Hetvennégy újabb közútfejlesztés tervezése kezdődhet meg, az állam összesen 82 milliárd forintot biztosít a projektekre – tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az elmúlt három évben rekordgyorsasággal növekedő gyorsforgalmi úthálózat (2020-ban lapunk számításai szerint 178,5 kilométernyi négysávos pályát adtak át hét fejlesztésben), után a következő években is nagy tempóban haladnak majd a projektek.
Legutóbb novemberben írtunk a következő fél évtized gyorsforgalmi útépítési projektjeiről, illetve útfelújítási terveiről, annak kapcsán, hogy a minisztérium jelezte: az időszakban mintegy 600 milliárd forintot ezekre a célokra fordítanak.
Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár akkor hangsúlyozta:
A gyors ütemű hálózatbővítés eredményeként az évtized közepére Magyarország mindegyik megyei jogú városa elérhetővé válik négysávos úton.
A most úttervezésre elkülönített 82 milliárd forintot
előkészítésére fordítják.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) közvetlen beruházásában már megépült négysávos utakhoz kapcsolódó fejlesztések sorába tartozik az M2-es Vác utáni folytatása (idáig a fővárostól a STRABAG-csoport szélesítette ki az utat 2019-ben, a HE-DO Kft. és a Penta Kft. pedig fontos kapcsolódó úthálózatot épített) egészen az országhatárig.
A támogatott projektek között szerepel a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését megteremtő M44 Kecskemétig érő szakaszának előkészítése (a Délkelet-Magyarország közlekedését megreformáló útból 80 kilométer már elkészült két szakaszban a a Duna Aszfalt Zrt., a Hódút Kft., az A-Híd Zrt., az EuroAszfalt Zrt., a Soltút Kft. és SWIETELSKY Magyarország munkájával, Kecskemétnél pedig a Közgép Zrt. alakít ki mintegy 5 kilométernyi pályát, Lakitelek és Tiszakürt között pedig szintén a Duna Aszfalt építkezik).
Launk nemrég pedig megírta, hogy Csorna és Sopron között az M85-ös mintegy 50 kilométerével elkészült a SWIETELSKY Magyarország, az EuroAszfalt, a Betonútépítő Zrt., a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft., a STRABAG, valamint a Belfry Kft. Itt a Dömper, a Subterra-Raab és a Pannon-Dorastav Kft. még tovább építkezik a Sopron-közeli, illetve az osztrák határig elvezető úthálózaton, melynek része egy alagút is - ezeken a szakaszokon a tervezési feladatok azonban már lezárultak, így a minisztérium listáján nem említik a beruházást.
Az M3 autópályától a román határig vezető M49 autóúttal a harmadik négysávos kapcsolat jön majd létre Erdély irányába (a pálya két részleteben fog megvalósulni: egy 25,67 kilométeres szakaszt már terveznek, egy 17,4 kilométeresre keresik a tervezőt)
Jelentősen javul a Szombathely és a szomszédos városok (Körmend, Kőszeg) közötti közúti összeköttetések színvonala is. Az M81 az M1 és az M7 között létesít észak-déli irányú gyorsforgalmi folyosót Budapesttől távolabb, Székesfehérvár érintésével, itt is elrajtoltak már a tervezési munkák.
Számos előkészítési projekt alapozza meg főútszakaszok négysávosítását, a korábbi fejlesztéseket folytatva. Többek között
Ajkától Zircig számos további településen javítják a helyi életminőséget a belső útszakaszok tehermentesítésével a megtervezendő elkerülő útszakaszok, egyebek mellett Bajánál, Etyeknél, Gyöngyösnél (itt a Főmterv Zrt. és a Roden Kft. tervezi a pályát), Győrnél, Hatvannál, Környénél, Siófoknál, Soltvadkertnél.
Mohácson, és Vácott a Dunán, Szolnokon (itt az M4-es részeként a Duna Aszfalt már dolgozik, mint ahogyan az M44-esen is az A-Híd fontos alvállalkozói munkájával), Szegeden a Tiszán, Szamossályiban a Szamoson épülhet új híd. Autópályás és főúti csomópontok tervezése is megkezdődik a többi között Balatonfürednél, Gödöllőnél, Kunszentmártonnál és Üllőnél.
Az ITM friss tájékoztatója szerint szerint a most közzétett friss kötelezettségvállalás
2021 és 2026 között fedezi a beruházások előkészítésével kapcsolatos költségeket, csak jövőre több mint 26 milliárd forint értékben.
A forrásbiztosítással a projektek előre haladásához szükséges soron következő munkafázis finanszírozása és így végrehajtása vált lehetővé. Az előkészítés esetleges további ütemeihez, később pedig a kivitelezéshez szükséges forrásokat a felmerülés ütemében, újabb kormánydöntésekkel lehet előteremteni.
Mosóczi László államtitkár most kifejtette: „A 2016-ban indult Útprogram eddigi teljes keretösszege 3200 milliárd forint volt. A megkezdődő előkészítésekkel további 3000 ezer milliárd forintnyi közútfejlesztés alapjait tesszük le.”
A tervezett beruházásokban újabb felhatalmazó kormánydöntések után összesen mintegy 1200 kilométer új és fejlesztett közútszakasz, ezen belül mintegy 560 kilométer négysávos út készülhet el
– tette hozzá (kiemelés - a szerk.), majd nyilatkozata végén hangsúlyozta: a tervezés elvárt ütemű előrehaladása és a szükséges források rendelkezésre állása esetén egy-két helyszínen akár már jövőre megtörténhetnek az első kapavágások.
Egy novemberi kormányhatározatban már elkülönítettek összesen mintegy 430 milliárd forintot négy, kiemelt társadalmi igényen alapuló közútfejlesztés megvalósítására. 2021 és 2024 között megépül az M76 autóút Fenékpuszta és Zalaegerszeg közötti szakasza, befejezik az M6 autópályát a Bóly és Ivándárda közötti szakasz megépítésével (itt ma reggel írtuk meg, hogy a kivitelező a STRABAG és a Duna Aszfalt lesz a Főmterv és az Unitef-83 tervei alapján).
Szintén ebből a forrásmennyiségből, a hazai költségvetés terhére biztosíthatók a 37-es főút Szerencs-Gesztely szakasza négysávúsításának és a Sajószentpéter-Berente elkerülő kivitelezésének költségei is.
A WEST HUNGÁRIA BAU Kft. vezetőségének tagjai maguk is végig járták a szamárlétrát, így pontosan tudják, milyen háttérre van szükség a gyors és profi szakmai munkához. Ennek a csapatnak a tagjaként Dénes Balázs műszaki előkészítőként kezdett dolgozni az akkoriban még regionális vállalatnál, ma pedig már tulajdonosként tekintette át a kedvünkért a magyar magasépítés zászlóshajója működésének legizgalmasabb részleteit.
Hamarabb épül fel a vártnál a BYD-gyár, 2025 második felében legurul az első autó a gyártósorról. Szegedtől Ceglédig fejlesztések várhatóak a MÁV 140-es vasútvonalán, a röszkei határátkelő pedig kínai hitelből válik a schengeni térség legjelentősebb szárazföldi határátlépő pontjává. Bővítik a közműszolgáltatásokat, lakóövezetet alakítanak ki és végül, de nem utolsósorban Szeged hídjait is fejlesztik.