Jelenleg a Dömper Kft. Magyarország legjelentősebb közúti alagútépítő vállalata, ezért az M85-ös gyorsforgalmi út szakági projektvezetőjét, Zsilák-Makra Andrást kértük, hogy mint számos nemzetközi munkában is részt vett iparági szakértő segítsen szerkesztőségünknek abban, hogy meg tudjuk becsülni a legkorábban 2026-ban az M0-son építendő, 10. számú és a 11. számú főutak összekötését biztosító alig 8 km hosszú M0-ás körgyűrű új, jelenleg még a tervezés folyamatában lévő szakaszának a várható építési költségét.
Zsilák-Makra András elmondta, hogy az elmúlt időszak sajtómegjelenéseit figyelve megállapítható, hogy az infrastruktúra fejlesztés során megtévesztő módon oly gyakran használt egységárak tekintetében, a kilométerek száma és a beruházás költségének hányadosa szinte egyáltalán nem meghatározó jellemző egy összetett projektre. Kijelenthető, hogy a nyomvonal kialakítása, a keresztmetszeti eltérések, a hidak, alagutak, műtárgyak száma, jellege, a csomópontok számossága miatt a használatos kilométerár összehasonlíthatósága szinte teljesen értelmetlen, nemzetközi szinten sem alkalmazott.
Nem mindegy, hogy síkvidéki vagy dombvidéki a vonalvezetés, 2x2 vagy 2x3 sávos a gyorsforgalmi út, hány hidat és csomópontot kell építeni, van-e szükség és ha van, mekkora völgyhidra, folyami átkelőre kell a munkásoknak felkészülni, milyen hosszú és keresztmetszetű alagútpárat tartalmaz a fejlesztés.
Jó példa a megtévesztő összehasonlításra, a félrevezető fajlagos egységár használatára a napjainkban zajló vagy tervező asztalon lévő fejlesztések esete. Ma hazánkban egy átlagos műszaki tartalmú gyorsforgalmi út megépítésének kilométerára 4 millliárd forint körül van síkvidéken.
Ezzel szemben az elmúlt hetekben is számos kritikát kapott az M100-as, Esztergomot a gyorsforgalmi úthálózatba bekötő út projektje, melynek közbeszerzésén az építkezés egy szakaszát éppen a Dömper Kft. vezette konzorcium nyerte el. Ismerve a piac síkvidéki árait, a dombvidéken vezetendő, alagutakkal és hosszú völgyhidakkal gazdagított M100 szerződésének a maga 14 milliárd forintos kilométerára elsőre irreálisnak tűnhet, de megkérdezve a nyertes vállalkozókat, a műszaki tartalmat megismerve, ez csak sok, de nem drága. Hiszen a teljes M100-ason például 6 különszintű csomópont, 52 híd, ebben 4 hatalmas völgyhíddal (!) és 6 db alagút (3 pár) épül egy új mérnökségi telephellyel együtt.
Ahhoz pedig, hogy ott elkezdődhessen a 84 hónapig tartó projekt, benne a 3 alagútpár építése és a közvetlenül csatlakozó völgyhidak kivitelezése, több, mint egy éves előkészítésre van szükség, hogy az alagút felvonulási területek kialakíthatóak legyenek, a speciális gépeket egyáltalán a helyszínre lehessen szállítani. A nyomvonal sajátossága miatt az egyik alagútpárat csak a járatok végéhez közvetlenül csatlakozó völgyhidak elkészülte után lehet megközelíteni. Zsilák-Makra András ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: "A Dömpernél, talán Magyarországon egyedüliként az alagút építésben, a legfrissebb költségkimutatással rendelkezünk, hiszen az M85-ös úton folyamatos előrehaladás mellett, megfeszített teljesítménnyel haladunk előre."
Kérdésükre válaszolva a szakértő elmondta: az M0-s különösen nehezen megépíthető szakasza sem lesz egyszerű kivitelezői teljesítmény.
"Várható, hogy a jelenleg tervezés alatt álló, de a következő években esedékessé váló, a főváros északi agglomerációjában a 10. számú és a 11. számú főutak összekötését biztosító alig 8 km hosszú M0-s körgyűrű új szakasza, a maga bonyolult csomópontjaival, szinte a teljes szakaszt lefedő 2x3 sávos összesen 5,2 km hosszú alagút szükségességével, bizonyára 40 milliárd forint feletti kilométeráron fog versenybe szállni" - foglalta össze.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.