár az utóbbi időben a fókusz az ötös blokki munkagödörben zajló betonozási munkákra terelődött, a terület-előkészítésben is jelentős előrelépés történt: a talajszilárdítás immár a nukleáris szigeteken kívül eső területeken halad, a hatos blokk munkagödrében pedig március közepén megkezdődött a talaj kiemelése 23 méter mélységig.

– Az ötös blokkon szerzett tapasztalatok alapján optimalizáltuk a folyamatokat, így sikerült növelni a hatékonyságot, a munka minőségét, és nem utolsósorban a munkabiztonságot – húzza alá.

A szakember szerint az iparágban olyan helyzet alakult ki, amely új kihívásokat hozott a mindennapi munkába, és meggyőződése, hogy az építőipari kommunikáció az elmúlt időszak egyik legnagyobb próbatétele elé néz.

„Az építőipar pozitív megítélése kulcskérdés, és most van az a pont, amikor össze kell fognunk”

– fogalmazott a megnyitóban.

Az ÉVOSZ Médiatagozata által harmadik alkalommal megrendezett építőipari marketingkommunikációs konferencia legnagyobb tanulságait előző cikkünkben összegeztük. 

Kincses Péter a BC Comm vezetője, a Magyar Építők értékesítési és üzletfejlesztési vezetője, az ÉVOSZ Médiatagozatának elnöke, valamint a Duna Group Szabadegyetem főszervezője, nevéhez fűződik továbbá a Tokajland médiaplatform elindítása is, amely a Tokaji Borvidék gazdasági és kulturális értékeinek kommunikációjára épül.

Egy évtized tapasztalatára építve

Az építőipar kommunikációja fordulóponthoz érkezett – ezt világosan jelezte Kincses Péter előadása, amelyben bemutatta a BC Comm létrejöttét. Az új, 360 fokos marketingkommunikációs ügynökség nem csupán szolgáltató a piacon, hanem egy szemléletváltás képviselője: a tudatos, rendszerszintű kommunikációé.

A BC Comm nem a nulláról indult. A Magyar Építők mögött álló több mint tízéves szakmai tapasztalat, kapcsolati háló és bizalmi tőke adja az alapját. Az évek során a csapat fokozatosan lépett túl a klasszikus médiaműködésen.

A piaci igények változása – az egyszerű megjelenések helyett a komplex gondolkodás iránti igény – természetes módon vezette el a csapatot egy integrált kommunikációs modell felé.

Mit jelent a 360 fokos kommunikáció?

A BC Comm filozófiájának középpontjában az áll, hogy a kommunikáció nem kampányszerű tevékenység, hanem működési alapelv.

„A rendszer nálunk azt jelenti, hogy nem akkor kommunikálunk, amikor történik valami, hanem azért történnek a dolgok, mert kommunikálunk”

 – emelte ki Kincses Péter.

Ez a megközelítés három kulcselem összehangolására épül:

• stratégia,
• tartalomgyártás,
• disztribúció.

Ezek külön-külön nem hatékonyak, együtt viszont képesek valódi piaci láthatóságot teremteni.

Miért különleges a BC Comm?

Az ügynökség legnagyobb erőssége az iparági beágyazottság és a gyakorlati tapasztalat. Nem kívülről érkezett szereplőről van szó, hanem egy olyan csapatról, amely belülről ismeri az építőipar működését, kihívásait és kommunikációs érzékenységeit.

Ez több szempontból is egyedülálló, hiszen

• mély iparági tudást,
• meglévő bizalmi kapcsolatokat,
• saját gyártási kapacitást (videó, fotó, tartalom),
• valamint komplex, házon belüli megoldásokat eredményez.

„Nem tudsz házon belül megfizetni olyan szakértelmet, mint amit a piacról megveszel” – mutatott rá Kincses Péter arra, miért van szükség külső, specializált ügynökségekre.

Kiknek szól?

A BC Comm elsősorban építőipari szereplők számára kínál megoldást, de nem kizárólag nekik.

Kiemelten segíthet

• kivitelezőknek és generálkivitelezőknek,
• fejlesztőknek és beruházóknak,
• iparági szolgáltatóknak,
• továbbá állami és infrastrukturális projektek szereplőinek.

Különösen értékes lehet azoknak a cégeknek, amelyek

• komplex projekteket visznek,
• hosszú kivitelezési ciklusokkal dolgoznak,
• több stakeholderrel (egy bizonyos projekt érintettjei, érdekeltjei) kommunikálnak,
• valamint szeretnék erősíteni szakmai márkájukat.

A videó mint stratégiai eszköz

Az előadás során Kércz Viktor, a vizuális csapat vezetője külön kitért a videós tartalom szerepére.

„Ez már nem egy marketing eszköz, hanem egy tudatosan tervezett kommunikációs eszköz” – mondta. Véleménye szerint az építőiparban a videó különösen fontos, mert

• komplex folyamatokat tesz érthetővé,
• növeli a projektek társadalmi elfogadottságát,
• támogatja az átláthatóságot
• és hosszú távon archiválható tudásbázist hoz létre.

„Amit jól dokumentálunk, az hosszú távon értékké válik”

 – hangsúlyozta Kércz Viktor.

Minőség az algoritmusok helyett

A BC Comm egyik legfontosabb üzenete, hogy a tartalomgyártás nem mennyiségi kérdés.

„Nem azért videózunk, mert az algoritmusok ezt támogatják” – fogalmazott Kércz Viktor. – „Ha üres tartalmakat gyártunk, azzal semmit nem érünk el.”

Ez a szemlélet különösen fontos egy olyan iparágban, ahol a hitelesség és a szakmaiság alapkövetelmény.

Generációváltás és nyitás a kommunikáció felé

Az iparágban zajló generációváltás szintén kedvez a BC Comm működésének. Az új vezetői réteg egyre nyitottabb a tudatos kommunikációra és a személyes jelenlétre.

„A vezetők is egyre inkább kiállnak és kommunikálnak, ez egyértelmű tendencia” – mondta Kincses Péter.

Ez nemcsak a cégek megítélését javítja, hanem a munkaerőpiacon is versenyelőnyt jelent.

Több mint ügynökség, partner a gondolkodásban

A BC Comm nem pusztán végrehajtóként kíván működni, hanem stratégiai partnerként. A cél nem az, hogy több tartalom készüljön, hanem az, hogy

• tudatosabb legyen a jelenlét,
• összehangolt rendszerek épüljenek
• és mérhető eredmények szülessenek.

Egy új korszak kezdete

A Building Connections indulása jól jelzi, az építőipari kommunikáció új szintre lépett. A láthatóság többé nem a véletlenen múlik, hanem tudatos döntés és stratégiai építkezés eredménye. Ahogy Kincses Péter fogalmazott:

„A láthatóság nem szerencse kérdése, hanem döntés kérdése.”

A BC Comm pedig ennek a döntésnek az egyik legerősebb szakmai hátterét kínálja az iparág szereplői számára.

• Szekeres Johanna, a BME Építőmérnöki Kara Hallgatói Képviseletének elnöke;
• Varga Izabella, a Szabadics Zrt. marketing és kommunikációs munkatársa;
• valamint Dr. Szász Péter, a Market Építő Zrt. HR-vezetője

ült egy asztalhoz a „Tehetségekért versenyben – mit várnak a hallgatók az építőipartól?” címmel felvezetett fórumon.

Ha megkapják a kellő segítséget, akkor minden áron végig csinálják

Szász Péter a Z generációval aktívan dolgozó szakemberként egy felfújt lufi hasonlatával élve úgy vélekedett, eltúlzottnak érzi a Z generáció köré szőtt problémákat. „Alapvetően szerintem az okoz nehézséget, hogy sok generáció dolgozik együtt egy munkahelyen.

A Z generáció számos pozitív tulajdonsággal bír; ami miatt nehéz velük dolgozni, az az, hogy elképesztő mértékben eltér a kommunikációjuk a miénktől.”

Varga Izabella a Z-generációt belülről ismerő és az építőiparban nap mint nap megfigyelő marketingesként elismerte, a korábbi generációkhoz képest kevésbé önállóak a munkafeladatok felgöngyölítésében. Ez azonban részben a tapasztalatlanságnak is betudható.

„Ha viszont megkapják a kellő segítséget és iránymutatást, illetve el tudnak indulni egy pályán, ami érdekli is őket, akkor ha törik, ha szakad, minden áron végig csinálják.”

Az őszinte és egyszerű kommunikáció minden körítésnél többet ér

Szekeres Johanna arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor az ágazat fő üzeneteit szándékosan a fiatalok nyelvén próbálják megfogalmazni, az nem biztos, hogy eléri a célját. Példaként rámutatott, a fiatalok körében inkább kontraproduktív hatása van annak a gyakran hangoztatott szlogennek, hogy az építőipar szexi.

„Mi nem úgy éljük meg, hogy szexibbé kellene tenni az építőipart. Ehelyett szerintünk azon lenne érdemes gondolkodni, hogy hogyan lehetne az ágazatot valamilyen szinten Z-generációs közeggé változtatni.”

Hasonló véleményt fogalmazott meg Varga Izabella: „Az őszinte és egyszerű kommunikáció az, ami leginkább átmegy a fiataloknak. Nincs szükségünk különösebb körítésre. Inkább arra van szükségünk, hogy megkapjuk, pontosan mit várnak tőlünk, és cserébe miben tudnak minket támogatni.”

Hozzátette, a pozitív visszajelzések alapján arra a legbüszkébbek, hogy a Szabadics által szervezett Summer BridgeCamp akadémián szervezett nyílt beszélgetéseken a hallgatók kötetlen keretek közt tudtak kapcsolódni a tapasztalt építőipari szakemberekhez. „Itt tapasztalataink szerint sokkal oldottabban tudtak beszélgetni, mint egy állásbörzén vagy egy nyílt napon. Ugyanakkor mi is nagyon sok mindent megtudtunk tőlük arról, hogy mit várnak az ágazattól.”

Az egyik legnagyobb erény: mernek kérdezni

A kommunikációval kapcsolatban Szász Péter is értékes tapasztalatokat osztott meg a kerekasztalbeszélgetésen, amelyeket a Market cégcsoport karrierépítő gyakornoki programjában szerzett. „Tavaly februárban az első évfolyam legnagyobb problémája az volt, hogy a mentor és a hallgató egyáltalán nem egy kommunikációs csatornán van. Ami viszont pozitív volt, hogy a fiatalok fel merték vállalni, hogy információra van szükségük, és el is várják a segítséget.”

Hangsúlyozta, egy generációval korábban egyáltalán nem merték hirdetni, ha valaki valamit nem tud. „Nekünk az volt a fejünkben, hogy ha valaki kijön az egyetemről, annak mindent is tudnia kell vagy ha nem, akkor meg kell tudnia oldani.” Hozzátette, a tapasztalataiknak megfelelően a következő évfolyamra már kevesebb hallgatót vettek fel, hogy az adott kapacitásokkal célzottabban tudjanak nekik segíteni.

A közvetlenség még a szaktudásnál is többet ér

A beszélgetés során az is felvetődött, hogy a Z generáció tagjai szívesebben kérnek segítséget a korban hozzájuk közelebb álló munkatársaktól, még akkor is, ha az idősebbeknek nagyobb tudás áll a rendelkezésükre. „Azt látjuk, hogy számukra a tapasztalat másodlagos, nekik az a fontos, hogy hogyan tudod átadni” – erősítette meg a felvetést Szász Péter.

„Kiderült a gyakornoki programjaink során, hogy nem az a mentor volt a legsikeresebb, aki a legtöbb szakmai tudással bírt, hanem aki legközvetlenebb kapcsolatot tudta a fiatalokkal kiépíteni.”

A kerekasztal-beszélgetés zárásaként mindhárom résztvevőt arra kértek, hogy nevezze meg azt a tényezőt, amin leginkább változtatni kellene a fiatalok hatékony bevonása érdekében az ágazatban. Mindhárman egyöntetűen a kommunikációt jelölték meg: Varga Izabella a kommunikációs csatornák számának növelését javasolta; Szekeres Johanna a kommunikációra való kitartó törekvést, míg Szász Péter a közös csatorna megtalálásának fontosságát helyezte a középpontba.

Csírátlanító zsilipet és légkezelő rendszert telepítenek a könyvtárba

A megbízást elnyerő cég feladata összetett. A közelmúltban a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár és kiemelten a teremkönyvtár területén rendkívül káros rovarfertőzést állapítottak meg. Ennek okaként a kedvezőtlen környezeti hatásokat és a nagy számú látogató által behordozott rovarokat nevezték meg.
Az ALASZKA Épületgépészeti Kft. szakembereinek feladata nem csupán egy szokványos építési munka: a kivitelezés részeként csírátlanító zsilipet kell telepíteni a könyvtár beltéri bejárata elé, emellett ki kell építeni az épület légkezelő és légcsatorna-rendszerét is.
A beruházás a kapcsolódó tervezési feladatokra, valamint az ehhez szükséges épületvillamossági, építőmesteri és asztalos munkákra is kiterjed.

A gépészetnek illeszkednie kell a műemlék épület adottságaihoz

A közbeszerzési dokumentáció szerint a projekt tervezési és kivitelezési része nem választható szét, mert csak így alakítható ki az a speciális technológiai rendszer, amely hosszú távon is képes megóvni a felbecsülhetetlen értékű könyvállományt. A munkának külön súlyt ad, hogy a beruházás műemléki védettség alatt álló, világörökségi helyszínen valósul meg, ahol minden beavatkozásnak a történeti környezethez és a gyűjteményvédelmi szempontokhoz is alkalmazkodnia kell.

Rugalmasan alakítható termeket alakítanak ki

A program középpontjában a Kreatív Tanulási Tér koncepció áll, amely túlmutat egy egyszerű esztétikai korszerűsítésen.

A rugalmasan alakítható termekben a hagyományos padsorokat mozgatható bútorok, ülőpárnák és a csoportmunkát, illetve a projektalapú oktatást támogató megoldások válthatják fel.

Az iskolák igényeihez igazodva a felújítás része lehet a projektor telepítése, a korszerű világítás és árnyékolás kialakítása, valamint festési, padlócsere- és nyílászárócserével kapcsolatos munkák elvégzése is.

A tanulási környezet fontos eleme a teljesítménynek és a motivációnak

A STRABAG Klassz Room programról Rákosi Tímea gazdasági direkcióvezető elmondta: „Meggyőződésünk, hogy a tanulási környezet minősége közvetlen hatással van a gyerekek motivációjára és teljesítményére. Építőipari szakértelmünket olyan ügyre fordítjuk, amely a jövő generációit szolgálja."  

A nyári szünetben valósíthatják meg a nyertes projekteket

A pályázatra 2026. április 20. és május 17. között lehet jelentkezni kizárólag online, a STRABAG honlapján. A formai ellenőrzést követően közjegyző előtti sorsolással választják ki azt a tíz iskolát, amely továbbjut a közönségszavazás szakaszába, amelyet 2026. május 25. és június 7. között tartanak. Az eredményhirdetés június 8-án lesz, a három nyertes iskola tantermének kivitelezése pedig a nyári szünetben valósul meg, hogy a diákok legkésőbb 2026. augusztus 31-ig birtokba vehessék a megújult tereket.

Ők azok, akik utat vágnak a hírzajos környezetben

A konferencia már az első előadásoktól kezdve interaktív társalgásokat és fajsúlyos üzeneteket hozott az iparág kommunikációjának legégetőbb témaköreiben. A megnyitón megfogalmazott mondandójában Kincses Péter, az ÉVOSZ Média Tagozatának elnöke azt hangsúlyozta, az építőipar sorsdöntő időket él meg.

„Ebben az időszakban meg kell mutatnunk, hogy az ágazat felkészült a legnagyobb kihívásokra is. Ugyanakkor nem arról kell kommunikálni, mekkora projekteken dolgozunk, hanem azt hogy hogyan dolgozunk, és hogy ez jól szervezett iparág” – húzta alá az elnök.

Hozzátette, ehhez az egymás elleni verseny helyett most összefogásra van szükség, végül egy személyesebb üzenetet is megfogalmazott: „Ti vagytok azok, akik utat vágnak a hírzajos környezetben az ágazat megjelenését biztosítva; az ÉVOSZ Média Tagozata pedig hátteret ad ehhez eszközök és közösség által.”

Az emberi üzenetek felülmúlják az AI-tartalmakat

A megnyitón felvázolt irányvonalat lekövetve a folytatásban mind az előadások, mind a kérdések nyomán beindult interaktív beszélgetések, mind a szünetek kötetlenebb társalgásai egyre felszabadultabb hangulatban zajlottak.

Az előadások nyomán kirajzolódó legizgalmasabb szakmai gondolatokról lapunk külön cikkel számol majd be.

Ugyanakkor előzetesen már most is elmondható, hogy a konferencia több előadónál is visszatérő mondanivalója a személyes sztorik jelentősége: az emberi sorsokat bemutató, életszerű üzenetek felülmúlják az AI-tartalmakat – a algoritmusok működése és az emberek érdeklődésének köszönhetően a hatékonyságuk sokszorosa a hagyományos tartalmak hatékonyságának.

A délelőtti előadások egyik legtalálóbb összegzése a BuildEXT Kft. ügyvezető igazgatója előadásán hangzott el: „Brand nincs cég nélkül; cég nincs brand nélkül!” – fogalmazott Livják Csaba, többek közt arra rámutatva, hogy

hiába épít fel egy vállalat egy drága marketing kampányt, ha nincs mögötte tartalom, a lufi kipukkan; de ugyanez igaz megfordítva is. „Ha a kettőt együtt csinálod, csak akkor fog működni.”

A most esedékes beszélgetésre április 23-án a KÉK budapesti központjában (1111 Bp., Bartók Béla út 10–12.) kerül sor az oktatási épületek témakörében. A KÉK lapunkhoz eljuttatott közleménye hangsúlyozza, egy iskolaépület minősége alapvetően befolyásolja a tanítási folyamatok hatékonyságát. „Az iskolaépítészet ma már nem pusztán funkcionális kérdés, hanem komplex, interdiszciplináris terület, amelyben a pedagógiai, társadalmi és gazdasági szempontok egyaránt meghatározó szerepet játszanak” – fejtik ki.

Eltérő szemléletű építészeti műhelyek képviselői találkoznak

A beszélgetés célja, hogy átfogó képet adjon az oktatási intézmények tervezésének aktuális kérdéseiről, valamint feltárja azokat az építészeti és üzemeltetési stratégiákat, amelyek hosszú távon is adaptív és fenntartható működést tesznek lehetővé.

A kerekasztal-beszélgetés különlegessége, hogy eltérő szemléletű építészeti műhelyek képviselői közösen, kritikai megközelítésben reflektálnak az oktatási építészet aktuális dilemmáira, lehetőséget teremtve a szakmai párbeszéd elmélyítésére.

A beszélgetés résztvevői:

• Somogyi Krisztina (építészetkritikus, vizuális környezet-kutató)
• Cseh András (CAN Architects Studio Kft.)
• Herczeg László (MCXVI Építészműterem Kft.)
• Bordás Péter (BORD Építész Stúdió)
• Moderátor: Dobos Bence László (Archikon)

Akkor

• az összegyűjtött és elszállított hulladék mennyisége: 2,7 ezer tonna (ebből, 2400 tonna kommunális, 142 tonna autógumi, 85 tonna szelektív és 49 tonna lomhulladék);
• a felszámolt illegális hulladéklerakások száma 24 tonna, az ezekből származó hulladék mennyisége 127 tonna;
• 2024-ben annyi hulladékot gyűjtött össze az MKIF Zrt. az 1200 km-nél is hosszabb főpályáról és annak pihenőiből, mint 7 teljesen megrakott Boeing 747-es súlya.

Jelentős csökkenés nem történt az előző évhez képest

A társaság hivatalos Facebook oldalán most közzétette a 2025-ös évre vonatkozó adatokat.

Tavaly az MKIF Zrt. kezelésében lévő, majdnem 1300 kilométernyi gyorsforgalmi úthálózatról és a közel 170 pihenőhelyről országszerte összesen több mint 2 340 tonna nem veszélyes hulladékot gyűjtött össze a társaság – olvasható a bejegyzésben.

Ez 1800-2000 darab átlagos személyautó súlyának felel meg.

Mint ismertették: a hulladék mennyisége nem kizárólag az utak mentén összegyűjtött szemétből áll: a mérnökségi szakaszokon zajló karbantartási, építési vagy baleseti helyreállítási munkák során is képződik hulladék – köztük veszélyes és nem veszélyes hulladék is –, amelyek szakszerű kezelése kiemelten fontos az üzemeltetési folyamatokban.

• A 2025-ben begyűjtött leggyakoribb hulladéktípusok:
• kommunális hulladék: több mint 2130 tonna
• lomhulladék: közel 75 tonna
• szelektív hulladék: 70 tonna
• autógumi: 70 tonna
• illegális hulladéklerakások: tavaly 22 különböző helyszínen, összesen 29 tonna illegális hulladék került felszámolásra, elszállításra.

Bizonyos helyeken sikerült eredményeket elérni

Kiemelték: tavaly ősz óta a felére sikerült csökkenteni az illegális szemétlerakást például az M3-as Szilas pihenőjében, azóta csak ott 246 alkalommal sikerült megakadályozni az engedély nélküli hulladéklerakást.

Mint ismertették: a teljes főpályát évente háromszor gyalog is végig járják, hogy az autókból kidobott hulladékot is összeszedik.

Közös felelősség a tiszta utakért

A társaság végül felhívja a figyelmet, a tisztaság és fenntarthatóság közös felelősség! Egyetlen eldobott palack vagy ablakon kidobott zacskó, csikk is sok. Kérik az autósokat, hogy legyenek a környezettudatos közösség része:

• használják a pihenőhelyek gyűjtőit: a kiskukákat és szelektív konténereket!
• Ne dobjanak ki semmit a kocsi ablakán!
• Jelezzék, ha illegális szemétkupacot látnak – a társaság intézkedik.

Bemutatkozott a térkövek luxusmárkája

Exkluzív sajtóeseményen ismerhettük meg első kézből a vállalat új, prémium kategóriás termékeit. Ennek során Mészáros Sámuel, a Viastein Kft. ügyvezetője, értékesítési igazgatója elmondta:

„A cég indulásától kezdve az volt a cél, hogy a lehető legmagasabb minőségben gyártsunk termékeket. Ennek megfelelően egy nemesítőüzemet is építettünk a gyárunkhoz, aminek eredménye a LUX termékcsalád.”

„Nem egy meglévő kategória versenytársaként kívánjuk bevezetni a LUX termékcsaládot, hanem új szegmenst nyitunk a térkövek között” – hangsúlyozta az igazgató. Mint kiemelte: „abszolút egyedi és meglátásunk szerint a legtöbb igényt kielégítő felületet tudtuk az új technológiával létrehozni.

Praktikusság, elegancia, minőség és tartósság szempontjából is e termékek a piac legnemesebbjei – nemcsak Magyarországon, de a teljes régióban.”

Problémafelvetésből született

Azon megközelítéssel vágtak bele a termékfejlesztésbe, hogy végiggondolták: mi a legnagyobb probléma a térkövekkel. A Viastein szakemberei a beton előnytelen tulajdonságaiban látták a termékek árnyoldalát: a kezelhetőségnek, tisztántartásnak, hosszú élettartamnak nehezen felel meg a beton, mert koszolódik, fakul és nehezen tisztítható.

„Új termékünkön – mutatott rá Mészáros Sámuel – ezért olyan felületképzést alkalmaztunk, ami e problémákat kiküszöböli. Miután legyártottuk a félkész terméket és egy hetet pihenni hagytuk, golyószórással nemesítjük a felületet. Ezt követően felhevítjük a termékeket és olyan anyagot viszünk fel és égetünk rájuk, ami élethosszig megmarad. Amint megszilárdul, a beton pórusainak elzárásával annak minden kellemetlen tulajdonságát megoldja.”

Nem pusztán burkolat - befektetés

Speciális bevonatának köszönhetően a Viastein LUX termékek könnyen tisztíthatók, ütésnek-kopásnak ellenállók. Alkalmazásuk éppen ezért nem csak a burkolás megoldását, de befektetést is jelent, hiszen rendkívüli tartósságuk értékállóvá teszi őket.

A Viastein új kollekciójának közös nevezője a kompromisszummentesség. A különböző igényekre optimalizált térkövek között a Grando LUX a termékcsalád legkarakteresebb darabként emelkedik ki. Nagyméretű, tiszta összhatást biztosít, miközben optikailag tágítja a teret. Nagyvonalú teraszokhoz, exkluzív lounge-terekhez ez lehet a legjobb választás.

Ha valaki a kifinomultságra kíváncsi, nekik a Sempre Grando LUX és a Folio Fino LUX modelleket ajánlják. Minden tekintetben harmonikusak, arányosak és egységes megjelenést adnak; míg a Florence LUX ideális választás a klasszikus eleganciát kedvelők számára.

Az új 10 ezer négyzetméteres gyárban a legmodernebb technológiával fogják készíteni a hőszivattyúkat és légkezelő rendszereket. Ezek az eszközök többek közt nagy gyárépítések esetén is fontos szerepet játszanak – derült ki a szerdai sajtótájékoztatón.

Topminőségű légkezelő berendezések gyártására álltak rá

A beruházás által a Weger-csoport célja a digitalizált termeléssel tovább javítani a minőséget és a vállalat nemzetközi versenyképességét. Az itt előállított termékeik 80-90 százalékát a külpiacokon, leginkább Nyugat-Európában fogják értékesíteni. A tárcavezető arra is kitért, hogy a beruházáshoz a kormány 1,1 milliárd forint támogatást nyújt, biztosítva 250 munkahelyet.

Az olaszországi tulajdoni hátterű klímatechnikai társaságot a honlapja szerint 1977-ben alapította Walter Weger Olaszországban, a németajkú Dél-Tirolban.

A vállalat több mint 30 éve, 1992-ben specializálódott egyedi, topminőségű légkezelő berendezések gyártására. Ma Olaszországban, Németországban, Magyarországon és Brazíliában találhatóak gyáregységei, amelyekben a legmagasabb szabványokat teljesítik a gyártás és a minőségbiztosítás terén.

Nemcsak a hatékonyságra összpontosítanak, hanem az első osztályú anyagok és a fejlett technológiák használatára is.

A mintegy 50 millió eurós (mintegy 20 milliárd forintos – a szerk.) fejlesztés a HABAU Group történetének legnagyobb egyedi beruházása. 

A nyiregyhaza.hu beszámolója szerint a projektnyitó eseményen az osztrák hagyományokat követve nem alapkövet helyeztek el, hanem az első ásónyom kiásásával indították el az építkezést. A résztvevők háromig számoltak, majd lapátot ragadtak, ezzel jelképesen is megkezdve a beruházást.

Egy 20 ezer négyzetméteres gyáregység épül fel zöld mezős beruházásban

Az új komplexum egy kétrészes gyártócsarnokból, egy irodaházból, valamint további épületekből áll, egy napelemes rendszerrel is ellátják. A beépített területe körülbelül 20 000 négyzetméter, az épületek magassága körülbelül 11 méter, és a jövőben mintegy 250 fő dolgozónak biztosít majd helyet.

Az új gyártócsarnok várhatóan két év alatt készül el. A beruházás befejezése után az MCE teljes egészében átköltözteti jelenlegi, Tünde utcai telephelyét a Déli Ipari Parkba, ahol egy modern, nagy kapacitású gyártóbázison folytatják majd a munkát.

A március 26-i projektnyitón Hubert Wetschnig, a HABAU Group ügyvezetője hangsúlyozta, a beruházás tovább erősíti versenyképességüket a nemzetközi acél- és hídépítés területén. Az új acélszerkezet-gyártó üzemet a legkorszerűbb gépekkel és daru-rendszerekkel szerelik fel, ami jelentősen növelve az acélszerkezetek és hídelemek gyártási hatékonyságát. „Ezzel megteremtjük az alapot ahhoz, hogy fenntartható módon kielégítsük az acélszerkezeti projektek iránti növekvő keresletet Európában.”

Stratégiai jelentősége lehet az ukrán exportnak

Günther Dorrer, az MCE GmbH ügyvezető igazgatója azt emelte ki,

ez a fejlesztés fontos a növekedésükhöz Európában, és ha véget ér a háború Ukrajnában, akkor fontos lesz, hogy innen exportálni tudjanak.

Kovács Attila, az MCE Hungary Kft. ügyvezetője elmondta: cég profilja nem változik: továbbra is nagy méretű, nagy teherbírású acélszerkezetek gyártására koncentrálnak. „Ugyanúgy nehéz, igényes acélszerkezeteket kívánunk gyártani és kivitelezni, ami főként acélhidakat jelent.

Jelenleg is világszerte értékesítjük az általunk gyártott hidakat, és mi magunk állítjuk össze.”

A családi vállalkozás az osztrák építőipar legnagyobb szereplői közé lépett

A közleményből kiderül, az MCE Nyíregyháza Kft., az MCE csoport önálló leányvállalata, már 1989 óta működik Nyíregyházán, és acélszerkezeteket, valamint hidakat gyárt a helyi, európai és nemzetközi piacra.

A HABAU Group 13 vállalatot tömörít, amelyek az alábbi területeken működnek: magasépítés, mélyépítés, előregyártott elemek gyártása, csővezeték-építés, mélyművelés, acélszerkezetgyártás, valamint faépítészet és az előregyártott elemek gyártására szakosodott ipari üzemek kivitelezése

A családi vállalkozásként indult, és ennek szellemiségét ma is erősen magán viselő konszern mára összesen mintegy 7000 munkatársat foglalkoztat, és éves 2,02 milliárd eurós árbevételével az osztrák építőipar négy legnagyobb szereplője közé tartozik.

A számos előadást és panelbeszélgetést felvonultató szakmai eseményen az építőipar főbb problémái mellett pozitív szcenáriókat is felvázoltak a megszólalók. A Weinberg ’93 Építő Kft. vezetői és projektvezetői szinten is képviseltette magát.

Derczó István alapító, ügyvezető igazgató talán az egyik legizgalmasabb témakörben fejthette ki álláspontját. Az „Itt már minden levegővétel számít! Erre készüljön a hazai építőipar!” című panelbeszélgetésben arra keresték a választ, hogy mit lehet és mit kell tennie a szektor legedukáltabb, legprofibb és legambíciózusabb szereplőinek azért, hogy a nehezebb éveket is sikerrel vegyék, és megerősödve álljanak a rajtvonalnál a következő felívelési szakaszra.

„Meg kellene igazítani az arcméretünket”

A Weinberg ügyvezetője, aki az ágazat szakmai mélységeit is látja, hozzászólásaiban olykor kritikusabb hangot is megütött. „Folyamatos változásban vagyunk – ilyen időszakban felértékelődik az összefogás, a hatékonyság és a tanulás, önfejlesztés jelentősége” – kezdte Derczó István. Pozitív példaként Csehországot, Szlovákiát, Lengyelországot és Ausztriát hozta, akik eredményességben Magyarország előtt járnak az építőiparban. „Az osztrákoknál például tizedannyi cég van, mint nálunk” – szögezte le, utalva arra, hogy a hazai építőipari lehetőségekhez képest túl sok piaci szereplő van jelen.

Kiemelte még:

„A hatékonyabb munkaidőkihasználás is növelhetné a magyar építőipar termelését. A nyolc óra az valóban nyolc óra munka legyen”

– szerinte ebben jelentős hátrányban vannak a magyar cégek a külföldi vállalatokkal szemben. A fejlesztendő területek közé sorolta még az oktatást, a felnőttképzést, a szakmai fejlődést, amelyben szerinte szintén a V4-es országok mögött kullogunk.

Összefogás kell, nem széthúzás

A csökkenő lehetőségek miatt az építőipari szereplők között kialakult éles versenyhelyzettel kapcsolatban úgy vélte: az elmúlt hónapokban talán javult kicsit a helyzet. Mint mondta: korábban volt, hogy irreálisan alacsony árakat adtak a projektekre egyes versenytársak azért, hogy a rendszerben maradhassanak. Ez a tendencia javulni látszik.

„Egymást tisztelve, a realitások talaján kellene maradni, a valódi számokat leírni. Meg kellene érteni, hogy egymást támogatva a szinergiákat keresve tudja az ágazat jól túlélni ezt a helyzetet.”

Az ügyvezető az ÉVOSZ-ban elnökségi tagként, az MKIK-ban bizottsági vezetőként vállal szerepet az ágazat formálásában:

„Nemrég vezető pozíciót kaptam a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési bizottságában. A testületben azon dolgozunk, hogy általános pályázatok helyett célzott támogatásokat tudjunk biztosítani a magyar vállalkozóknak. A cél, hogy ne olyan pályázatokhoz kelljen alkalmazkodnunk, amelyeket egyes nyugat-európai országok határoznak meg, hanem ezek a magyar gazdasági környezethez, szokásrendhez, ágazati sajátosságokhoz igazodó, valódi lehetőségek legyenek.”

Végezetül a szociális bérlakások ügyét is felhozta, melyben állami ösztönző lépést tart szükségesnek. Mint lapunknak az előadás után elmondta: sok olyan család, fiatal van, akinek a pénztárcája nem engedi meg az egymillió ft/nm2 áron, vagy efelett kínált lakásokat. A fiatal lakáskeresők számára jó lehetőséget lát egy kidolgozott bérlakáskonstrukcióban, főleg, ha akár egy évtized múlva meg is tudná vásárolni az ingatlant a bérlő.  

Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni! – mérnökök őszintén

A Weinberget a folyamatok megvalósítási oldaláról Borbély János projektvezető képviselte a konferencián, aki több mint húsz éve adja szakértelmét a vállalat által kivitelezett projektekhez. A magyarepitok.hu által szervezett beszélgetésben három olyan szakember vett részt, akik korábban elnyerték lapunknál a Hónap Mérnöke címet.

„Olyan ez nekem, mint egy drog” – csapott a közepébe Borbély János, amikor Hegedűs Gergely koordinátor, a Magyar Építők főszerkesztője az inspirációról kérdezte a résztvevőket.

„Engem elégedettséggel tölt el, amikor átadok egy projektet és látom, hogy a megrendelő örül. De az is jó érzés, amikor elkezdem és tudom, hogy a végén a megrendelő örülni fog! Nekem ez adja a folyamatos motivációt a projektekben, vagyis a megrendelői igény maximális teljesítése.”

Az alapos tervezés és előkészítés fél siker

Lelkesedését még akkor is meg tudja őrizni, ha folyamatos kihívásokkal kell szembenézni egy-egy projekt során. A buktatót, mint mondta, leginkább az előkészítés hiánya és a kidolgozatlan tervezés okozzák. A beszélgetésben résztvevőkkel egyetértett abban, hogy ha megfelelően átgondolt egy projekt, az mindenkinek jó: időben és költségekben is hatékonyabb. A Weinberg ’93 Építő Kft. több külföldi megrendelőnek dolgozik visszatérő kivitelezőként is. A projektvezető számára ezek kivétel nélkül pozitív minták, mert a külföldiek nagyobb hangsúlyt helyeznek az előkészítésre, tervezésre.

Borbély János, aki a többek közt az Óbuda Group tervei alapján a Volvo Hungária Kft. klímasemleges Truck Centerének ecseri beruházását is vezette, arra is rávilágított, hogy az új digitális eszközök, elektronikus adatnyilvántartó rendszerek ma már rendkívüli módon megkönnyítik egy projektcsapat munkáját.

A szakemberhiány regionális alakulása Magyarországon 2026 februárjában: (Forrás: Mapei Kft.)

A leghosszabb várakozási idő a Dél-Alföldön tapasztalható, ahol átlagosan 65 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében hosszabbak a vállalási idők, amit a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet is magyarázhat.

A Közép-Dunántúlon szintén jelentős a szakemberhiány, itt átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre. A régióban különösen Fejér és Komárom-Esztergom vármegyében jellemzőek a hosszabb vállalási idők, ami részben az ipari fejlesztésekhez és a főváros közelségéhez köthető.

A Dél-Dunántúlon átlagosan 60 nap telik el a szakember megkeresése és a munkakezdés között. A régióban elsősorban Somogy és Baranya vármegyében hosszabbak a vállalási idők.

A Nyugat-Dunántúlon átlagosan 59 napot kell várni egy kivitelezőre. A régióban különösen Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyében jelentős a szakemberhiány, amit az erős gazdasági aktivitás és az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is befolyásolhat.

A Közép-Magyarország régióban átlagosan 58 nap a várakozási idő. Budapesten és Pest vármegyében a folyamatos felújítási és építési projektek tartják magasan a keresletet, ami szintén hozzájárul a hosszabb vállalási idők kialakulásához.

Az ország északi és keleti részein ugyanakkor kevesebbet kell várni a szakemberre. Észak-Alföldön átlagosan 49 napot kell várni a munkakezdésre, különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében gyorsabb a kivitelezők elérhetősége.

Szakmacsoportok szerint szintén jelentős különbségek látszanak a vállalási időkben. A leghosszabb várakozási idő továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző, ahol átlagosan 63 napot kell várni a munkakezdésre.

Hasonlóan hosszú a vállalási idő a burkolóknál (60 nap) és a kőműveseknél (59 nap), valamint az épületszigetelők esetében (57 nap). A középmezőnyben találhatók a bádogosok (54 nap), a festők (47 nap) és az ácsok (46 nap). A legrövidebb vállalási idő az épületgépészeti szakmákban jellemző: az épületgépészeknél átlagosan 44 nap, a víz- és gázszerelőknél 43 nap, míg a villanyszerelőknél mindössze 39 nap a jellemző vállalási idő.

A projektek mérete ugyancsak erősen befolyásolja a kivitelezés kezdetét: nagyberuházásoknál átlagosan 63 napot, közepes beruházásoknál 62 napot kell várni a munkakezdésre, míg kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.

Északon és a Dunántúlon drágább, az Alföldön olcsóbb a kivitelezés

A munkadíjak ugyanakkor alig változtak az elmúlt évben. A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9 596 forint volt négyzetméterenként, ami mindössze 1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között. A különbségek hátterében elsősorban a gazdasági fejlettség, a beruházások koncentrációja és a fizetőképes kereslet eltérései állnak: azokban a régiókban, ahol több építési projekt zajlik és nagyobb a kereslet a kivitelezők iránt, a munkadíjak is jellemzően magasabb szinten alakulnak” – mondta Markovich Béla.

A szakipari munkák átlagos munkadíja vármegyénként 2026 februárjában (Forrás: Mapei Kft.)

A legmagasabb átlagos munkadíj a Közép-Dunántúlon jellemző, ahol 10 402 Ft/m² az átlagos kivitelezési díj. Szintén az országos átlag felett alakulnak az árak Budapesten (10 072 Ft/m²) és Közép-Magyarországon (9 893 Ft/m²).

A dunántúli régiók közül Dél-Dunántúlon 9 714 Ft, míg Nyugat-Dunántúlon 9 418 Ft az átlagos szakipari munkadíj négyzetméterenként.

A legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők. Észak-Alföldön 8 532 Ft, míg Dél-Alföldön 8 824 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Megyei bontásban még nagyobb különbségek látszanak. A legmagasabb munkadíj Veszprém vármegyében figyelhető meg, ahol átlagosan 10 972 forintba kerül négyzetméterenként a szakipari kivitelezés. Szintén magasak az árak Komárom-Esztergom (10 614 Ft), Baranya (10 343 Ft) és Budapest (10 072 Ft) esetében.

A legalacsonyabb munkadíjak Békés vármegyében jellemzők, ahol átlagosan 7 413 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Szintén az országos átlag alatt alakulnak az árak Hajdú-Biharban (7 947 Ft) és Bács-Kiskunban (8 410 Ft).

A költségek emelkedése rakja magasabbra az árakat

A felmérés szerint a kivitelezők több mint fele, 56 százaléka tervez áremelést, az átlagos tervezett drágulás pedig 10 százalék körül alakul. A Mapei Kft. ügyvezetője szerint azonban a kereslet alakulása és az erősödő piaci verseny korlátozza a tényleges áremelések lehetőségét, ezért a valós áremelés rendszerint elmarad a tervezettől. Ez történt az elmúlt évben is: a szakemberek tavaly átlagosan 14 százalékos áremelést terveztek, ezzel szemben a tényleges növekedés mindössze 1 százalék volt.

„A vállalkozások költségei folyamatosan emelkednek, de a piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését a munkadíjakban” – mondta Markovich Béla.

Az áremelések mögött elsősorban a költségek növekedése áll: a szakemberek 38 százaléka az inflációt és az általános megélhetési drágulást jelölte meg fő okként. Emellett a vállalkozási költségek emelkedése (15%), valamint az építőanyagok drágulása (11%) is jelentős szerepet játszik a munkadíjak emelésében.

Az állami támogatási programok már a kivitelezők felének hoztak megrendeléseket

„A szakemberek megrendelésállományában kimutatható szerepet játszanak az állami támogatási programok. A kutatás szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt hat hónapban kapott olyan megrendelést, amelynél a megrendelő valamilyen állami támogatást vett igénybe” – mondta Markovich Béla.

A támogatott munkák aránya azonban jelentősen eltér az egyes kivitelezőknél. A szakemberek 25 százalékánál a támogatással megvalósuló munkák aránya legfeljebb 10 százalék, további 14 százalékuknál 11–25 százalék, míg 12 százalékuknál 26–50 százalék között alakul. A magas támogatási arány ritkább: a kivitelezők 5 százalékánál a megrendelések 51–75 százaléka, míg 2 százalékuknál 75 százalék feletti arányban kapcsolódik valamilyen állami programhoz.

A szakemberek várakozásai szerint a következő egy évben a legtöbben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, míg az Otthon Start / CSOK Plusz programtól 12 százalék számít megrendelésekre. A Falusi CSOK esetében 5 százalék vár megrendelést, ugyanakkor a szakemberek 43 százaléka úgy látja, hogy egyik támogatási program sem hoz számára érdemi többletmunkát a következő évben.

Javultak a szakemberek kilátásai, de az iráni háború rontott a helyzeten

Mindeközben az ágazat hangulatában látványos változás figyelhető meg. A felmérés szerint a szakemberek 34 százaléka úgy érzi, hogy jó irányba haladnak a dolgok, ugyanekkora arány szerint rossz irányba tart az ágazat, míg 32 százalék szerint lényegében nem változott a helyzet.  

A változás trendje egyértelmű: a pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, miközben a pesszimista vélemények aránya 13 százalékponttal csökkent az előző évhez képest. A javuló várakozások azt mutatják, hogy a szakemberek hangulata fordulóponthoz érkezett.

„Az építőipar jelenlegi helyzetét egyszerre jellemzi a javulás és a bizonytalanság. A kutatás adatai alapján a javult a korábbi negatív hangulat, és egyfajta egyensúlyi, holtponti állapotba került, ahol a kilátások mérsékelten javultak. Ugyanakkor az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár-emelkedések, új kockázatokat hoztak a piacra. Ezek rövid távon elsősorban a költségeken és a beruházási döntéseken keresztül hatnak, és bizonytalanságot erősítenek a szereplőkben. Mindez azt jelenti, hogy bár a szektor februárban elérte a stabilizációs pontot, a további irányt, legyen az növekedés vagy visszaesés, nagyban befolyásolja a gazdasági és geopolitikai környezet alakulása” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Módszertan

A kutatás célja a szakemberhiány mértékének vizsgálata Magyarországon. A felmérés 1900 fős országos mintán készült 2026 februárjában építőipari szakemberek megkérdezésével. A kutatás 2020 óta készül, 2023-tól pedig minden évben azonos időszakban, azonos módszertannal és kérdésstruktúrával történik az adatfelvétel, ami lehetővé teszi az eredmények idősoros összehasonlítását.

A kulturális központ megvalósításáért a ZÁÉV Építőipari Zrt. 2025 év végén megkapta az Építőipari Nívódíjat, az ágazat egyik legnagyobb presztízsű elismerését,

2026. március 24-én pedig sor került a Nívódíj felavatására.

Az Nívódíj-tábla leleplezése előtt felszólalt az Építőipari Nívódíj Alapítvány Bírálóbizottságának képviseletében Zórándy Miklós, Dormán József, a kivitelező ZÁÉV Zrt. vezérigazgató-helyettese, Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár gyűjteményi főigazgató-helyettese, valamint Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében Berlinger Attila polgármester.

Komplex projekt együttműködéssel

Zórándy Miklós a Nívódíj jelentőségét hangsúlyozta, amely a legmagasabb szakmai elismerések egyike, és széles körű, több szakterületet képviselő bizottság ítél oda. Kiemelte, hogy a szekszárdi Tudásközpont nemcsak építészeti minőségében kiemelkedő, hanem társadalmi és kulturális szerepe miatt is túlmutat önmagán.

Dormán József beszédében átfogó képet adott a Szekszárdi Tudásközpont megvalósításáról, a kivitelezés folyamatáról és műszaki tartalmáról, miközben hangsúlyozta a projekt komplexitását és az együttműködés jelentőségét.

Részletesen ismertette az épület főbb paramétereit: a 6061 négyzetméteres, háromszintes létesítmény modern, komplex funkciókat lát el, amelyben könyvtári, oktatási és levéltári terek egyaránt helyet kaptak. Kiemelte a jelentős műszaki tartalmat is, többek között a mélyalapozási munkákat, a nagy mennyiségű beépített szerkezeti anyagokat, valamint az energetikai rendszereket.

Beszédében többször visszatért a projekt mögött álló csapatmunkára és az együttműködés fontosságára. Megköszönte a megrendelő, a tervezők, a műszaki ellenőrök és az alvállalkozók munkáját, kiemelve, hogy egy ilyen volumenű beruházás csak összehangolt munkával valósulhat meg.

„Egy ilyen léptékű és jelentőségű beruházás mindig több, mint egy épület megvalósítása. Ehhez egy elhivatott, együtt dolgozó csapat kell.”

Dr. Czetz Balázs a közgyűjtemények szerepének átalakulásáról beszélt a digitális korban. Hangsúlyozta, hogy a fizikai dokumentumok megőrzése továbbra is nélkülözhetetlen, és az új típusú, nyitott, integrált tudásközpontok jelentik a jövőt.

Berlinger Attila beszédében végül a Tudásközpont városi és térségi jelentőségét emelte ki. Rámutatott, hogy az épület közösségi és kulturális értéket teremt, túlmutat fizikai funkcióján, és hosszú távon a régió fejlődésének egyik kulcsszereplője lehet.

Megközelíthető sziget

A Tudásközpont az egykori szekszárdi laktanya területének újrahasznosításával, barnamezős beruházásban az Építész Alkotóműhely Kft. engedélyes és kiviteli tervei alapján készült el. És ha már díjaknál tartunk: az épület tervezőinek munkáját Forbát Alfréd-díjjal ismerték el.

A Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában lévő Tudásközpont nem az elszigetelt tudás és a műveltség kiváltságosok által őrzött szentélye. A nyitott és szolgáltató levéltár koncepcióhoz híven kiemelt feladatnak tekintik, hogy minél több alap, közép és felsőfokú oktatási intézménybe járó diák látogasson el az intézménybe, ismerje meg a levéltárat, az ott őrzött kultúrkincseket.

Nemcsak épület, hanem városi találkozási pont

Lássuk nagyvonalakban, mely munkák járultak hozzá a ZÁÉV rangos elismeréséhez. A háromszintes, bruttó 3500 négyzetméteres alapterületű épület külső megjelenését a több mint 1000 m²-es függönyfal, valamint a közel 2500 m²-nyi világos és sötét szürke színválasztással nagyelemes homlokzatburkolati táblák határozzák meg.

A levéltári részlegben a kor elvárásainak megfelelő, elektronikusan mozgatott irattári állványrendszer került beépítésre.

Az eltérő funkciójú épületrészeket az aula fűzi össze. Ehhez kapcsolódik a ruhatár, a kávéház és a 200 fő befogadását biztosító rendezvényterem. Az épületgépészet és az elektromos rendszerek a legmodernebb, energiahatékony megoldásokra épülnek: hőszivattyús hűtés-fűtés, intelligens vezérlés és automatizált árnyékolás gondoskodik a fenntartható működésről.

Az okos épület közel 0 energiaigénnyel működik.

A projekt részeként továbbá 5200 négyzetméter zöldfelület és új közösségi tér jött létre, amely parkolókat, kerékpártárolókat és sétányokat is magában foglal. A beruházás így nemcsak épületet, hanem egy városi találkozási pontot is adott Szekszárdnak.

A magyarepitok.hu mint médiapartner által támogatott szakmai fórum és üzleti networking számos izgalmas vitaindító eszmecserét tartogatott az érdeklődők számára.

Alábbi cikkünkben - három különböző kerekasztal-beszélgetésben megszólaló - vezető szakemberek rajzolták meg a hazai építőipar jelenlegi kihívásait és jövőbeli irányait a SZABADICS Group képviselőinek nézőpontjából.

Szabadics Roland: a generációváltás kulcsa a folyamatosság és a felelősség átadása

A „Nem csak vezetőt, hanem szemléletet is kell váltani” című kerekasztal során Szabadics Roland operatív igazgató a családi vállalkozásban végbement generációváltás tapasztalatait osztotta meg.

Kiemelte, hogy a sikeres utódlás nem egyetlen döntés, hanem tudatosan felépített, hosszú folyamat, amelynek alapja a folyamatosság és a megfelelő időzítés.

Hangsúlyozta, hogy a vezetői szerep átadható korábban, de a tulajdonosi kontroll elengedése jellemzően csak a folyamat végén történik meg. Ugyanakkor valódi vezetői működés csak akkor alakul ki, ha az utód megkapja a szükséges felelősséget és felhatalmazást is.

A családi örökség kapcsán két alapértéket emelt ki: a minőségi munkát és az adott szó szentségét. Ezek mellé saját vezetői szemléletében három új fókuszt hozott be: a digitalizációt, a fenntarthatóságot és a fiatalítást. Véleménye szerint minden generációváltás szükségszerűen szemléletváltással is jár, amely új irányokat és fejlődési lehetőségeket hoz a szervezet számára.

Szintén fontos tanulságként fogalmazta meg, hogy az utódlás sikerének mércéje az, hogy a szervezet erősebben kerül-e ki a folyamatból. Ennek feltétele a bizalom, a hiteles vezetői jelenlét, valamint az, hogy az átadó fél egy idő után teljes mértékben átengedje a döntési felelősséget.

Kovács Tamás: a túlélés záloga a diverzifikáció és a hatékonyság

A „Tiszta lappal. Nincs idő már a mellébeszélésre” elnevezésű kerekasztalban Kovács Tamás, a cégcsoport elnöke az iparági ciklikusság és az alkalmazkodás fontosságára hívta fel a figyelmet. Tapasztalata szerint az elmúlt évtized kedvező időszaka után ismét nehezebb környezet alakult ki, amelyhez tudatos stratégiával kell alkalmazkodni.

A vállalat válasza erre a helyzetre a piaci diverzifikáció volt: külföldi leányvállalatok létrehozása Horvátországban és Romániában, valamint új piaci szegmensek felé nyitás. Példaként említette, hogy a közműépítési tapasztalatok más területeken – például öntözési rendszerek kiépítésében – is hasznosíthatók.

Kiemelte, hogy a jelenlegi, erősödő versenyhelyzetben a siker kulcsa a belső működés fejlesztése.

A hatékonyabb folyamatok, az alaposabb előkészítés és a jól megválasztott alvállalkozói kör mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalat versenyképes ajánlatokat tudjon adni.

Hosszú távon a stabilitást a kiszámítható működés, valamint a következetesen képviselt alapértékek biztosítják. A cég több mint három évtizede ugyanarra a két pillérre épít:

a minőségi munkára és az adott szó betartására, amely szerinte a változó gazdasági és politikai környezetben is biztos iránytű marad.

Varga Ignác: a kivitelezés valójában szervezés – és egyre nagyobb nyomás alatt működik

Az „Áthidalni, felülmúlni, a mélyére ásni!” című, a magyarepitok.hu által szervezett kerekasztalon – Hegedűs Gergely főszerkesztő moderálásával – Varga Ignác, a magasépítési divízió igazgatója a kivitelezési oldal mindennapi kihívásairól beszélt. A beszélgetés különlegessége, hogy valamennyi tagja korábban a Hónap Mérnöke rovatunk résztvevője volt.

Varga Ignác saját pályafutásán keresztül mutatta be, hogy a szakmai fejlődés és a gyakorlati tapasztalat milyen meghatározó szerepet játszik a vezetői munkában. Véleménye szerint

a generálkivitelezés ma már döntően nem műszaki, hanem szervezési és menedzsment feladat: körülbelül 70%-ban koordinációról, kommunikációról és szervezésről szól, és csak kisebb részben klasszikus mérnöki tevékenységről.

Rávilágított arra is, hogy az elmúlt években jelentősen romlottak a kivitelezés feltételei: kevesebb projekt, alacsonyabb fedezet és jelentősen megnövekedett munkaterhelés jellemzi az ágazatot. Külön problémaként emelte ki a tervezési fázis hiányosságait, amelyek következményeit gyakran a kivitelezőknek kell kezelniük szoros határidők mellett.

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fontosságát elismerte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek bevezetése komoly szervezeti kihívás. A dolgozó kollégák számára nehéz időt és energiát találni az új rendszerek elsajátítására, ezért

 a vezetők egyik legfontosabb feladata a motiváció és a szemléletformálás.

Kikerülhetetlen témaként végezetül az álom-projekt kérdés merült fel, ennek kapcsán Varga Ignác egy inspiráló nemzetközi példát hozott a holland Delfti Műszaki Egyetemről, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben Magyarországon is megjelennek nagyobb arányban újrahasznosított anyagokra épülő projektek.

a konferencia elsősorban üzleti szempontból közelítette meg az ágazatot, a legaktuálisabb pénzügyi, fejlesztési és hatékonysági kérdéseket feszegetve. Emellett végig kiemelt fókuszt kapott a networking, amely lapunk helyszíni tapasztalatai szerint is végig elképesztő fordulatszámmal pörgött a rendezvényen.

A patrióta szemlélet önmagában nem elegendő

A találkozó első előadójaként Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese a patrióta gazdaságpolitikával kiemelten foglalkozva az elmúlt 16 év legfontosabb eredményeként azt jelölte meg, hogy immár magyar cégek uralják a hazai építőipart: „A 10 legnagyobb cégből 7 magyar tulajdonban van; de az alapanyagok tekintetében 50 százalék az import aránya.”

Hozzátette, ebben a versenyben a patrióta szemlélet önmagában nem elegendő.

„Magyarnak és hatékonynak is kell lennie egy-egy vállalatnak; az elmúlt években bevezetett új szabályozással a mennyiség kora után a minőség korát kell felépíteni”

– fejtette ki, hozzátéve, hogy a 2010 és 2020 közötti forrásbő időszak már nem jön vissza.

Szerény bővülés, de vastagon benne van a külföldi jelenlét

A folytatásban Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az ágazat makrogazadasági helyzetét elemezte. Eszerint az ágazat tavaly alacsony bázisról indulva szerény bővüléssel 2,8 százalékos növekedést produkált; azonban a bővülés egy jelentős része az Európai Unión kívüli konkurens cégek munkáihoz kötődik. „Eközben a magyar építőipar továbbra is csak 5-6 százalékos exportot tud felmutatni” – tette hozzá.

Szavaiból az is kiderült, hogy a 2020 és 2023 közötti árrobbanás lezárult, tavaly 5-6 százalékos inflációt mértek az építőiparban. „Idén is ebben gondolkodtunk, egészen az öbölháború kitörésééig.”

Ezt a helyzetet már nem lehet egyedül kezelni

A cégek helyzetére áttérve elmondta, többségük már túl van a költségek optimalizálásán a recesszióra reagálva. „Ugyanakkor nem várt fejleményként számolniuk kell az öbölháborúval is, miután az alapvető építőipari termékek gyártásához kőolaj- és földgáz-alapú termékek kellenek” – mutatott rá.

Egy ÉVOSZ-kutatás eredményére is felhívta a figyelmet:

„Jelenleg a cégek a partnerkapcsolatok erősítését tartják a legfontosabb dolognak. Eszerint végre rájöttek arra, hogy egyedül már nem tudják kezelni a piaci helyzetet” – fogalmazott az elnök.

Hogy valójában hol tart az ágazat, az a projektek mindennapjaiban derül ki

A délelőtti program egyik legérdekesebb fórumán első ízben ültették le egy asztalhoz a Magyar Építők által 2019-ben alapított Hónap Mérnöke-elismerés három korábbi díjazottját. A kerekasztalbeszélgetésen

• Áprily Krisztián, a SWIETELSKY Magyarország projektigazgatója;
• Borbély János, a Weinberg 93 Építő Kft. senior projektvezetője
• és Varga Ignác, a Szabadics Group magasépítés divízió igazgatója

osztotta meg a tapasztalatait.

A beszélgetés visszaigazolta a kerekasztal egyik felvezető gondolatát: az építőipar legnagyobb projektjeinek mindennapi küzdelmeiben egészen más megvilágítást kapnak a nagy konferenciák slágertémái - többek közt a BIM, a digitalizáció és a projektek előkészítettsége.

Hogy valójában hol tartunk az elméletben és a szabályozásban jól hangzó célok megvalósításában, azt a projektekből vett élő példákkal mutatták meg a szakemberek.

A magyarepitok.hu főszerkesztőjének moderálása mellett lezajlott beszélgetésről lapunk külön beszámolóval is jelentkezik majd.

Nagy lépés a hazai építőiparban: újrahasznosított acélból légcsatorna

Ezúttal is meghatározó szereplőként vett részt a Portfolio Építőipar Konferencián a Lindab Kft. A délelőtti műsorban előbb Vigh Gellért kereskedelmi vezető egy úttörő hazai példát mutatott be:

az első olyan magyar projektet ismertette, ahol újrahasznosított acélból készült légcsatornákat alkalmaztak: a korábban a lapunk által is ismertetett projekt jelentős szén-dioxid-megtakarítást eredményezett.

A folytatásban Csipszer Zoltán ügyvezető a „A gépészet és technológia legújabb irányai és kihívásai" című panelbeszélgetés résztvevőjeként osztotta meg gondolatait arról, hogyan lehet a hatékonyságot, minőséget és a fenntarthatóságot egyszerre érvényesíteni a modern épületgépészetben.

Fókuszba került a hazai épületgépészet

A konferencián az "Év Építőipari Személyisége" díj nyertesét is kihirdették. A hattagú szakmai zsűri döntése alapján idén Németh László (képünkön balra), hazai épületgépészeti kivitelezési piac egyik legnagyobb szereplője, az ENSI Kft. alapítója, ügyvezető igazgatója vehette át az elismerést.

Mindezeken túl számos meghatározó szakember adta át tapasztalatait és nézeteit az építőipar legfőbb témaköreiben;

többek közt a Szabadics Zrt., a Market Csoport, a Weinberg Kft., Óbuda Group, Spányi Partners Zrt., a SWIETELSKY Magyarország Kft. és a Bayer Construct is képviseltette magát a különböző fórumokon.