Története legnagyobb fejlesztésével tartja a lépést versenytársaival a magyar útépítő

Már üzemszerűen működik a Délút Kft. idén átadott új aszfaltkeverő-telepe. A lapunk által is bemutatott, több mint három évtizedes múlttal bíró, családi vállalat az algyői központja közvetlen szomszédságában hozta létre a komplexumot. A zöldmezős beruházásról a döntést az építőipart támogató állami csomag 2017 novemberi kihirdetése után hozta meg a cég, és az első között nyújtotta be a pályázatát 2018 márciusában.

A vállalatnak korábban is voltak hasonló kapacitásai, 2007-ben egy használt keverőtelepet vásárolt Ercsiben, az M6-os autópálya közelében. Juhász Lóránt, a magyar tulajdonú társaság gazdasági ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a korábbi keverőtelepet az elmúlt több, mint tíz év során teljes mértékben kihasználták, és új piacokat nyitott meg a vállalat számára.

A vezető úgy fogalmaz, a 2007-es újítás után ez a mostani beruházás is mérföldkőnek nevezhető a Délút Kft. életében.

„Stabilitást ad, hiszen nagyon fontos számunkra a határidőre történő, magas szintű teljesítés” – mutatott rá Juhász Lóránt.

Elmentek a lehető legprofibb megoldásokig

A Délút által benyújtott pályázatot támogató döntés 2018 végén született meg, onnantól kezdve egy évük volt az új telep megépítésére. „A központunk közvetlen szomszédságában egy korábban megvásárolt ingatlant hasznosítottunk erre a célra. Az újonnan kialakított keverőtelepen egy Amman típusú keverőgép került elhelyezésre” – meséli az ügyvezető. A telep augusztusi átadása után jöhetett a másfél hónapos próbaüzem, majd az üzembe helyezés. A cég régi keverőgépe is működőképes maradt, a tulajdonosi kör dönti majd el, hogy mi lesz a sorsa.

Juhász Lóránt szavaiból kiderül,

a vállalkozás méreteihez viszonyítva ez a Délút eddigi legnagyobb beruházása.

A fejlesztés 367 millió forintos állami beruházással valósult meg, a további költségeket önerőből és hitelből fedezték. Hangsúlyozza, egy zöldmezős beruházás valósult meg, emiatt többek közt a tárolókat, az alapinfrastruktúrát, a közműveket is meg kellett teremtenie a cégnek. “A teljes beruházás mindezek miatt 1,1 milliárd forintnál áll meg. Érvényesült, hogy evés közben jön meg az étvágy: úgy voltunk vele, ha már belekezdtünk, akkor legyen minden elem a legprofibb.” Hozzáteszi, a pályázathoz közvetlenül kapcsolódó beruházás már lezárult, ugyanakkor a telephez kapcsolódó mérlegháznak, burkolatoknak és a fedett tárolósilóknak az építése még folyik.
 

Negyven százalékkal megnőtt a cég által lefedett terület

Az új keverőtelep képes az úgynevezett habosított aszfalt előállítására, amivel alacsonyabb hőmérsékleten is bedolgozható a termék. “Ennek köszönhetően az aszfaltkeverék 100 kilométeres kiszállítási határa kibővül 140 kilométerre, illetve a kiszállítás kedvezőtlen időjárási körülmények között is lehetővé válik.” További fontos elem az új keverő újrahasznosító egysége. “A mart aszfalt visszaadagolásával tudjuk csökkenteni a cég zöld lábnyomát” - hangsúlyozza az ügyvezető. Az újrahasznosított anyag aránya 20-25 százalékra rúghat az előállítás során.

További előrelépés, hogy a vállalat az új keverőtelep által nagyobb teljesítményre vált képessé a korábbi felszereltségéhez képest. Hasonló hozadéka a fejlesztésnek, hogy a vezérlés sokkal inkább felhasználóbarát.

„Emellett a gép jóval hatékonyabb, és nagyságrendekkel kevésbé terheli a környezetet, miután kisebb a szennyező kibocsátása, és kevesebb villamos energiát fogyaszt”

– teszi hozzá Juhász Lóránt.

A beruházás által az ügyvezető szerint 30 százaléknyi piaci rés nyílik meg a Délút számára, amellett, hogy alacsonyabb egységáron tudják majd előállítani az aszfaltkeverékeiket.

Automatizmus növeli a keverési sebességet

A beszélgetésbe Hegyesi Istvánt, az útépítésért felelős műszaki igazgatót is bevontuk, aki úgy fogalmazott, a korábbi gépükhöz képest ez már a 21. század eszköze, annak megfelelő technikai felszereltséggel és jóval több automatizmussal.

“Több olyan funkciója van, amivel a régi gép nem rendelkezett, vagy csak mechanikusan tudott kezelni. Ezek egyik példája, hogy az adagolás gépesített: a bekészített adalékokat a gép automatikusan adagolja, a receptúrának megfelelően.”

Mindez jelentősen növeli a keverési sebességet és a minőséget.

Ezeken túlmenően kisebb személyzettel működtethető, sokkal pontosabban és biztonságosabban.” További előny, hogy az új keverőgép fenntartási költsége jóval alacsonyabb, mint a most lecserélt elődjéé.”

Az új telep a tárolókapacitásokat is jelentősen megnövelte: míg a régiben 6000 tonna, addig az újban 12000 tonna anyag tárolására van lehetőség. Emellett előnye az is, hogy gázos ehelyett szénporos fűtéssel működik, így független a gázszolgáltatótól. A keverőtelepek többsége decembertől ugyanis leáll, miután a gázszolgáltató november végétől március közepéig nem tudja biztosítani az ellátását. „Ezt persze fel lehet oldani télen is, de csak jelentős pótdíj ellenében” – árulja el Hegyesi István.

Nem volt könnyű kiszámolni, mi lesz az ideális kapacitás

A műszaki igazgatótól megtudjuk, az új gép óránként 180 tonna aszfaltkeverék előállítására képes. “Ez egy tíz órás munkanapon szép teljesítményt tud adni, de a gyakorlati életben napi 1200-1400 tonna előállítását jelenti” - mutat rá a szakember.

Hegyesi István szavaiból kiderül, hogy figyelembe véve az ágazatot jellemző hullámzásokat, nem volt könnyű kiszámolni, mi legyen a kapacitása a keverőtelepnek. Végül azért ezt a méretet választotta a társaság, mert ez a kisebb munkáknál is gazdaságosan üzemeltethető. “Ennél nem áll fenn az a probléma, ami mondjuk a 260 tonnás vagy annál nagyobb teljesítményű gépeknél, melyeknek a beindítása és üzemeltetése hatalmas költségekkel jár.

Ugyanakkor erre a teljesítményre alapozva ebben a régióban az összes útépítést tökéletesen ki tudunk szolgálni. Akár még az autópályaépítést is, bár ahhoz nem ez a legideálisabb méret. Települési utak és közutak aszfaltozásához viszont tökéletes eszköz.”
 

Ezért fontosak a Délútnak a kisebb munkák

Juhász Lóránt ehhez azt teszi hozzá, minél jobban növelik a kapacitást, annál nehezebb kiszolgálni a kisebb munkákat. „Erre azért kell figyelni, mert számunkra nagyon fontosak a környező önkormányzatok beruházásai.

Az elmúlt évekből számos olyan időszakot tudok mondani, melyben az állami beruházások nem voltak olyan intenzívek, hogy lekössék a kapacitásainkat. Ekkor önkormányzati munkák biztosították a szerződésállományunkat.”

Hozzáteszi, a vállalat sok esetben alvállalkozóként van jelen a piacon, aminek viszont szintén alapfeltétele, hogy komoly technikai háttérrel rendelkezzen.

Hegyesi István arra is felhívja a figyelmünket, hogy a Juhász Lóránt által is kifejtett, megnövekedett hatósugárral a teljes dél-alföldi régiót lefedi a vállalat. „Ha éves szinten 30-50 ezer tonna aszfaltot kikever ez a gép, akkor már gazdaságosan üzemeltethető. Ha ennél többet tudunk termelni, az tovább csökkenti az egységnyi aszfaltra jutó költségünket.”
 

A jövőépítéshez kell némi kockázatvállalás

Juhász Lóránt a keverőtelep jövőbeni szerepére is kitér a kérdésünkre válaszolva. „Nyilvánvalóan optimisták vagyunk, és bízunk benne, hogy az útfejlesztések lendülete megmarad, ezért is vágtunk bele a beruházásba.” Elárulja, miután a beruházás volumene jelentős a vállalat árbevételéhez képest, volt, aki rákérdezett, hogy jól meggondolták-e. „Erre az a válaszom, hogy a logónkban is benne van, hogy a jövőt építjük, ezzel pedig együtt jár valamilyen szintű kockázatvállalás. A beruházás nyilván nem egy-két éven belül fog megtérülni, viszont a piaci pozíciónkat máris megerősíti.”

Hegyesi István hozzáteszi, ahhoz, hogy helyt tudjon állni egy vállalat, folyamatosan fejlesztenie kell.

„Nem egy táskás cég vagyunk, hanem egy saját fuvarkapacitással, saját gépláncokkal, saját keverővel és saját brigádokkal rendelkező vállalat. Csak akkor tudunk versenyképes árat ajánlani, ha a technikánk a lehető legkorszerűbb.”

Arra is kitér, hogy a gépek terén is folyamatosan fejlesztenek, ami egyfajta üzenet is a piacnak: a cégnek van ereje fejleszteni és bízik a jövőjében.
 

Nagyon erős évek alapozták meg a mostani lépést

Az ügyvezető igazgatót a társaság gazdasági helyzetéről is megkérdezzük. A válaszból kiderül, az elmúlt három év az árbevételt tekintve kimagasló volt a Délút számára. „Ez a fejlődés jó alapot adott ahhoz, hogy milliárdos szintű beruházói döntést hozzunk. Bízom benne, hogy ezt a tendenciát tudjuk tartani. Ehhez viszont szükséges a magas technológiai színvonal, amit ez a most átadott beruházás is szolgál.” 

A cég pozíciójának megerősödését jelzi, hogy több jelentős projektben vállalt főszerepet a közelmúltban:

• novemberben készült el a Hódmezővásárhelyről a 47-es főút északi elkerülőjére kivezető Rárósi út 2,7 kilométeres szakaszának felújítása;
• októberben adták át a Kübekházát Rábéval összekötő 2,3 kilométeres új utat, az új határátkelő két magyar települést kapcsolt össze a magyar és a szerbiai oldalon;
• májusban helyezték forgalomba a 47-es utat a nagylaki határátkelő térségében tehermentesítő 4451-es utat, a 2,2 kilométernyi új út és a 3,1 kilométernyi útfelújítás munkáiban a Délút Kft. alvállalkozóként volt jelen;
• Hódmezővásárhely keleti elkerülő útját 3,2 kilométernyi új szakasszal 2018 decemberében adta át a vállalat;
• tavaly októberben számoltunk be a Hódmezővásárhelyt és Makót összekötő 25 kilométeres kerékpárút elkészüléséről;
• tavaly júniusban tartották a térség egyik legjelentősebb útfejlesztésének a projektzárását: a 47-es úton egy 12 kilométeres új szakasz teremtette meg Hódmezővásárhely elkerülését. A bruttó 38 milliárd forintos projektben az ország legnagyobb körhídja is felépült a Délút Kft. és a Colas kivitelezésében.
   

Középtávon újabb jelentős fejlesztésekre számíthat a régió

Ahogy az fentebb is kiderült, a Délút elsősorban a kisebb beruházásokra építi a portfolióját, és az ügyvezetője az elkövetkező egy-két évben nem számít kiemelkedő volumenű útfejlesztő projektekre a térségben. Ugyanakkor szóba kerül, hogy a régió középtávon meghatározó fejlesztése lesz a Szeged-Debrecen közlekedési sáv négysávosítása, illetve a déli határral párhuzamosan kiépülő M9-es autópálya, ami a Szegedtől nyugati irányban építi ki a gyorsforgalmi folyósót.

Hegyesi István mindezekhez hozzáteszi, a társaság nem csupán egy lábon áll. „Az útépítések és útfelújítások mellett a csatornázások és csapadékvíz-elvezetési projektek is fontosak számunkra. Közülük főleg az utóbbiak terén zajlanak jelenleg beruházások. Ezek zöme szintén önkormányzati és kistérségi projektekben valósul meg.” Juhász Lóránt hozzáteszi, a társaságnak további bevételforrást jelenthet a keverőtelepen előállított termékek külső értékesítése, ami jelenleg eléri a teljes termelés 10 százalékát, de céljuk a 20 százalékos szint.

Hegedűs Gergely