“Vasúté a jövő, de mit kell tennünk ma?” Ez a mottója a HUNGRAIL szervezésében létrejött konferenciának, amelyen a döntéshozók és az ágazati szereplők közösen vitatják meg a magyar vasút jelenlegi kihívásait, feladatait. A konferencián az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára fontos bejelentést tett.
A magyar vasút modernizálása, folyamatos fejlesztése, versenyképessé tétele a központi témája a hazai vasúti szakma legrangosabb eseményén. A Magyar Vasút Konferenciát 15. alkalommal rendezi meg a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület 2023. október 5-én az Anantara New York Palace Budapest Hotelben. Kötött pálya rovatunkban részletesen beszámolunk a rendezvényről, melynek médiatámogatójaként vesz részt lapunk a konferencián.
A közel 30 előadót felvonultató eseményen neves vállalat és cégvezetők, tapasztalt szakemberek osztják meg gondolataikat több témában. A konferencia kiemelten foglalkozik azokkal a stratégiákkal és projektekkel, amelyek a magyar vasúti hálózat modernizálását, hatékonyabbá tételét, a vasúti hálózat kapacitásának növelését, a sebesség és hatékonyság javítását, valamint a környezettudatosságot célozzák meg. Részletesen tárgyalják a korszerű pályafenntartás és -rekonstrukció módszereit, valamint a digitalizáció és automatizáció előnyeit a vasúti közlekedés terén.
Mosóczi László, a Hungrail elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a nagy múltú hazai vasút legfontosabb szerepe, hogy kiszolgálja a lakosság és a nemzetgazdaság mobilitási, logisztikai összeállítási igényeit. "Hazánkban a vasút jelentős mértékben hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez, vasúti rendszerünk összeköti a városokat, ipari területeket, logisztikai központokat és a határainkon túlra is eljuttatja a magyar vállalatok által megtermelt javakat, javítva így az ország versenyképességét" - fogalmazott.
Többek között rámutatott: a vasút világszerte és Európában is reneszánszát éli, ennek megfelelően az európai vezetés, valamint a tagállamok kormányai is a fenntarthatóbb földi közlekedés felé fordulnak. Emlékeztetett: az Európai Unió célja a klímasemlegesség elérése 2050-re, az Európai Zöld Megállapodás pedig meghatározta azt az egyértelmű célt is, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni a nettó üvegházhatású gáz kibocsátást. Mivel a közlekedés az unió teljes üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 25 százalékát teszi ki, ezért a jövő érdekében kötelesség cselekedni is - fejtette ki.
Az esemény megnyitóján felszólaló Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára fajsúlyos bejelentést tett: a tárca nevében új korszakot hirdetett meg a MÁV működésében.
Napokon belül a kormány elé terjesztik a következő tíz évet felölelő vasútfejlesztési koncepciót, melynek az a célja, hogy újragondolják a magyar mobilitási rendszert és főszerepet kapjon benne a kötött pálya
- fejtette ki, majd hozzátette: ehhez a pénzügyekben is kiszámíthatóságra van szükség, tehát új alapokra kell helyezni a MÁV-Volán csoport finanszírozását és új piaci finanszírozási lábat kell kialakítani a vasút fejlesztéséhez.
Szavaiból kiderült: a vasúti rendszer forrásigénye akkora, hogy még ha meg is érkeznének Magyarországra a várt uniós források, a költségvetési lehetőségeknél még akkor is nagyobb lenne a MÁV csoport megújításának finanszírozási igénye. Hozzátette: ezért külső forrásokat és alternatív finanszírozásokat kell feltárni és hangsúlyozta azt is, a "régi rendszerbe nem öntenek új pénzt".
Ez azt jelenti, hogy a MÁV-Volán csoportnak - egyebek mellett szervezeti felépítésében, hatékonyságában, irányításában, mindennapi működésében - gyökeresen meg kell újulnia ahhoz, hogy alkalmas legyen a fejlesztési források fogadására és felhasználására. Ennek megfelelően a társaság élére új igazgatósági tagokat választottak, akik piaci tudást és gyakorlatot, illetve új szemléletet hoztak a céghez - mutatott rá.
Nagy Bálint szavaiból kiderült még: az elfogadás előtt álló koncepcióba (melynek része lesz egy átfogó árufuvarozási modell is) belefoglalták, hogyan működik majd a rendszer addig, amíg nem fejlesztik a 21. századnak megfelelővé a járműparkot és a pálya infrastruktúráját, valamint amíg nem csatlakozik a magyar vasút a nemzetközi nagysebességű rendszerekhez.
Hozzátette: új hidak és alagutak építését tervezik, mint ahogy hidrogénvonatok beszerzésére is készülnek. Azonban addig is meg kell menteni a jelenlegi menetrendet, ha szükésges, akár rendkívüli pályafelújítással vagy mozdonyok bérlésével.
Úgy fogalmazott: a magyar vasút nem akármilyen időszakát éli, sok a kihívás, de kevés a lehetőség, mostanra összeért több negatív folyamat, amelyek felerősítették egymást. Az államtitkár rámutatott: a kötött pálya és a gördülőállomány java részben elérte a nyugdíjkorhatárt és elmondta azt, hogy a romlás az elmúlt harminc év eredménye - ebből mindemellett kiemelte a Palkovics László miniszter által irányított időszakot, több megvalósult fejlesztést is felsorolva.
A magyar vasút teljes egészében életciklusának végére ért – erről már Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója beszélt előadásában.
Hangsúlyozta: a 60 éves rendszer egyes elemeinek cseréje, megújítása már nem megoldás. Az egész rendszer rekonstrukcióját el kell végezni, neki kell állni, a pincétől a padlásig, a szerkezeti elemekkel együtt.
„A MÁV-Volán csoport, azon belül a kötött pályás közösségi közlekedés megújításában már tényleg nincs több haladék. Mi itt 2023-ban egy olyan vasutas nemzedék tagjai vagyunk, akik még megéltük egy nagy korszak végét: hiszen még az elődeinktől örökölt pályán (nyomvonalon és síneken), örökölt bizberekkel és örökölt – 60 éves – járművekkel dolgozunk” – vázolta fel a drámai helyzetet a vezérigazgató.
Mint mondta: a megoldáshoz három tényező szükséges: pénz, döntéshozói szándék, szakmai konszenzus. Ebből kettő megvan. Hozzátette: az anyagi forrás az uniós pénzek hiányából ered. „A vasúton bármihez hozzá akarunk nyúlni, ahhoz idő, hosszútávú terv és kiszámíthatóság szükséges. Ilyen hosszútávú programra nyílik most talán lehetőség” – egészítette ki Pafféri Zoltán.
Ahogyan a beszédekből is kiderült, az elkövetkező tíz évben új vasútijármű-gyártási stratégia kialakítását és végrehajtását tervezi a közlekedésért felelős tárca, hogy hosszú távon kifogástalan és megbízható szolgáltatást nyújtsanak az állami szolgáltatók. Ehhez új járművek beszerzését és a meglévő járműállomány felújítását tervezik. A hazai kötöttpályás járműgyártás fejlesztéséről szóló szekcióban a hazai piacon érdekelt vasúti járműgyártók kifejtik véleményüket a hazai tervekről, valamint a nemzetközi trendekről.
Nem maradhat el a klímavédelem és a környezetbarát közlekedésimegoldások témaköre sem: panelbeszélgetés keretében a közúti-, vasúti-, szállítmányozói-, terminál oldali szereplők megvitatják a közúti szereplők hatékony bekapcsolásának feltételeit az intermodális forgalomban.
Az eseményen HUNGRAIL tagságról szóló oklevelet kapott a RailCert Hungary Kft. A vállalat azon kevés szervezetek egyike, mely hazánkban vasúti tanúsítással foglalkozik, ellenőrzi és értékeli a kötöttpályás és ipari beruházások hazai és uniós követelményrendszereknek való megfelelőségét. az oklevelet Dégi András ügyvezető igazgató vette át.
Gépbemutató ünnepségen számoltak be a 800 milliárd forintos projekt eredményeiről: elkészültek a vágányok az állomások között a főváros határáig
A most induló 1,1 milliárdos részprojektben a Volánbusz hálózatán 93, a HÉV-nél 11, a MÁV-START-nál pedig 6 db új jegykiadó automatát helyeznek üzembe.