M3-as metró: szinte egyedülálló megoldással, ferdeliftes felvonókkal bővülnek a belvárosi állomások

Folyamatosan cikkekkel, galériákkal és videókkal tájékoztatunk a metrófelújítás középső szakaszán az állomások felújításáról. Itt a beruházást a SWIETELSKY Építő Kft. végzi el a BKV Zrt. megbízásából: összesen kilenc állomás kap új, modern arculatot és technológiát.

Már több alkalommal beszámoltunk speciális rendszerekről, melyek a metró működését szolgálják ki – legutóbb a szellőzőrendszerről írtunk részletes cikket. A Nagyvárad tér és a Lehel tér közötti középső szakaszon találhatóak a legmélyebben futó alagútszakaszok és állomások (közvetlenül a pesti Belváros alatt). Így itt az akadálymentesítés kérdése és annak megoldása egészen különleges megoldást igényel.

 

A stockholmi metró Hallunda állomásának ferdepályás felvonója működés közben

Nem kell hívni az állomás személyzetét

Ezen a szakaszon a rendszerváltás előtt átadott metró fúrásakor, építésekor a kor szokásainak megfelelően nem számoltak az akadálymentesítéssel. Hasonlóan a többi állomáshoz, most itt is orvosolják a helyzetet,

minden állomás akadálymentesen és önállóan lesz elérhető a mozgáskorlátozott személyek számára is, a BKV személyzetének közreműködése nélkül.

 

 

Ezért nem lehet szinte sehol liftaknát fúrni több tíz méter mélyre a Belvárosban

A Belvárosban a metró vonala nemcsak mélyen fut, hanem több helyen a felszíni közutakat sem követi (így például az Arany János utcánál sem a Bajcsy-Zsilinszky út alatt halad egy szakaszon, hanem épületek alatt). Ennek és a talajszerkezetnek köszönhetően a metró legbelső szakaszán csak a Deák téren lehetetett liftaknát építeni. Ez is a korábban ide tervezett Nemzeti Színház építkezéséből megmaradt mélyépítési elemek kihasználásával és egy több mint 20 méter hosszú alagút bányászati kialakításával oldható csak meg – a folyamatról cikket és videót is közölt a magyarepitok.hu.

 

 

Az önálló akadálymentes közlekedés volt az egyik legfontosabb ok

Hat állomáson egészen különleges megoldással érik el az akadálymentesítéshez kitűzött célokat, miután a BKV Zrt. és a BME felmérte a külföldön alkalmazott példákat és a hazai mérnökök megoldási javaslatait. Végül számos kreatív megoldás után skandináv minta alapján döntöttek a ferdepályás felvonók mellett, és az egyik leghangsúlyosabb szempont az volt, hogy ezek használatára  ugyanúgy képes egy mozgáskorlátozott személy, mint bárki más. Így a

• Semmelweis Klinikák,
• a Corvin-negyed,
• a Kálvin tér,
• a Ferenciek tere,
• az Arany János utca
• és a Nyugati pályaudvar

megállói Magyarországon eddig nem látott ferdeliftekkel gazdagodnak a SWIETELSKY kivitelezésében, a mozgólépcsők lejtaknájában.

 

 

Modern megoldással marad meg a három mozgólépcső minden lejtaknában

Ezt többek között az teszi lehetővé, hogy a több évtizeddel ezelőtt felszerelt – és látványos munkával elbontott illetve elszállított – mozgólépcsők között nagyobb térre volt szükség, mint az új szerkezetek között. Emellett részben maguk a mozgólépcsők is kis mértékben veszítenek a szélességükből ott, ahol csak három darab van a lejtaknában és melléjük épül ki az új felvonó.

Ez azért szükséges, mert egy állomás működéséhez mindenképpen minimum három mozgólépcsőre van szükség. Azokon az állomásokon, ahol négy darab volt felszerelve korábban, csupán az egyik helyét veszik át az új ferdeliftek,

melyek beépítése nemcsak hazánkban, hanem az egész kontinensen sem hétköznapi innováció.