Az új vasúti stratégia a százezer lakosnál népesebb nagyvárosok eléréséhez minimum óránként 120-160 kilométeres sebességű vonatokat irányoz elő. A többi városnál ugyanez a szám 100-120 kilométer.
A közeljövő vasúti fejlesztéseiről és a fejlesztések pénzügyi hátteréről adott összegzést a Magyar Hírlapnak Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára.
Az interjúból kiderült, a kormány a gazdasági fejlődés motorjaként és a vidék megtartó erejeként tekint a vasútra, ennek megfelelően a következő európai uniós időszakban is hasonló nagyságrendű beruházások lesznek a hazai vasúthálózaton, mint a mostaniban.
Számítani kell arra, hogy a következő uniós ciklusban 26 százalékkal kevesebb európai uniós pénz jut a közlekedésre, mint a mostaniban.
Ezzel együtt cél, hogy uniós társfinanszírozással együtt a következő hétéves időszakban legalább ezer milliárd forintot el tudjon költeni az ország a vasút korszerűsítésére.
Az államtitkár elmondása szerint 2018 és 2023 között
Fontos részlet, hogy az új vasúti stratégia a vonatok elvárt sebességét is tartalmazza. Eszerint a százezernél nagyobb lakosú nagyvárosokba Budapestről legalább 120-160 kilométeres sebességgel kell közlekedniük a vonatoknak, a százezer alattiakba pedig 100-120-szal.
A pénz többségét pályafejlesztésre lehet fordítani, de a járműállomány is megújulhat. Utóbbi keret viszont meglehetősen szűkös, legalábbis az igénybe vehető európai uniós források esetében. Miután a MÁV-Start megrendeli mind a negyven emeletes motorvonatot, – erről már megállapodtak a vonatokat gyártó Stadlerrel – a finanszírozás csaknem kiteszi a rendelkezésre álló uniós keretet.
Mosóczi László a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva elmondta, hogy a járműbeszerzéseknél elsőbbséget kap az emeletes motorvonatok, illetve a HÉV-szerelvények beszerzése.
Mosóczi László a legjelentősebb pályaberuházások állásáról is beszámolt. Eszerint
Mindezek mellett kiépül Pusztaszabolcs-Dombóvár, valamint a Rákos-Újszász-Szolnok vonalon a központi forgalomirányító rendszer is, amivel javul a vonatok pontossága. Hozzátette, a szaktárca javaslatot tesz a kormánynak a Hatvan-Füzesabony vonal korszerűsítésére is.
Az idei évben kezdődő munkák között említette az államtitkár
Mosóczi László említést tett a varsói gyorsvasút mellett a Budapest-Kolozsvár-Bukarest közötti nagysebességű vasút kiépítésének szükségességéről. Elmondta, a magyar kormány elsődlegesnek tartja, hogy a gyorsvasút az erdélyi magyarlakta települések felé épüljön.
Idén már közlekedik közvetlen járat Budapest és Munkács között, és az év végi menetrendváltástól pedig Eszékre is lesz ilyen.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a kiviteli tervek elkészültét követően megkezdte a repülőtéri vasút építésének engedélyezési eljárását. A tervek szerint új nyomvonal épül Kőbánya-Kispest és Monor között, illetve egy új állomás a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérnél.
Hét emeletes lakópark beruházása rajtol el az év végén.
Környezetbarát gyárral erősít a német ZF Chassis Modules.