A tranzitútvonalnak számító autópálya hatsávosítását – az M0 és a 94-es km között – 2029. augusztus végéig fejezi be az MKIF Zrt. Ez idő alatt elindul továbbá az M7-es bővítése is.
2024 őszén kezdődtek az M1-es autópálya bővítését megelőző előkészítő munkálatok. Lapunk több cikkben is beszámolt erről az MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közleményei alapján. Mostanáig már áttelepítették a védett növényeket 6 helyszínről, folyamatosan zajlik a cserjék, bokrok kivágása, amely nélkül lehetetlen volna elvégezni a bővítést, elvégezték a próbacölöpözéseket (a hidakat, felüljárókat is ki kell szélesíteni), folynak a régészeti munkák és a lőszermentesítések.
Az M1 főpályájának bővítése legkésőbb 2025. szeptember elsején indul – ezt Szimicsku László, az MKIF kommunikációs igazgatója jelentette be a Kossuth Rádiónak adott interjújában. Az M0-ástól a Concó pihenőig (a 94-es kilométerig) tart majd az első ütem. Mintegy 80 km hosszan alakítanak ki 2x3 forgalmi sávot, ezen kívül – ahogy azt lapunk is megírta már - oldalanként 1-1 intelligens leállósávot építenek, melyeket akkor nyitnak meg, ha azt a forgalom indokolja, vagyis dugó alakul ki, esetleg baleset történik. Így elméletben akár 2x4 sávon haladhatnak majd az autók az M0-ás és Győr között.
Szimicsku László elmondta, hogy a grandiózus munka első üteme az M0-ás autóúttól Bicskéig tartó, mintegy 24 km-es szakasza lesz, amelyet a magyar állammal kötött szerződés szerint 2028. augusztus 31.-re kell a társaságnak befejeznie.
Az ITS-ek rendszerét tehát legkorábban csak ezután tudják a gyakorlatban elindítani. A rádióműsorban felmerült, hogy az ITS-ekhez intelligens autóközlekedés is szükséges, mire kifejtette: az MKIF mindent megtesz annak érdekében, hogy időben tájékoztassák és felkészítsék a közlekedőket az intelligens sávok működéséről. Az utazókat a sávok felett digitális kijelzők is segítik majd a tájékozódásban.
Kérdésre válaszolva Szimicsku László azt is elmondta, hogy az MKIF támogatná az átlagsebesség-mérést a bővítés alatti időszakban az M1-es autópályán, hiszen a szűkített, vagy forgalomeltereléssel érintett szakaszokon erőteljesebb forgalom várható. Erről még folynak az egyeztetések a rendőrséggel. „Nemcsak a forgalom dinamikája miatt lenne jó, ha átlagsebességet tudnánk mérni, hanem azért is, mert ott emberek, a mi kollégáink dolgoznak. Hogyha csökkentjük a sebességet a rendőrök segítségével, akkor az azt jelenti, hogy azon a keresztmetszeten egységnyi idő alatt nagyobb mennyiségű jármű tud áthaladni, hogyha mindenki betartja a sebességet.” – magyarázta a kommunikációs igazgató.
Mint mondta: hasonlóan a tereléseknél, nemcsak a közlekedésbiztonság miatt, hanem közlekedésszervezési okokból is helyezik ki a sebességkorlátozó közlekedési táblákat, hiszen az autópályákon a legnagyobb probléma az, hogy esetenként megáll a forgalom. Ezt szeretnék elkerülni.
A kivitelezés menetéről elmondta, hogy először az útpálya egyik oldalán kezdik kiszélesíteni a töltést. Rátesznek egy ideiglenes burkolatot, ide terelik az első ütemben a 2x2 sávos autóforgalmat. Ez idő alatt az ellentétes oldalon elbontják a burkolatot akár egy vagy 1,5 méter mélységig, majd újraépítik, bővítik azt. Amikor ezzel készen vannak, a megújult oldalra terelik át a forgalmat, s következhet az eddig ideiglenesen bővített oldal újjáépítése, tényleges bővítése. Amikor mindkét oldal elkészült, akkor adják át a forgalomnak a kiszélesített szakaszt.
Szimicsku László arról is beszámolt, hogy idén egy tízéves fejlesztési időszak indul, amelynek első lépése az M1-es autópálya bővítése. Ezzel párhuzamosan elkezdik majd az M7-es kiszélesítését is (2027-ben – erről Németh Tamás az MKIF Zrt. vezérigazgatója korábban lapunknak adott interjújában beszélt – a szerk.), majd sor kerül az M3-as bővítésére is. „279 km-en új pályákat is építünk. Ezek közül az M200-as lesz az egyik legérdekesebb, tulajdonképpen egy szuperkörgyűrű, amely Komáromtól Székesfehérvár felé indulva Sárbogárdig tart, onnan az M6-ost és a Dunát érintve Kecskemét északi részéig halad majd, ez tehermentesíti az M0-ás körgyűrűt” - részletezte a kommunikációs igazgató.
A négysávosított 21-es főút szlovák határig tartó továbbépítésével és egy 16 kilométeres elkerülő út megvalósításával segítenék Salgótarján és térségének közlekedését.
Ferencvárosban és Újpesten is várhatóan 2026 végére fejeződhet be a kivitelezés a mindösszesen bruttó 3,97 milliárd forintos projektben.