A projekt megvalósításáért felelős generálkivitelező V-Híd Zrt. a tervezésért felelős Kontúr Csoport Kft. szakembereinek bevonásával az építéstechnológia tervezésén dolgozik.
Rendszeresen beszámolunk a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és az NKK Nemzeti Közlekedési Központ Zrt. közös beruházásában megvalósuló Déli Körvasút fejlesztésről, melynek keretében Kelenföld és Ferencváros állomások között bővítik a vasút kapacitását. A kivitelezést a V-Híd Zrt. végezheti el, a kiviteli tervezés a Kontúr Csoport Kft. munkájával valósul meg.
A fejlesztés célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőséggel is rendelkezik.
A pesti oldalon 600 méter hosszan 4 vágány, a budai oldalon 1800 méter hosszan 3 vágány, további 1700 méter hosszan pedig 4 vágány épül ki. A villamosított pálya megengedett sebessége 80/100 kilométer/óra, tengelyterhelése 225 kilonewton.
A projekt nem csupán egy rövid vasúti vonalszakasz átépítését jelenti: két új megálló épül (Pesten a Közvágóhíd, Budán a Nádorkert megállóhely), emellett hozzávetőleg 1500 méter hosszan speciális zajárnyékoló falat emelnek. Pesten kettő, míg Budán öt helyszínen épülnek és újulnak meg a vasúti hidak, több mint 11.500 négyzetméternyi felületen, mely közel másfél futballpályányi területnek felel meg. A beavatkozások során a már meglévő kétvágányos műtárgyakat szélesítik három- illetve − néhány helyen − négyvágányosra, melyhez új felszerkezetek kialakítása is szükséges.
Korábban már írtunk a Közvágóhíd megállóhelyen létesítendő műtárgyról. Itt kétszer kétvágányos, két középperonos megállót terveznek a Soroksári út felett, tehát a megállóhelynek hídon kell létesülnie. A 147 méter támaszközű szerkezet hazai viszonylatban a legnagyobbnak számít vasúti hidak esetében, a műtárgy szélessége 19,5 méter, így felülete eléri az 5733 négyzetmétert. A Gubacsi úton található 40 méter hosszú, jelenleg kétvágányos vasúti hidat szintén négyvágányosra bővítik. A munka során a meglévő két vágányt is újjáépítik.
A budai oldalra átérve az újonnan kialakítandó Nádorkert megállóhelynél kiépül a harmadik vágány, a megálló nyugati végén hozzávetőleg 70 méter hosszú új peronaluljárót alakítanak ki. A Budafoki és a Fehérvári úti felüljárókat új felszerkezet építésével háromvágányosra bővítik, a már meglévő vágányokat elbontják, helyettük újakat fektetnek, a Szerémi úti híd mellett is egy új vágánnyal bővül a pálya, amely északi irányban szintén egy új híd megépítésével valósul meg.
A Bartók Béla úti vasúti felüljáró a tervek szerint a jövőben a mostani kettő helyett négyvágányos lesz. A műtárgyat méretei miatt is fontos kiemelni, hiszen a 93 méteres támaszköz − különösen városi környezetben – különlegességnek számít.
A szomszédos területek egyszerűbb megközelíthetősége és a biztonságos átkelés érdekében öt új gyalogos-kerékpáros aluljárót alakítanak ki a Hevesy György, a Szerémi, az Erőmű, a Fadrusz és a Bukarest utca térségében. A projekt műtárgyakra vonatkozó méreteit remekül szemlélteti, hogy a pesti oldalon 2, míg a budai oldalon összesen 10 db különszintű keresztezést alakítanak ki, illetve építenek mindössze pár kilométeres távolságon belül.
A Déli Körvasút projekt keretében megvalósítandó harmadik megálló, a Népliget, jelen kivitelezéstől függetlenül, külön beruházásban valósulhat meg.
A beruházás kivitelezési szakasza 2021 végén vette kezdetét. A jelenlegi, első ütemben a kiviteli tervek készítése zajlik, melyhez szükséges a talajvizsgálatok elvégzése. A közelmúltban írtunk arról, hogy az eredmények a szakemberek számára nélkülözhetetlen információkat szolgáltatnak a tervezéshez. A geodéziai felméréseket már elvégezték, a geotechnikai munkálatok jelenleg is tartanak.
Folyamatosak az egyeztetések a közműszolgáltatókkal, hiszen a fővárosi méretű szolgáltatói hálózat kiváltása komoly kihívást jelent majd. Emellett a műtárgyak tervezése, illetve − a megfelelő építési technológia kialakítása céljából − a kivitelező bevonásával az építés tervezése zajlik, hiszen rendkívül szűk hely áll a kivitelezés rendelkezésére.
A tervezési területet egyéb projektek is érintik, ezért hangsúlyos szerepet kap a kapcsolódások meghatározása és az összehangolás kidolgozása. A beruházás kihívásai közül érdemes kiemelni, hogy nemcsak a vágányok bővítése, hanem a meglévő vágányok átépítése is megtörténik, mindez a vasúti üzem, valamint az utasforgalom fenntartása mellett, ami komoly kötöttséget jelent: a kivitelezésnek egyszerre kell alkalmazkodnia a vasúti forgalom igényeihez és a városi, lakott környezet elvárásaihoz.
A tervezési fázist követően a látványos kivitelezői munka várhatóan 2023-ban kezdődhet meg, és a tervek szerint 2027 végére fejeződhet be.
A munka során kiemelt figyelmet kap az érintett terület zaj- és rezgésvédelme. A lakosság érdekében speciális zajvédőfalakat emelnek. Az integrált szerkezet nemcsak zajvédelmi funkciót lát majd el, hanem a felsővezetéktartó oszlopokat is kiváltja, és a megállóhelyen védi az utasokat az időjárási hatásoktól.
A kompakt és egységes kialakításnak köszönhetően a lehető legkevesebb vizuális elemmel illeszkednek a pályához kapcsolódó szerkezetek. Ennek köszönhetően nem a megszokott vasút melletti zajfal és felsővezetéki rendszerek haladnak végig a város sűrű szövetén, hanem egy környezetbe harmonikusan beolvadó szerkezet.
A vasbeton támfal rendszeren álló zajvédőfal acélból és üvegből készül majd fémlemez fedéssel, és előregyártott elemekből a helyszínen állítják össze. A tervezés során rendkívül sok verziót vizsgáltak meg, és körülbelül másfél-két éves folyamat eredménye a kialakult koncepció.
Bejelentették a Kecskemét-Dabas-Budapest vasútvonal felújítását, az 5-ös főút négysávústását a Mercedes-gyárig és a Halasi úti felüljáró modernizálását is – többek között.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.