Újabb Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot avattak a cég vállalásának köszönhetően.
Folytatja értékmentő, értékőrző tevékenységét az A-Híd Zrt. A saját maga által teremtett hagyományhoz híven újabb, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrot újíttatott fel a vállalat május közepén – ezúttal a Somogy megyei Nágocson. A szobor teljes körű restaurálását - a Hidak és Hídépítők Napja alkalmából a Hídépítők Egyesülete szervezésében - az A-Híd Zrt. finanszírozta.
Elsőként 2013-ban az Egri Hittudományi Főiskolától ajándékba kapott szobrot újította fel a hazai hídépítés meghatározó vállalata, melyet saját székházának udvarán helyezett el. Ezt követően tettek egy vállalást, miszerint minden évben saját költségen felújítanak egy szentet ábrázoló szobrot a történelmi Magyarországon: Óbuda, Soroksár, Gödöllő, Csömör, valamint a felvidéki Tornalja után Kisbéren egy 230 éves Nepomuki-szobrot restauráltattak. Tavaly a budafoki Hosszúhegy teret díszítő szentszobrot választotta az A-Híd.
Az idei szoboravató ünnepségen Simor Ákos polgármester elmondta, Nágocson számos műemlék és sajátos kultúrtörténeti emlék található, ezek közé tartozik a Nepomuki Szent János szobor is. „Az itt uralkodó Zichy család választotta védőszentjéül és Zichy József állította a szobrot 1787-ben a Zichy-kastély bejáratához, közel a Nágocs patakhoz.”
Elhangzott továbbá, Nepomuki Szent Jánost a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjeként tartják számon, továbbá a gyónási titok mártírjaként. A polgármester ezután köszönetet mondott az A-Híd Zrt.-nek.
Majd Sal László, az A-Híd Zrt. vezérigazgatója szólalt meg: „Hidakat építünk, a jövőt építjük – ez a szlogenünk, de nem mindig előre nézünk, hanem körbe és hátra is. Valamint nem csak az üzleti tevékenységünk van fókuszban, hanem közösségben gondolkodunk.”
A vezérigazgató felidézte a 2013-ban tett fogadalmukat, miszerint minden évben felújítanak egy, a szentet ábrázoló szobrot. Az elmúlt 9 évben teljesítették ezt a vállalást és folytatják is, hiszen több száz szobor van az országban. „Azokhoz a közösségekhez akarunk eljutni, ahol érték van, a Hídépítő is egy közösség, nem csak egy üzleti vállalkozás” – tette hozzá.
Sal László megemlítette a környéken vállalt munkákat is; a Tabon épült uszodát, a Kőröshegyi völgyhidat, valamint a Lengyeltótiban, Marcaliban és Nagyatádon létesített uszodákat.
„Feladatunk, hogy amit kapunk az üzletben vagy a munkánkban, azt valahogyan a társadalomnak adjuk vissza. A kultúrát, a sportot, az állami gondozott gyermekeket támogatva próbálnak a cégünk magyar tulajdonosai, illetve menedzsmentje és dolgozói visszaadni valamit a közösségnek azokból a megbízásokból, amikből egyébként a közös jövőnket építjük.”
A Varga Zoltán Zsolt restaurátor munkájával felújított szobrot Miklós atya áldotta meg az ünnepség végén.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.
A Főmterv, az ÉKM, a KIM, a BME, a CÉH és a Market képviselői beszélgettek a podcast speciális adásában.