Folytatódhatna a Déli Körvasút építése és befejeződhetne a Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítése is. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) hétmilliárd eurós keretösszegű közlekedésfejlesztési felhívására január közepéig nyújthatnak be pályázatokat a tagállamok.
Magyarország tizenhét közlekedési projekthez összesen közel 110 milliárd forint támogatási igényel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) forrásaiból. A javaslatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) állította össze. A több mint 430 milliárd forint összértékű fejlesztések közé tartozik a Déli körvasút második üteme, ultragyors elektromos töltőhálózat kiépítése, valamint három őrzött kamionparkoló kialakítása is az M1 és M35 mentén - tájékoztatott közleményében a minisztérium.
Az Európai Bizottság szeptemberben tette közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz első közlekedési pályázati felhívását (erről itt írtunk), amelynek keretösszege mintegy hétmilliárd euró. A CEF2 az új uniós pénzügyi időszakban is a transzeurópai hálózatok kiépítésének és korszerűsítésének felgyorsítását szolgálja a közlekedési, energetikai és digitális területeken. Új elem, hogy önálló költségvetéssel támogatja a polgári és katonai kettős célú hasznosításra alkalmas mobilitási projekteket.
Magyarország és 14 másik tagállam az úgynevezett kohéziós nemzeti borítékban meghatározott összegű CEF forrásra jogosult, ami hazánk esetében ez 802 millió euró.
A jelenlegi pénzügyi időszakban e keret 70 százalékát különítik el az egyes országok számára 2023-ig. A fennmaradó 30 százalék 2024-től a kohéziós országok versenyében talál majd gazdára. A jelenlegi felhívásra beérkező pályázatok közül jövő nyáron választják ki a támogatásra érdemeseket.
A hazai projektjavaslatokról döntő kormányhatározat tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben.
A magyar pályázatok egyike a Déli Körvasút második üteme, a Kelenföld-Ferencváros vasúti vonalszakasz kapacitásbővítésének befejező tervezési, területszerzési és építési munkái. A fejlesztés jelentőségéről lapunk több ízben is beszámolt. Egy előkészítési projekt tizenkét dunántúli vasútállomás infrastruktúrájának fejlesztését alapozhatja meg úgy, hogy a polgári célok színvonalasabb kiszolgálása mellett azok eleget tehetnek az Európai Unió és a NATO által elvárt szintű katonai mobilitási feltételeknek is.
A pályázatok között szerepel biztonságos kamionparkolók kialakítása az M1 autópálya Tatabánya Óváros és Győr kijáratainál, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben összesen legfeljebb 658 férőhellyel.
Az ultragyors elektromos töltőhálózat vállalati kezdeményezésű projektjeiben pedig
mintegy 70 helyszínen épülhet ki több mint kétszáz töltőpont. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 165 e-töltőállomást telepíthetnének a földi kiszolgáló járművek, a reptéri személyzet és vállalkozások számára.
Egy másik javasolt fejlesztés annak segít eleget tenni, hogy 2024 decemberétől az európai hálózaton csak zajcsökkentett vasúti tehervagonok közlekedhetnek korlátozás nélkül. E határidőig több mint félezer vagon öntöttvas féktuskóit cserélnék csendesebb műanyagra.
Magyarország a korábbi kiírásokban 670 milliárd forint összértékű közlekedési beruházás megvalósításához nyert el támogatást. Az ITM sikeres pályázatainak köszönhetően a CEF forrásaiból eddig közel 350 milliárd forint hasznosul hazai közlekedési fejlesztésekben. A többi között megépült az új Duna-híd Komáromnál, végig négysávossá bővült az M15, ezzel Budapesttől Pozsonyig már teljes értékű a sztrádakapcsolat. A támogatott beruházások sorába tartozik a Kelenföld-Pusztaszabolcs és a Rákos-Hatvan vasúti vonalszakaszok korszerűsítése, a Déli összekötő vasúti híd felújítása, harmadik vágányának megépítése is. A CEF fedezi a varsói gyorsvasút hazai szakasza környezetvédelmi munkarészeinek költségeit is. Jövőre és 2023-ban a mostanihoz hasonló nagyságrendű kiírások megjelentetése várható.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.