2018.12.19, Szerda
Megéri a magyar építőiparba befektetni!
Fotók: Nagy Mihály/magyarepitok.hu és Mapei Kft.

Megéri a magyar építőiparba befektetni!

magyarepitok.hu

2018.10.15. 18:11

Hegedűs Gergely

Akár pénzt, akár munkát, akár tanulást, és akár hosszú távon is! A Mapei cégvezetőjeként negyedszázada sikeres Markovich Bélával azt is körbejártuk, mi minden kell a cég és az ágazat stabil növekedéséhez. A pénz és az eszközrendszer nem minden, legalább ilyen fontos az ember, a gondolkodásmód és a kommunikáció!

Hirdetés

Markovich Béla az ágazatban alighanem egyedülálló módon immár 25 éve irányítja az építőipari segédanyagokat gyártó Mapei Kft.-t. A kérdésre, hogy mi állhat páratlan időtartam mögött, azonnali és őszinte választ kapunk.

„Az egyik dolog, ami ideköt a céghez, az olasz tulajdonos család által teremtett légkör.”


Ennyit jelent a hit egy építőipari gyártónál

A ma már 180 főt foglalkoztató Mapei Kft. 1991-ben négy fővel alakult, egyikük volt Markovich Béla, aki értékesítőként kezdte. A magyarországi vállalat eredetileg az osztrák Mapei leányaként jött létre, és a szakember először Ausztriában szembesült ezzel a bizonyos légkörrel. „Megragadott az ottani hangulat,

látszott, hogy az emberek hisznek abban, amit csinálnak: hisznek a termékben, hisznek a rendszerben, hisznek a cégben.

Ez akkoriban nagyon nagy dolog volt, és ez a hit átragadt ránk, azóta is meghatározó. Mi biztosak vagyunk abban, hogy az általunk kínált termék jó.”

Markovich Béla a kötődéshez szintén meghatározónak tartja a munkavállalókért érzett felelősséget: „Ez nem úgy van, hogy ráveszek embereket, hogy gyere építsük fel együtt a céget, aztán távozok. Ráadásul amit ez a csapat letesz az asztalra, és ahogy hozzááll a céghez, az egyedülálló. Ezt nem lehet otthagyni!” Ugyanakkor az ügyvezető hozzáteszi, ez a fajta hozzáállás nemcsak az ő személyéhez kötődik: „Akkor sem szűnne meg, ha más irányítaná a céget.”


Amikor nem a szakképzettség alapozza meg a sikert

Miután az első percétől kezdve jelen van, Markovich Béla jól körül tudja határolni a 32 országban 81 leányvállalattal és 70 gyártóegységgel bíró cég magyarországi mérföldköveit. „Öt-hat termékkel indultunk el, ezek kezdettől fogva sikeresek voltak, így a növekedésünk folyamatos volt.” A korábbi kisebb székhelyet 1995-ben váltotta fel Budaörsön a mostani székház, ami később négyemeletesre bővült, majd 2006-ben megduplázódott. Szintén fontos fordulópont volt a sóskúti üzem megnyitása 2002-ben: „Ezzel először tudtunk itthon készült terméket adni a hazai piacnak, miközben a termékpaletta folyamatosan bővült.”

A Mapei Kft. budaörsi székháza


A sóskúti üzem beindulásához egy olyan történet kapcsolódik, ami az egész cég filozófiájáról is sokat elárul. A termelés irányításához nagyon nehezen találtak vezetőt, majd akit megbíztak ezzel, egy hónap múlva el kellett bocsájtaniuk. Végül egy irodai szaktanácsadót helyeztek a szerepbe, aki a Mapeinél dolgozott, és akit Markovich Béla húsz éve ismert. „Nem volt a gyártásban tapasztalata, viszont az emberi értékei, a nyelvtudása, a tehetsége, a megbízhatósága és az elhivatottsága maximális volt. Sokat elmond a sikeréről, hogy azóta is ő a termelési igazgató. Ezen a döntésen túl is jellemző rám, hogy a belső emberekből nevelem ki a vezetőket.” Ez alól mindössze két (!) vezető a kivétel a Mapei Kft. jenlegi cégfelépítésénél.

„Lehet, hogy egy kívülről hozott profi azonnal megoldja a vezetői feladatot, de nincs meg az a kötődése, ami egy belső embernek megvan.”

Az ügyvezető rámutat, a legfontosabb része a munkakapcsolatoknak az emberi oldal. „Sokat számít a pénz, hiszen szerzetesekkel nem lehet háborút nyerni, de legalább ennyit nyom a latban, hogy mennyit foglalkozol magával az emberrel. Ha erre nem figyelsz, és a munkavállalód nem érzi jól magát, előbb-utóbb elmegy.”


Volt, aki besokallt attól, hogy itt nem szidják soha

A cégtörténet során ugyanakkor a cégvezetés, az értékesítés és a vállalatszervezés is fontos fejlődési folyamaton ment át. Meghatározó elem az emberei erőforrásokat kezelő cégvezetői rendszer érvényesülése a Mapei Kft.-nél. „Ahogy az a bejáratnál elhelyezett ábrán is látszik, világosan meghatározzuk a cég felépítésénél a felelősségi köröket és az információ áramlását, akárcsak a munkavállalók rendszeres értékelését.” Markovich Béla aláhúzza, miközben mindenkit egyéni statisztikával követnek, a motivációt nem a büntetésekre, hanem a jutalmakra alapozzák. „Mindenkinek van egy mozgóbére, amit a jó munkavégzéssel tud elérni.” További fontos szempont a rendszerben a munkavállaló személyes szempontjainak, céljainak a figyelembe vétele és az emberi bánásmód. A belső motivációra törekvést az is jelzi, hogy a vezetők negyedévente saját maguknak kitűzött célrendszert állítanak fel.

„Az elvünk az, hogy jutalmazd a jót, és ne jutalmazd a rosszat” – fogalja össze a lényeget az ügyvezető.

„Valószínű, hogy valamit jól csinálunk, mert kétszer is megkaptuk a Legjobb Munkahely kitüntető címet Magyarországon.

Ez a 95 százalékos munkahelyi elkötelezettségnek volt leginkább köszönhető.” További fontos visszajelzés Markovich Béla számára, hogy rengeteg olyan munkavállalójuk van, aki már húsz éve a vállalatnál van. „Ezzel együtt persze néhányan elmennek ilyen-olyan okokból. Közülük a legérdekesebb az volt, aki azért ment el, mert itt nem szidták le soha.”


Adj jót, egyszer tuti, hogy visszakapod

Amikor arról kérdezzük, hogy negyedszázados vezetői pályafutása alatt mire a legbüszkébb, Markovich Béla a fent leírt két díjat, a projektek közül a Mapei termékekkel megépült Duna Arénát, a Mapei által létrehozott Szakember Közösséget, valamint a cég értékesítési képzését emeli ki. „Egy-egy vállalat a saját termékeinek eladását szokta oktatni, de arra, hogy általában hogyan kell eladni, sehol nincs képzés.” Előfordult, hogy olyan szakcég is részt vett a képzésen, amely nem partnere a Mapeinek. „Őket sem zártuk ki, ha valakinek kicsit jobbá tudjuk tenni a tudását, miért ne tegyük meg. Az élet olyan, hogy ha valakinek adsz, akkor előbb-utóbb visszakapod, még ha nem is attól, akinek adtad.”

Van egy olyan tétel, amit csak a mi kérdéseinkre válaszolva fejt ki a cégvezető, pedig erre is büszke lehet.

A magyarországi Mapei Kft. ugyanis a többi országban működő leányvállalatokkal összevetve mind a fejlődés, mind a termékvonalak, mind az árbevétel tekintetében kiemelkedő teljesítményt nyújt évről évre.

Ez biztosítja a Mapei Kft. páratlan növekedését

Az ügyvezető a közelmúlt fordulatával zárja a cégtörténetet: a sóskúti gyárban mind a gyártó- mind a raktárkapacitás a kétszeresére növekedett. Előbbi 110 ezer tonnás, utóbbi 15 ezer négyzetméteres lett egy beruházásnak köszönhetően. A bővítés tavaly májusban indult meg a Market Építő Zrt. kivitelezésében,

idén pedig már elindulhatott a termelés a sóskúti üzem új gépsorán.

„A felfutásnak köszönhetően jelenleg 70 ezer tonnát éri el a termelés szintje” – adott helyzetjelentést a vezető. Hozzátette, a beruházásban egy betonadalékszer-keverő üzem is felépült. „Ezzel most már nem csak termékeket gyártunk itthon, hanem folyadékot is.”

A Mapei Kft. sóskúti gyárai - fotó : Mapei

A beruházás egyik alapját az adta, hogy a magyarországi Mapei 2012 óta folyamatosan növekszik, tavaly 27 százalékos (12,53 milliárd forintos 2017-es forgalmat eredményező), idén az első félévben 32 százalékos növekedést ért el az árbevételében. Markovich Béla arra hívja fel a figyelmet, hogy ebben a leginkább az a kihívás, hogy a növekedés feltételeit megteremtsék. Ezt támasztja alá, hogy az ugrásszerűen megnőtt kereslet miatt a Mapei Kft. tavaly októberben kénytelen volt befagyasztani az exportját. Az ügyvezető ugyanakkor arra is rámutat, hogy a növekedés mögött a termékek portfoliójának folyamatos bővítése is ott van. „Mi úgy is növekszünk, hogy mindig behozunk új termékvonalakat, a legutóbbi években például a lemezes vízszigetelést, a hőszigetelési rendszereket és a vakolatokat.”


Ha nincs megoldás, elküldik vevőt a konkurensekhez

Más gyártókhoz hasonlóan a Mapei is teljes rendszerekben kínálja a termékeit. „Egy rétegrendnél nincs értelme ötféle gyártó termékeit használni, mert, ha baj van, nincs kinél reklamálni. Ha viszont valaki a Mapei termékeit választja, akkor teljes mértékben tudjuk vállalni a felelősséget.” Markovich Béla hozzáteszi, sok esetben a szakember hibája esetén is helyt állnak: „Az az elvünk, hogy ha a megrendelő nem hibázott, neki nem lehet kára, és ha a burkoló nem tud helyt állni, akkor mi segítünk.”

Hasonló irányba mutat a Mapei Kft. székházában kiakasztott cégfilozófia egyik mondata is: miszerint „akkor is őszinték vagyunk, ha az fáj”. Markovich Béla ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz,

hazugsággal csak rövid távon lehet érvényesülni.

„Ha például egy speciális vásárlói igénynél netán valami miatt nem tudunk jó megoldást nyújtani, elküldjük a vevőt akár a konkurenshez. Mert a fő szempont a vevő elégedettsége és a segítség.” További fontos elv a Mapeinél, hogy nem a legdrágább, hanem mindig a műszaki és gazdasági szempontból legideálisabb megoldást adja a vevőnek. „Ha valakiről megtudom, hogy csak azért kínál valamit, mert azzal több pénzt tud keresni, akkor attól az illetőtől megválik a cégünk.”

 

Hamarosan újraindul a befagyasztott exporttevékenység

A termékpaletta folyamatos bővülés eredményeként mára a Mapei Kft. a ragasztók és fugák mellett a víz-, hő- és hangszigetelő anyagok, falbevonatok, alátétek, betonadalékszerek, szerkezeti megerősítők terén is számos megoldást kínál. A vezető hozzáteszi, az anyavállalat egyik alappilére a kutatás-fejlesztés, ami miatt folyamatosan jönnek az új termékek. „Évente az árbevétel 5 százaléka megy erre, ami legutóbb 120 millió euró (39,1 milliárd forint – a szerk.) volt. Az anyavállalat folyamatosan figyeli a piaci trendeket, az építési technológia óriási ütemben fejlődik, ezt nekünk is követni kell.”

Bár az árbevétel rengeteg kisebb terület között oszlik meg, vannak kifejezett húzótermékek is:

a hidegburkolathoz kapcsolódó segédanyagok teszik ki a forgalom 40 százalékát.

„Ugyanakkor már a lemezes vízszigetelésben is piacvezetők vagyunk, közel kétmilliárdos árbevétellel; illetve nagyon szépen jön fel a betonadalékszer területe is” – árulja el az ügyvezető.

A sóskúti üzem megduplázódott kapacitása a növekvő igények kiszolgálását segíti, ugyanakkor az is a jelentősége, hogy több Mapei-termék importját is kiváltja. „Ez stabilabbá teszi az ellátást, hiszen ne feledjük, hogy az ágazatot – ahogy más iparágakat is – a sofőrhiány is sújtja.” Az új sóskúti üzem felpörgésével párhuzamosan, a Mapei Kft. exporttevékenysége is újra indulhat szeptember 15-től. „Nagyon várják már a szomszédjaink, mert náluk is komoly expanzió van.”

 

Hosszútávú kapcsolatokkal még a válság is kivédhető

A piaccal való kapcsolatépítésben a Mapei Kft. egy átfogó szemléletet alkalmaz: „Mindenkire célzunk.” A vezető ezzel a nagyobb projektekre utalt, ahol a beruházó, a tervező, a lebonyolító és a generálkivitelező szerepe egyaránt fontos lehet az alkalmazott termékek kiválasztásánál.

Közülük ugyanakkor a leginkább a generálkivitelező szerepe a meghatározó Markovich Béla szerint. „Kezdő értékesítő koromban szembesültem azzal, hogy miután a kereskedők nem ismerték a termékeinket, hiába mondtam nekik a magamét, nem vásároltak. Akkor kezdtem el a nagy generálkivitelezőket megkeresni, és kiépíteni velük a kapcsolatokat, melyek a mai napig élnek, és remekül működnek.” A kapcsolat lényegét így foglalja össze Markovich Béla:

„Meg tudjuk egymásnak mondani, miben tudunk egymásnak segíteni. Tudják, mire számíthatnak tőlünk, mit tudunk nyújtani a termékeinkkel és a szolgáltatásainkkal, és hogy miért jó velünk dolgozni.”

Ez a fajta kapcsolatépítés az alacsonyabb szinteken is működik, és nagyban hozzájárul a cég piaci stabilitásához. A vállalat ehhez igazította az értékesítő hálózatának a kiépítését 2004-től, aminek eredményeként minden megyében van egy értékesítője. „Ennek köszönhetően, amikor 2008-ban beütött a válság, azon a kevés projekten, ami maradt, ott tudtunk lenni. Így a zuhanás a mi cégünket csak kevésbé érintette, megúsztuk 5 százalékos kieséssel.”


Kár összehívni egy sajtótájékoztatót, hogy ne történjen semmi

Hogy mennyire a középpontban van a cégnél a megfelelő kommunikáció a piaccal, azt számokkal is érzékelteti a vezér. „Csak erre a munkára tizenegy emberünk van, miután a pr-osztályon öt, a marketing osztályon pedig hat ember dolgozik.”

Markovich Béla hozzáteszi, a kommunikációban az is benne van, hogy az ágazatnak támogatnia kell a sajtót, mert a két területnek kölcsönösen segítenie kell egymást. Arra is kitért, hogyan alakultak ki a magyar médiában kuriózumnak számító Mapei sajtótájékoztatók. „Eleinte én is a hagyományos módon tartottam a tájékoztatókat, de rájöttem, hogy azért kár elhívnom 20-30 embert, hogy ott ücsörögjenek, és ne kapjanak semmit. Ehhez elég lenne a sajtóközleményt szétküldeni. Ehelyett aztán abból indultunk ki, hogy az újságíró kapjon valami élményt, ami miatt megjegyzi az eseményt, és legközelebb is eljön."


Olyat nyújtani, amit más szakmában nem kapnak meg   

A fent leírt szemlélet fontos részeként Mapei Kft. még a generálkivitelezőknél is nagyobb figyelmet fordít a szakemberekre. „Számunkra ők jelentik a főcsapást” – teszi egyértelművé Markovich Béla. „Amellett, hogy rengeteg vásárlói döntésben az ő véleményük érvényesül, rajtuk múlik, hogy a termékeink mennyire tudják betölteni a szerepüket, és meddig működnek. Ráadásul miközben óriási szerepük van az ország felépítésében, a társadalomnak nem igazán elismert tagjai.” A 2016-ban elindított szakemberképzési eszközökkel emiatt nem csupán a szakemberhiány leküzdése volt a célja a Mapei Kft.-nek, hanem az ágazat megbecsülésének a helyreállítása is.

„Összeségében az a cél, hogy egy 12 éves gyereknek tudjam azt mondani, hogy érdemes az építőipar felé mozdulnia, mert ott példaértékű emberek és egy rendezett közeg vár rá.”

A 2016-ban létrejött Szakemberek Közösségének tagjai ennek megfelelően számos kedvezményt és támogatást kapnak. „Azt szeretnénk megmutatni, hogy ha egy fiatal elvégez egy építőipari szakmát, azonnal munkát, képzést és olyan támogatásokat kap meg, amiket más szakmákban nem kap meg.”

 

Rázza le magáról a rossz előítéleteket az ágazat

Markovich Béla elismeri, hogy döntő érv lehet a fiatalok szemében az egyre emelkedő bérszínvonal is, amivel a szakmunkások nem egy esetben jóval többet kereshetnek a diplomásoknál. Ugyanakkor a Mapei rengeteg más kulcstényezőre ráirányítja a figyelmet a képzési eszközeivel. A jelenleg 80 fő részvételével zajló Ideális Szakember Képzésnek ugyanis a tökéletes szakmai képzés mellett, a cégirányítás, az értékesítés elsajátítása és egy kommunikációs képzés is a része.

Utóbbi szerepére hosszabban is kitér a Mapei Kft. vezetője. „Egy építőipari szereplőnél a megjelenés és a kommunikáció is fontos, fontosabb, mint amennyire ez ma a köztudatban van. Ez a szemlélet nem csak az egyén, hanem az ágazat számára is döntő, mert a róla kialakult rossz sztereotípiákat csak ezzel lehet feloldani.” Markovich Béla hozzáteszi, az óriási építési kedv és a munkaerőhiány most erősen növeli a munkások, szakemberek megbecsültségét, de ez nem tartós folyamat.

Nem csak akkor kell őket megbecsülni, amikor felfutás van, nekünk tartósan rendbe kell tennünk az ágazat megítélését.”


Nem kiölni, hanem bátorítani kell a gyerekek építő hajlamát!

Markovich Béla külön megemlítette a társaságnak azt a nemrég indított képzését, melyben az utóbbi időben egyre jobban terjedő nagylapokkal való bánásmódot – szállítás, megmunkálás, felhelyezés - oktatják a burkolóknak. A képzések irányát a felmérésekre alapozva határozzák meg. Ezek szerint egyébként a szakemberek számára a legfontosabb szempont az, hogy egy lezárt munka után ne kelljen visszatérniük hibajavítások miatt.

A Mapei az oktatás szintjén is beszáll a képzésbe, egy zirci szakközépiskolát például anyagokkal, illetve a gyakorlati oktatók képzésével támogatja. Nagyon fontos szempont, hogy

a Mapei adja meg a tematikát, tekintettel arra, hogy sokkal inkább rajta van az innovatív újdonságokon, mint a sok esetben elavult módszerekkel működő iskolák.

A Mapeihez hasonlóan más építőipar cégek is beszállnak a szakképzés jó irányba terelésébe, ahogy azt lapunk is több ízben megírta. Markovich Béla lát fantáziát abban, hogy a vállalatok szerepvállalása felfrissíti a szakképzést, de hangsúlyozza, hogy ez elsősorban állami feladat lenne. „Az is fontos tétel, hogy még mindig túl magas az elméleti órák száma a szakképzési intézményben. Ezt mindenképp csökkenteni kell! Továbbá az, hogy az első tanévben nagyon kevés fizikai kapcsolata van a gyereknek magával az építéssel, egyszerűen nonszensz. Abból a kevés fiatalból, aki építeni szeretne, ne űzzük ki az elhivatottságot!”


Az általános iskolákba és az óvódákba is eljutnak

A szakma szeretetét már a legkisebbekhez is igyekeznek eljuttatni: a Mapei Kft. az óvódásoknak is készített egy mesekönyvet az építő szakmákról. „A fogadtatás nagyon jó, azóta több intézmény és magánember is megkeresett, hogy szeretnék, ha náluk is megjelenne ez a mesekönyv. Így jutottunk el például legutóbb egy gödi óvodába és a váci kórházba is.” De nem állnak meg az óvodáknál, az általános iskolákba is elmennek és előadásokat tartanak a szakmai munkákról. „Ezt továbbfejlesztve ősztől már ki is lehet próbálni a szakmákat, lesz lehetősége a gyerekeknek mozaikot rakni, maltert keverni, burkolni az ilyen előadások alkalmával.”

Utóbbi azért fontos, mert a fizikai érintés és a gyakorlati megvalósítás a gyerekekből kihozhatja a bennük szunnyadó hajlamot és tehetséget.

„Nem kiölni kell belőlük az alkotó-építő szándékot, hanem megerősíteni. Szoktam tőlük kérdezni, hogy szeretnek-e legóval építeni, erre mindenki igennel válaszol, tehát mindenkinél van mire alapozni.”


Az légy, aki valóban szeretnél lenni

A 2016-ban indított Magyar Építőipari Szakemberek Közösségével a Mapei figyelemre méltó eredményeket ért el. Míg az első évben 100 fővel indultak, két év alatt eljutottak az ezres taglétszámig. Ma már 1200 fő fölött jár a szervezet, ám az alapítója 5-6 ezer főben látná az ideális létszámot. „Akkor lesz igazán ereje, és akkor tudom igazán azt mondani a gyereknek vagy a szülőnek, hogy gyertek ebbe a szakmába, mert itt egymást támogató emberek jól működő közege van.”

Hogy miért fontos ez? Mert a Mapei felmérései szerint a mai gyerekek sokszor még akkor sem merik mondani, hogy például kőművesek szeretnének lenni, ha közben érzik rá az indíttatást. „A gyerekek ugyanis azt hiszik, hogy az alapelvárás az érettségi és a diploma, az építőipar pedig ciki. Na ezt a cikiséget szeretnénk mi levetkőzni!

Mert igazából az a ciki, ha az ember elmegy egy olyan pályára, amit igazából nem is szeret.

Igenis tud működni az összefogás

Mi az, ami a legjobban vonzza a belépőket a tagsággal járó szolgáltatások közül? Markovich Béla tapasztalata szerint a fejlődési lehetőség és az, hogy egy közösséghez tartozhatnak.

„Sokszor látom, hogy a létrejött Facebook-csoportokban nyíltan megosztják egymással a tudást, egy szakmai kérdésre általában 20-30 válasz érkezik.”

Mindazonáltal a Szakember Közösség legkelendőbb szolgáltatása a felelősségbiztosítás. A tagság nyújtotta létszámot kihasználva ugyanis a piaci árhoz képest 30-40 százalékkal olcsóbban tudnak biztosítást kötni. Ez pedig jelentős segítség a kis cégek számára az után, hogy tavaly januárban a biztosítás kötelezővé vált az építőiparban. „Nagyon sok 10 millió forint alatti éves árbevétellel bíró cég van, akikkel a biztosítók nem is állnak szóba. Márpedig, ha valakinek nincs felelősségbiztosítása, nem vállalkozhat közvetlen a megrendelővel, csak alvállalkozóként.”


A legkisebb cégeket is meg kell becsülni

Markovich Bélát faggatva az is kiderül, a közösségbe legnagyobb arányban az 2-20 fős szakcégek képviselői lépnek be. „Ugyanakkor a nagyobb generálcégek képviselői is megjelennek, hiszen nekik érteniük kell, hogy az alvállalkozóik milyen munkát végeznek.”

Az építőipari konferenciákon számtalanszor elhangzik, hogy az ágazat 90 százalékát kitevő kis cégek miatt rossz a magyar építőipar szerkezete, továbbá az ő tőkehiányuk miatt nem lehet várni a technológiai és digitális fejlesztéseket, a hatékonyság javítását. Erre a helyzetre ugyanakkor nem igazán érkezik megoldási javaslat, illetve ezeket a cégeket eleve nem is képviseli senki az ágazat fórumain.

Markovich Béla ugyanakkor egyértelműen kiáll az apró méretű vállalatok mellett. „El lehet mondani, hogy nyitottak a változásra, és már vannak is képviselőik, ha nem is tömegesen, akik előrébb léptek például a digitális eszközök terén.

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy őket nem támogatja senki.” Markovich Béla arra utal, hogy a kormány által tavaly elindított 20 milliárdos fejlesztési programra a legkisebb cégek nem tudnak pályázni.


Mit sem ér a modern eszköz, ha nincs mögötte az ember

Az ágazat szakemberei között többször is felvetődött, hogy a kis cégek problémáit a koncentráció oldhatná meg, melynek során a sok apró vállalatot fejlődőképes 500-1000 millió forintos árbevételű cégek váltanák fel. A Mapei Kft. ügyvezetője viszont azt hangsúlyozza, hogy a kis méretű szakipari cégek nélkül nem tud működni az ágazat. „Elég ha Olaszországba elmegyünk, ott is a kis cégek dolgoznak be a nagyoknak, nem tudom elképzelni, hogy ezeket be lehetne olvasztani a nagyobb vállalatokba.”

Azzal viszont maximálisan egyetért az ügyvezető, hogy a kicsikkel is meg kell értetni, hogy fejlődniük, tanulniuk kell az eszközök, a digitalizáció és a tudás terén egyaránt. Ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy az eszközök változása mit sem ér, ha magát az embert és a vállalatirányítást nem fejlesztik.

„Hiába van használatban a BIM és a legdrágább eszközök, ha a vezető nem jutalmaz, amikor jutalmazni kellene, és akkor jutalmaz, amikor nem kellene.

Lehet milliárdokat fektetni a technológiába, ha nem tudják az embereket kezelni, nem tudnak kommunikálni a piaccal vagy épp nem tudnak értékesíteni, meghal a cég.”


Középtávon és hosszútávon is lát okot a bizakodásra

Bár elismeri a magyar építőipar szűk keresztmetszeteit, Markovich Béla az ágazat jövőjét bizakodóan látja. „Úgy vélem, hogy a mostani lendület négy-öt évig kitart, bár egy mérsékeltebb növekedési sebességgel, ami viszont nem is baj.” A vezető szerint a szakemberhiány továbbra is gond lesz, de ahogy eddig is, ezután is megoldják a cégek. „Ráadásul már a mostani béreknél is egyre többen jönnek haza, márpedig ezek a bérek még emelkedni fognak. Ha a kinn dolgozó 100 ezer szakemberből 30 ezer hazajön, már az is jelentős felhajtó erő lesz.”

Az ötéves időtávon túl érvényesülő konszolidációra is jó esélyt lát.

„Úgy gondolom, hogy a magyar építőipar hosszú ideig jó helyzetben lesz. Tehát megéri az ágazatba fektetni akár pénzt, akár munkát, akár egyéni karrierhez szükséges tanulást.”

Hogy a hosszú távú stabilitáshoz mire van szükség, arra is kitér. „Mindenképp növelni kell a gépesítést, mert sok esetben a fizikai munkára megy el feleslegesen sok idő és pénz. Ugyanúgy óriási tartalék van a munkaszervezésben, a projektek körültekintő előkészítésében és a határidők ésszerű meghatározásában. Érdemes lenne leszokni arról a gyakorlatról, hogy a nagy projektekkel irreálisan rövid időn belül készen kell lenni, akár a technológiai szempontokat is felrúgva.” Mindezek mellett a szakember újra kiemelte a kommunikációt, aminek javítása több embert tud vonzani az ágazatba.

Hegedűs Gergely

Galéria

Mapei Kftinterjúépítőipari gyártók

Hirdetés